Az Európa Tanács két évtizeddel ezelőtt két fontos kisebbségvédelmi eszközt hozott létre, de sajnos sem a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, sem a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem érte még el eredeti célját – mutatott rá hétfőn, Strasbourgban Vincze Lóránt, a huszadik évfordulóra az Európa Tanácsban szervezett nemzetközi konferencián. A két jogi eszköz tökéletesíthető, amíg még léteznek olyan európai állampolgárok, kisebbségi közösségek tagjai, akik sem egyénenként, sem közösségként nem gyakorolhatják jogaikat, nem élhetnek a nemzetközi jog biztosította lehetőségekkel. Meggyőződésünk, hogy a megfelelő módosítások mellett, a Nyelvi Charta és a Keretegyezmény a kisebbségvédelem valós eszközeivé válhatnak – fogalmazott a FUEN elnöke.

„Az elmúlt néhány évben az volt az RMDSZ célkitűzése, hogy európai keretben úgy érjünk el sikereket a mi kisebbségi ügyeink számára, hogy közösen lépjünk fel a többi kisebbséggel, ne csak magyar ügyként tálaljuk törekvéseinket, mert úgy nem lehet meggyőzni a többséget. A Minority SafePackkel megtaláltuk a módját, hogy a dél-tiroliakkal, a német kisebbségekkel, illetve azzal a számos közösséggel együtt cselekedjünk, akik bekapcsolódtak az aláírásgyűjtésbe” – mondta el csütörtökön délután Nagyváradon Vincze Loránt. A FUEN elnöke az EU és az őshonos kisebbségek helyzete című fórumon vett részt, amelynek házigazdája Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő volt.

„Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után számunkra elfogadhatatlan, hogy a székelyföldi magyar közösség valós igényét a parlament mint törvényhozói hatalom egy egyszerű nem-mel, és érdemi vita hiányában tudja le. A törvényhozó testületnek az állampolgárok igényét figyelembe véve kell törvényt alkotnia, így az autonómia-tervezetünk ellen szóló riogatások és félrevezetések messze nem egy európai szemléletet tükröznek részükről. Azt szeretnénk, ha a törvényhozói hatalom érdemben tárgyalná és figyelembe venné az autonómiaigényt, a tervezethez konstruktívan járulna hozzá javaslatokkal, hiszen ez európai, jól működő példákra alapszik. Azonban úgy tűnik, száz év sem volt elég ahhoz, hogy a román társadalom megértse, hogy a magyar közösség értékalkotó tényezője Romániának, nem elvenni akarunk, hanem hozzáadni. Az autonómiatörekvéseinket sem Románia határain kívül és ellen képzeljük el, hanem gazdasági fellendülést szorgalmazunk általa, kulturális örökségünk és identitásunk hosszú távú megőrzését látjuk benne. A gyulafehérvári nyilatkozat is egyértelműen kimondja, hogy a Romániában élő kisebbségek különböző autonómiaformák mentén élhetnek a modern Románia határain belül, azonban erről mindmáig még beszélni sem lehet. Szemléletváltásra van szükség, meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb megvalósul a tisztességes párbeszéd, a szemléletváltás, eljön az az idő, amikor Románia Parlamentjében olyan személyek ülnek majd, akik képesek megszabadulni a kliséktől, előítéletektől, és elég bátrak ahhoz, hogy megálmodjanak és megvalósítsanak egy kölcsönös tiszteleten alapuló Romániát” – fogalmazott szerdán, május 23-án az autonómia-tervezet szenátusi plénumi vitáját követően Tánczos Barna szenátor.

„Annak ellenére, hogy a különböző őshonos nemzeti kisebbségek helyzete rendkívül változatos az EU-n belül, szükség van egy európai keretszabályozásra ebben a kérdésben. Az Európai Néppárt (EPP) a kisebbségek védelmének témáját továbbra is napirenden tartja az Európai Unióban” – mondta David McAllister német európai parlamenti képviselő csütörtökön, Kolozsváron.

A romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről, köztük főként a magyar, a roma, a zsidó, illetve a tatár közösség hátrányos megkülönböztetésről tájékoztatta az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottságát (ECRI) Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője tegnap, április 19-én, csütörtökön Bukarestben. A háromfős küldöttség az ötödik monitorozási ciklus jelentéséhez gyűjtött adatokat Romániában, tegnap pedig a különböző kormányzati és más közigazgatási intézmények képviselőivel találkozott.

Nagy öröm, hogy néhány napja az általam vezetett intézmény – a kulturális örökség európai évének égisze alatt – jelentős lépést tett az ország területén élő nemzeti kisebbségek műemlékeinek védelméért.

Kettős mércét alkalmaz Románia a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, szimbólumaik használata kapcsán – többek között erről tájékoztatta az Európai Bizottság emberi jogokat vizsgáló testületét (ECRI) az RMDSZ tegnap. Az ECRI ötödik terepszemléjét tartotta Romániában – legutóbbi országjelentését 2013-ban tette közzé.

Az Európa Tanács újabb jelentéssel erősíti meg álláspontunkat: ezúttal a Miniszteri Tanács marasztalja el Romániát. Az igazság nem marad kendőzetlenül: Románia nem mintaállam a kisebbségi közösségek védelmének tekintetében. Nem az állam, hanem a mi következtetéseink helyesek tehát – hangsúlyozta az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa által elfogadott és közzétett Romániára vonatkozó ajánlásokat követően Kelemen Hunor szövetségi elnök.

„Ma arra emlékezik a román társadalom, hogy Besszarábia 1918-ban autonómiáját megőrizve egyesült Romániával. Ami Besszarábia esetében érték, megvalósítás, azt a magyar közösség vonatkozásában ma a többség nem akarja elfogadni. Holott a besszarábiai románok száz évvel ezelőtti törekvése az erdélyi magyarok céljával hasonló: hogy saját ügyeikről maguk dönthessenek.

Súlyos következményei lehetnek a döntéshozók utóbbi időben egyre gyakoribb „ténykedéseinek”, amelyekkel a kisebbségek anyanyelvű oktatásának jövőjét kérdőjelezik meg. Ezeknek a jogoknak a bárminemű visszaszorítása kihat a teljes közösségre – fogalmazott Laczikó Enikő államtitkár a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa oktatási bizottságának március 21-i, szerdai ülésén.

A Romániában élő húsz nemzeti kisebbségnek évről évre ugyanaz a félelme. Lélekszámától, szervezési módjától és sajátosságaitól függetlenül, valamennyi közösség saját eszközeivel harcol anyanyelve megőrzéséért, valamint azért, hogy a jövő nemzedékeit az elődök hagyományainak és örökségének szellemében nevelje.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat megfélemlítőnek és méltatlannak tartja a miniszterelnök azon nyilatkozatát, melyet a székely zászlót kitűző erdélyi magyarokkal kapcsolatosan tett, éspedig: „Nagyon világosan megüzentem, hogy ha lobogni fog az a zászló, akkor azok is lobogni fognak a zászló mellett, akik kitették azt.”

Elfogadta az Európai Parlament az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentést, amely Sógor Csaba munkája nyomán hangsúlyosan foglalkozik az őshonos nemzeti kisebbségek védelmével is.

Aggasztó a kisebbségi jogok helyzete Európában, mára gyakorlatilag megfeneklett a párbeszéd, a közös kisebbségi normarendszer megteremtésére irányuló európai törekvés – jelentette ki Markó Béla csütörtökön, Marosvásárhelyen. Az RMDSZ volt elnöke a Dr. Bedrnády György Alapítvány által szervezett, „Nemzeti kisebbségek jogai az Európai Unióban” című kisebbségi szemináriumának nyitónapján tartott előadást a kérdésben.

