„Fontos, hogy a kisebbségek ne csak bemutassák kultúrájukat, hanem problémáikról is nyíltan beszéljenek. Ne rejtsük őket táncrendek mögé!” – fogalmazott Vincze Loránt szerdán a segesvári ProEtnica interkulturális fesztiválon. A megnyitót követő panelbeszélgetésen az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségek egymással folytatott párbeszéde mellett a többséggel is fontos lenne a párbeszéd. Az RMDSZ ezért tartja szükségesnek egy etnikumközi paktum megszületését, hiszen ez rendezné a román-magyar kapcsolat több vitás kérdését, és kiemelné a témát a napi politikai harcokból.

Hivatalos levélben tájékoztatta az Úzvölgyében történt jogsértésekről az Európa Tanács Közgyűlésének elnökét és alelnökeit, az ET politikai csoportjainak és az EU tagállamok nemzeti delegációinak vezetőit Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, az ET közgyűlésének RMDSZ-es tagja.

„Elfogadhatatlan a kormány által elrendelt közigazgatási törvénykönyv. A kisebbségi jogok tekintetében több tíz évvel veti vissza Romániát, a 90-es évek állapotára” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője arról a tervezetről, amelyet kedden, kormányülésen elfogadásra terjesztettek. 

Akárcsak a Minority Safepack esetében, a nemzeti régiók egyenlőségéért indított európai polgári kezdeményezést is alá lehet írni papíron és online itt: http://www.nemzetiregiok.eu/. 

Május 26-án a magyar emberek bizalmat szavaztak nekünk, de a munka nem áll meg, sőt, most kezdődik, hiszen közösségeinket folyamatos támadások érik jelenleg is – emelte ki beszédében Oltean Csongor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a június 15-én, a Brassó megyei RMDSZ küldöttgyűlésen, ahol külön megköszönte a helyi közösség összefogását.

„Európa egyik legfontosabb meghatározója kulturális és nyelvi sokfélesége, nincsen egykultúrájú vagy egynyelvű állam, az őshonos nyelvek pedig a közösségi identitás kifejezői” – mondta el Vincze Loránt az Európai Néppárt képviselőcsoportjának a spanyolországi San Sebastianban tartott kihelyezett munkaülésén. Az RMDSZ megválasztott európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke a képviselőcsoport prioritásairól szóló vitán és a nemzeti parlamentek képviselőivel szervezett találkozón egyaránt az európai identitás védelmének fontosságáról beszélt, és kérte Manfred Webert, az EPP csúcsjelöltjét, hogy a kisebbségvédelem legyen egyik kiemelt célkitűzése az Európai Bizottság elnökévé való megválasztása esetén, a képviselőcsoport pedig tegye egyik prioritásává.

Egy hete sincs annak, hogy az államfő a pápa jelenlétében ismét példaértékűnek nevezte Romániát a kisebbségi kérdés kezelésében. Az ECRI országjelentése azonban rácáfol erre a kijelentésre, és a magyar közösség elleni hátrányos megkülönböztetésekre is felhívja a figyelmet – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Több éve már, hogy  Brassó és Kovászna megye, illetve Brassó város határában többnyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki az RMDSZ és a Brassó megyei, illetve városi vezetőség eredményes együttműködésének köszönhetően. Dan Tanasă újabb magyarellenes feljelentésének eredményeként Brassó Megye Tanácsát felszólították arra, hogy vegye le a Brassó és Kovászna megye határában kihelyezett kétnyelvű köszöntőtáblát.

Újból bebizonyosodott, hogy akkor, amikor a gyulafehérvári nyilatkozat, kisebbségekre vonatkozó pontjainak betartásától van szó, akkor a román politikai pártok félreteszik az ideológiai nézetkülönbségeiket, összezárnak és egységesen lépnek fel a magyarok ellen. A képviselőház szakbizottságaiban, ma délután egyöntetűen, minden román törvényhozó elutasította a gyulafehérvári nyilatkozat törvénybe foglalását.

Egyértelmű és minden kétséget kizáró üzenete van annak, hogy a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a történtek után több mint egy héttel sem tudja, akarja azonosítani a nagyváradi zászlóégetési kísérlet elkövetőjét. És hogy a valósághoz még közelebb rögzítsük a tényeket, pontosítsunk: a román rendőrségnek nyolc nap sem elegendő ahhoz, hogy feltárja a magyar zászló felgyújtására készülő, minden bizonnyal nem magyar nemzetiségű gyanúsított kilétét.

