A magyar Országgyűlés nemzetiségi bizottságában ismertette Vincze Loránt az Európai védelmet jogainknak! – Minority SafePack európai polgári kezdeményezést.  A magyarországi nemzetiségek szószólóit tömörítő testület hétfői, budapesti ülésén a FUEN elnöke elmondta: „a kisebbségvédelmi csomag pozitív, az európai értékeket erősítő intézkedéseket tartalmaz, és segítségével a kisebbségek „körülbástyázhatják” magukat, hiszen szavatolja azt, hogy a megszerzett jogaikat senki ne vehesse el. Ezért fontos a kezdeményezés támogatása azokban a tagállamokban is, ahol a kisebbségek elégedettek a számukra biztosított jogokkal – mint például Magyarországon, a szószólói rendszer ugyanis biztosítja a nemzetiségek képviseletét a döntéshozatalban, és ezzel az európai országok között is referencia-pontnak számít. A pozitív előrelépéseket pedig maguk a közösségi képviselők állapítják meg.”

Az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy Románia modellértékű ország a kisebbségek helyzetének rendezését illetően mindaddig, amíg előfordulhat a törvényhozásban, hogy a párbeszédtől teljesen elzárkózva, érdembeli tárgyalás és vita nélkül utasít el a román többség olyan törvénymódosítást, amely megnyugtatóan tisztázná a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait – hangzott el pénteken az RMDSZ Maros megyei képviselőinek és szenátorainak Marosvásárhelyen tartott közös sajtótájékoztatóján. 

„Az Európai Unió gyakran lép fel Európán kívüli kisebbségek védelmében, miközben itthon nem végezte el a házi feladatát, nem védi kellőképpen az uniós tagállamokban élő őshonos kisebbségeket”– mondta pénteken Vincze Loránt a legnagyobb európai ifjúsági szervezet kolozsvári rendezvényén. Az Európai Néppárt egyetemista szervezete, az Európai Demokrata Diákok (EDS) küldöttgyűlésén a FUEN elnöke az európai őshonos kisebbségek sokféle helyzetéről beszélt az állam által el nem ismert kisebbségektől azokig a pozitív példákig, amikor önrendelkezést biztosítanak számukra a szülőföldön.

„Maros megye és Marosvásárhely nagyon jó példa, miért van szükség arra, hogy az Európai Unió foglalkozzon az őshonos kisebbségek védelmével és az őket ért jogsértések orvoslásával” – mondta el csütörtökön délben Marosvásárhelyen Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Területi Szervezetének elnöke.

„Románia Parlamentje határozott állásfoglalásban tiltakozik az ukrajnai oktatási rendszer reformja ellen, hiszen ezek a törekvések nem csak az európai értékeknek mondanak ellent, hanem alapvető jogaitól fosztják meg az őshonos nemzeti kisebbségi közösségeket. Látszólag Ukrajna letért arról az európai útról, amelyre az elmúlt években a szomszédos államok, nemzetközi fórumok és európai intézmények segítségét kérve kívánt felkerülni. A Majdan téren zajló fegyveres összecsapások ideje alatt és a Krím-félsziget elcsatolása közben Ukrajna kettős mércét alkalmazott az ott élő kisebbségekkel szemben. Éppen ezért Romániának kötelessége szomszédos országként megkondítania a vészharangokat” − fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerdán, szeptember 20-án a román parlament együttes ülésén.  Románia törvényhozó testületének együttes plénuma, Biró Rozália képviselőházi külügyi bizottsági elnök koordinációja alatt egy nyilatkozatot fogadott el, amelyben határozottan tiltakozik az ukrajnai oktatási rendszer megreformálására kidolgozott törvénytervezet ellen, amely által jelentősen megcsorbítanák a kisebbségi oktatást Ukrajnában.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat levélben fordult a Román Labdarúgó Szövetség elnökéhez, Răzvan Burelanuhoz, azzal a kéréssel, hogy a kolozsvári U szurkolói bázis csapata – amiatt, hogy Kolozsváron magyarellenes rigmusokat skandálva, békésen játszó hazai, magyarországi és szlovákiai labdarugókra, valamint családjaikra támadt – a lehető legszigorúbb büntetést kapja. Már nem elszigetelt esetről van szó, a szurkolók magatartása visszaeső, és az előre elkészített transzparensekből látszik, hogy szándékos.

Az ukrajnai magyar és román közösség anyanyelvi oktatáshoz való jogáért szólalt fel Winkler Gyula hétfő este Strasbourgban, ahol az Európai Parlament tart plenáris ülést. Az RMDSZ EP-képviselője arra kérte Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne hirdesse ki az új oktatási törvényt, hanem utalja vissza a Legfelsőbb Tanácsnak újratárgyalás végett.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat döbbenettel vette tudomásul, hogy az augusztus 31-én közzétett videóval, a Milițianul nevű YouTube-csatorna működtetője azzal vádolta a székelyudvarhelyi Kaufland grillezőjénél alkalmazott elárusítót, hogy azért nem szolgálta ki, mert románul szólalt meg. A videó vírusként terjedt a közösségi médiában és rövid időn belül óriási médiavisszhangja lett, sajnos a központi román sajtó feszültségkeltően, diszkriminatívan tálalta az esetet. Az említett felvétel nyitás előtt húsz perccel készült, és egyértelműen provokációnak minősíthető, ugyanis az összevágott filmkockák azt bizonyítják, a felvétel szerzője többször próbálkozott a lejáratással, később a Kaufland által kiadott hivatalos közlemény is ezt megerősítette. A videóblogger tehát manipulációs szándékkal tájékoztatta félre a közvéleményt.