„Egy kisebbségi közösségnek mások az igényei, mint a többségnek. Ezen szempont kell érvényesüljön akkor, amikor egy kisebbségi közösség önazonosságáról beszélünk, hiszen ennek megtartásában nagy szerepet kell kapnia a kollektív jogok biztosításának. Az önrendelkezés, a kisebbségi jogrendszer kiteljesítése olyan elvárás, amely semmit se vesz el a többségtől, azonban a kisebbség fennmaradásának garanciáját jelenti. Románia az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőző években a nemzetközi nyomásnak és elvárásoknak eleget téve igencsak odafigyelt a kisebbségekre és a magyar közösségekre. Azonban azóta egyfajta stagnálás észlelhető. A csatlakozást megelőző kormányozás, amelynek az RMDSZ is tagja volt, alkotta meg azt a törvényes keretet, amely többek között megerősítette az anyanyelvű oktatási rendszert. További lépésekre van szükség annak érdekében, hogy kiteljesedjen e törvényes keret, és elinduljunk a kollektív jogok felé vezető úton” –fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, az Európa Tanács Közgyűlésének tagja november 21-én Bukarestben, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kisebbségi ügyekkel fogalakozó albizottságának ülésén tartott kerekasztal-beszélgetésen. 

Egykori újságíróként azonnal igent mondtam a meghívásra – mondta Vincze Loránt a Kisebbségi és helyi média első európai konferenciáján, amelyre Újvidéken került sor november 16-17-én. A FUEN elnöke előadásában kifejtette: a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás és a kultúra mellett a kisebbségi médiának is kiemelkedő szerepe van a kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzésében. Ebben a megközelítésben emelte ki a FUEN és az európai kisebbségi napilapokat tömörítő szervezet, a MIDAS közti partnerséget.

„Az Európai Unió területén élő nemzeti kisebbségek ugyanúgy uniós állampolgárok, mint a többségi nemzetek tagjai, ezért joggal kérjük, hogy a mi problémáinkra is figyeljen Brüsszel. Sokan vagyunk, minden hetedik európai polgár valamely történelmi kisebbség vagy etnikum tagja. A Minority SafePack az Európában élő mintegy 60 millió kisebbségben élő embernek a hangja az Unió felé. Az európai polgári kezdeményezésben azt kérjük az EU-tól, támogassa az őshonos nemzeti közösségeket, hogy otthon érezhessék magukat szülőföldjükön. Többek között az anyanyelv- és szimbólumhasználati jogok garantálását, kedvezőbb regionális támogatásokat, illetve az anyanyelvű közvetítésekhez és műsorokhoz való jogot tartalmazza. Ahhoz, hogy az Európai Unió foglalkozzon kérésünkkel, 1 millió aláírást kell összegyűjtenünk Európa-szerte. A kezdeményezés sikeréhez az Érszőllősön és Szolnokházán élő magyar emberek is hozzájárulhatnak, amennyiben aláírásukkal támogatják azt” – fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke hétvégén a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről.

A magyar Országgyűlés nemzetiségi bizottságában ismertette Vincze Loránt az Európai védelmet jogainknak! – Minority SafePack európai polgári kezdeményezést.  A magyarországi nemzetiségek szószólóit tömörítő testület hétfői, budapesti ülésén a FUEN elnöke elmondta: „a kisebbségvédelmi csomag pozitív, az európai értékeket erősítő intézkedéseket tartalmaz, és segítségével a kisebbségek „körülbástyázhatják” magukat, hiszen szavatolja azt, hogy a megszerzett jogaikat senki ne vehesse el. Ezért fontos a kezdeményezés támogatása azokban a tagállamokban is, ahol a kisebbségek elégedettek a számukra biztosított jogokkal – mint például Magyarországon, a szószólói rendszer ugyanis biztosítja a nemzetiségek képviseletét a döntéshozatalban, és ezzel az európai országok között is referencia-pontnak számít. A pozitív előrelépéseket pedig maguk a közösségi képviselők állapítják meg.”