Létezik törvényes alapja annak, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete szabadon használja – akár a székháza bejáratához tűzve – a magyar lobogót, hangsúlyozta keddi sajtótájékoztatóján Cseke Attila szenátor. A Bihar megyei RMDSZ elnöke azokra a híresztelésekre reagált, melyek szerint a Szövetség törvénytelen módon helyezte ki a magyar nemzetiszínű lobogót, amelyet december 30-ára virradóra egy ifjú hölgy igyekezett meggyújtani az RMDSZ nagyváradi, Fekete Sas-palotabeli székházának bejáratánál. Mint ismert, az esetről a világhálóra felkerült egy videofelvétel, és ennek készítője akadályozta meg, hogy tettét véghezvigye az elkövető.

Oktatási szakemberek, oktatáspolitikával foglalkozó parlamenti képviselők, magyar nyelvű oktatást biztosító állami finanszírozású és magánegyetemek vezetői és diákképviselők tájékoztatták csütörtökön, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában szervezett zárt szemináriumon Fernand de Varennes-t, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját a kisebbségi magyar oktatás helyzetéről.

„Fontos alkalmat teremteni arra, hogy első kézből tájékoztassuk a nemzetközi szervezeteket a magyar kisebbség helyzetéről, problémáiról, nehézségeiről. Fontos ugyanakkor, hogy ez alkalomból is megmutathatjuk a magyar közösségek belső szolidaritását, ezért örülök, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek politikai vezetői is megtiszteltek a jelenlétükkel” – mondta Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségi különmegbízottjának erdélyi látogatása alkalmából szervezett Magyar kisebbségi közösségek: küzdelmek és lehetőségek című konferencia megnyitóján. A Sapienta EMTE Kolozsvári Karán szervezett szerdai konferencián a FUEN elnöke kiemelte, de Varennes látogatása azért is fontos, mert a kisebbségeknek a nemzetközi színtéren is partnereket kell találniuk célkitűzéseik markánsabb megjelenítése érdekében.

„Romániában még mindig sérülnek a magyar kisebbség jogai. Bírósági döntésekkel államosítják vissza a magyar történelmi egyházak ingatlanjait, óriási büntetéseket rónak ki közösségi szimbólumaink használatáért. A magyar kultúra még mindig nem jelenik meg súlyának megfelelő mértékben a köztereken, és az anyanyelvhasználat sem biztosított kellőképpen a közintézményekben. Románia elutasítja, hogy megoldást találjon ezekre a problémákra”– hívta fel a figyelmet Vincze Loránt csütörtökön az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán, Genfben.

Száz évvel az első világháború lezárását követően a nemzeti kisebbségek nem tűntek el Európából, továbbra is meg akarják őrizni identitásukat azon a területen, ahol évszázadok óta élnek – ezt mondta Sógor Csaba Brüsszelben, a szerdai mini-plenáris ülésen egyperces felszólalásban.

„A többségnek meg kell értenie, hogy a kisebbségi jogok csorbítására irányuló kísérletek veszélyeztetik az egész társadalom szabadságát, a nacionalista retorika, a demagógia és a populizmus a kisebbség és a többség közötti békés együttélést kockáztatják. Az 56-os szabadságharc, a történelem pedig azt az üzenetet fogalmazza meg számunkra, hogy a megszerzett kisebbségi jogok, a kiharcolt szabadság semmit nem vesz el mások szabadságából” – hívta fel a figyelmet szerdán, a szenátus plénumában Novák Csaba Zoltán.

Még mindig sok uniós állampolgár van, aki nem tud a Minority SafePack kezdeményezésről, az a célunk, hogy hozzájuk is eljuttassuk üzenetüket, támogatásukat kérjük. Beszélnünk kell a céljainkról az európai fővárosokban, el kell nyernünk a politikai támogatásukat – mondta csütörtökön Vincze Loránt Strasbourgban, az Európai Parlamentben, ahol a Kisebbségi frakcióközi munkacsoportban mutatta be az európai kisebbségvédelmi kezdeményezéssel kapcsolatos fejleményeket és stratégiai irányt. A FUEN-elnök által vezetett delegációnak Daniel Alfreider FUEN-alelnök és Jens A. Christiansen, a FUEN Európai Párbeszéd Fórumának vezetője is tagja volt, az ülést pedig Schöpflin György EP-képviselő, az európai polgári kezdeményezések EP-jelentéstevője vezette.

Európában egységes módon kell kezelni a nemzeti kisebbségek védelmét, enélkül lehetetlen megteremteni a tisztességes Európa jövőjét – erről beszélt Sógor Csaba az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportjának vezetőségi ülésén Bécsben.