Hétfőn, augusztus 21-én került sor a Sepsi OSK háromszéki első ligás labdarúgó csapat és a fővárosi Dinamo közös meccsére. A mérkőzés alatt az ellenfél csapat szurkolói, a már több alkalommal elhangzott, ismert magyarellenes rigmust skandálták: „Ki az országból a magyarokkal!”

„Ha ezerszer kell elmondani, akkor ezerszer is elmondjuk, hogy Európa nyelvi és kulturális sokszínűsége érték, amely Európát gazdagítja, nem elvesz, hanem értéket tesz hozzá minden régióhoz, minden államhoz, Európához” – mondta el Vincze Loránt a 8. Kolozsvári Magyar Napokon, a 19. Szent István-napi Néptánctalálkozó szerda délutáni zárógáláján.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa hivatalos levélben tájékoztatta Kovászna Megye Tanácsát, hogy a benyújtott, 150 háromszéki civil szervezet és történelmi egyházi képviselő által aláírt petíciót szeptemberben tárgyalja a kongresszus elnöksége. A testület alelnöke, Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke a kongresszus által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőre, aki már korábban tájékozódott az ügyben Kovászna megyében.

„Az elmúlt években Romániában jelentősen megtorpant a kisebbségi jogalkotás és érvényesítés, ez főleg az EU-s csatlakozás után érezhető. A különböző nemzetközi fórumokon az ország folyamatosan azt hangoztatja, hogy kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, azonban tudatosan nem beszél azokról a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi egyezményekről, szerződésekről, határozatokról, amelyeket aláírt, de azóta sem ültet gyakorlatba. Sem a gyakorlatba ültetés hiánya, sem a kisebbségi jogok be nem tartása nem von maga után szankciókat. Az RMDSZ-en kívül pedig ezt az országot senki nem kéri számon. Az erdélyi magyarság tavaly decemberben a 6,5 százalékkal arra hatalmazta fel a Szövetséget, hogy bővítsük a kisebbségi jogköröket, ehhez kellett nekünk partnereket keresnünk. A kormánykoalíciót alkotó pártokkal kötött parlamenti együttműködést is ebből a célból született meg” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ma délelőtt Tusványoson aKülhoni magyar politikai pártok küzdelme az európai gyakorlatnak megfelelő kisebbségi jogok érvényesülésért című panelbeszélgetésen. A beszélgetést Csóti György, a Kisebbségi jogvédő Intézet elnöke moderálta, valamint Menyhárt József, az Magyar Közösség Pártjának elnöke, Pásztor Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Demokrata Szövetség elnöke ismertette a határon túl élő magyar közösségek helyzetét.

„Az erdélyi magyar közösség szempontjából Magyarország és Románia, illetve Közép-Kelet Európa helyzetét több dimenzióban kell vizsgálni. Az első dimenzió a román többség viszonyulása a magyar közösséghez, a második az EU hozzáállása a kisebbségekhez, a harmadik pedig a mindenkori washingtoni viszonyulás. A román többség úgy gondolja, hogy a kisebbségi ügyek rendeződtek, ez az államelnök tegnapi székelyföldi látogatása során is egyértelműen visszaköszönt. Éppen ezért nekünk, erdélyi magyaroknak az a fontos, hogy az önazonosságunk megtartásáért folytatott örökös harcban, az önvédelmi rendszerünk kiépítésében tett lépések során a problémáinkra európai uniós és washingtoni viszonyrendszerben szerezzünk megoldást” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ma délben Tusványoson. A frakcióvezető a Magyarország, Románia, Közép-Kelet Európa a Trump világában, Közép-Európa a biztos pont egy bizonytalan világban  című panelbeszélgetés meghívottja volt, amelyet Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke moderált. A beszélgetés további előadója Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt külügyi titkára, Christopher P. Ball CES elnök, valamint Tomas Strazay, a Szlovák Külügyi Társaság vezető kutatója volt.

„Ettől az évtől megváltozott a köztévé és közrádió finanszírozása, a két médiaintézményt állami költségvetési forrásokból tartják fenn, nem a rádió- és tévéilletékből, mint eddig. Ilyen körülmények között az RMDSZ számára fontos volt, hogy törvény által biztosítsuk a kisebbségi műsorok és szerkesztőségek finanszírozását. Ezért a vonatkozó törvényhez olyan módosító indítványt fogalmaztuk meg, amely garantálja a közrádió és -tévé kisebbségi adásainak pénzügyi hátterét” – számolt be Cseke Attila, a Szövetség szenátusi frakcióvezetője az RMDSZ tervezetéről, amelyet végső döntéshozóként elfogadott a szenátus.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat kolozsvári kirendeltsége és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete bepanaszolja a Kolozsvári Városházát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. A szervezet szerint a városháza helytelenül járt el, amikor meghirdette a versenyvizsgát a kincses város oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó osztályának a vezetői tisztségére. 

Sógor Csaba a jogállamisági mechanizmus szükségessége mellett foglalt állást az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) parlamentközi ülésén. Az európai parlamenti képviselő az elmúlt napok romániai eseményeire is utalva leszögezte: a kisebbségellenes megnyilvánulások egyre sürgetőbbé teszik egy olyan európai szintű ellenőrzési rendszer kidolgozását, amely felügyeli és felelősségre vonja a tagállamokat, amennyiben azok nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető emberi jogokat.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusánál pénteken iktatta Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke azt a petíciót, amelyet több mint 150 háromszéki civil szervezet és történelmi egyházi képviselő írt alá. 

Az RMDSZ által javasolt Laczikó Enikőt nevezte ki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) élére Sorin Grindeanu miniszterelnök. Laczikó Enikő 2015 októberéig vezette a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó hivatalt, jogászként, a magyar ügy és a kisebbségi jogsérelmek jó ismerőjeként mindig rátermettségéről tett tanúbizonyságot.