„A magyar közösség ellen irányuló, újabb támadás az, amit a tegnap az USR, PNL és PMP elkövetett, akkor, amikor megtámadta az Alkotmánybíróságon, a héten, a parlament által elfogadott közigazgatási törvénykönyvet, amely jelentősen megerősíti és bővíti a nyelvhasználati jogokat a Romániában élő kisebbségek számára.  Ez is azt bizonyítja, hogy az ellenzék kifogyott minden olyan konstruktív demokratikus, akár parlamenti eszközből, amely szerepét a romániai politikai porondon erősíteni tudja, így kénytelen előrántani a mindenkori magyarkártyát, hogy politikai tőkét kovácsoljon magának. Ezt tapasztalhattuk a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében is, amikor a PNL megtámadta az alkotmánybíróságon törvényünket. Meggyőződésünk, hogy Románia előremenetelét nem a kisebbségek jogainak a bővítése gátolja, hanem pont az ellenzék effajta megnyilvánulása, amely megpróbálja elterelni a figyelmet az ország valós problémáiról” – mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, azt követően, hogy az ellenzéki pártok megtámadták az Alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet. 

„Nem támogatta az RMDSZ a büntetőtörvénykönyv elfogadását a szenátus plénuma elé terjesztett változatában. Továbbra is fenntartjuk, hogy a jelenleg érvényben lévő törvény messze nem tökéletes, évek óta szükséges a módosítása, hiszen összhangba kell hozni az alkotmánybíróság döntéseivel, valamint az ártatlanság vélelméről szóló uniós irányelvekkel. Ám a mai módosítás amellett, hogy több olyan cikkelyt tartalmaz, amelyek megfelelnek ennek az elvárásnak, olyan rendelkezéseket is bevezetne, amelyekkel nem tudunk egyetérteni. Ezért ebben a formájában nem tudtuk támogatni a btk. módosítását” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kedden, a büntetőtörvénykönyv felsőházi szavazását követően.

Döntőházként fogadta el a szenátus szerdán az RMDSZ oktatási törvényt módosító javaslatát, amely értelmében ezután csak akkor lehet megszüntetni vagy átszervezni a kisebbségek nyelvén működő osztályokat, amennyiben ezt jóváhagyta az adott kisebbséget a parlamentben képviselő szervezet vagy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával együttműködő kisebbségi tanács.

„Állami támogatásban részesülnek ezután a bölcsődék, a szenátus végső döntéshozóként elfogadta törvénytervezetünket. Amennyiben az államfő kihirdeti a jogszabályt, 2019-től már nem csak önkormányzati feladat lesz a bölcsődék finanszírozása, hanem a központi költségvetésből is fordítanak majd az óvoda előtti oktatási intézményekre. Romániában a három év alatti gyerekek mindössze 3 százaléka jár bölcsődébe, ezzel utolsó helyen állunk európai uniós szinten. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy prioritás kell legyen a bölcsődei oktatás helyzetének javítása, ösztönözni kell a helyek számának növelését, új bölcsődék létrehozását. Ezt pedig csak úgy lehet, ha életképes és megvalósítható finanszírozási megoldást biztosítunk” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn,  azt követően, hogy a felsőház plénuma döntőhozó fórumként elfogadta a Szabó Ödön képviselő által kidolgozott törvénytervezetet.

Újabb módosításokkal egészítettük ki a szenátusban kivívott anyanyelvhasználati jogokat a képviselőház különbizottságában: a félreértelmezések és esetleges viták elkerülése végett leszögeztük, hogy az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni. Ugyanakkor sikerült olyan rendelkezéseket is bevinnünk a jogszabály szövegébe, amelyek biztosabb alapokra helyezik ezek betartását.

Döntőházként szavazta meg ma a szenátus, hogy ezután a helyi közvagyonról helyben rendelkezhessenek az önkormányzatok. Nem kell Bukarestből kormányhatározatra várni hónapokig a helyi és megyei közvagyon jóváhagyásához. Emellett a ma elfogadott törvénymódosítás szerint a helyi önkormányzatok döntenek ezentúl arról is, hogy a közigazgatási magántulajdonban lévő telkeket, amelyeken valamilyen építmény található, koncesszióba adja-e az ingatlan tulajdonosának. Az említett két rendelkezés dencentralizálja, és ezáltal egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a helyi közvagyonról szóló döntéseket. Ezért az RMDSZ támogatta a szenátus plénumában a jogszabályt.

Nem szavazta meg az RMDSZ szenátusi frakciója a gazdasági miniszter leváltását célzó egyszerű indítványt, tekintettel arra, hogy az indítvány szövege számos olyan általános gazdasági problémát sorol, amelyeket képtelenség öt hónap alatt megoldani.

„Az RMDSZ több tíz módosító javaslattal járult hozzá az új közigazgatási törvénykönyv jobbításához, kezdeményezéseink zöme a kisebbségek nyelvi jogainak bővítését, az önkormányzatok erősítését, a valós decentralizációt, a közszolgáltatások javítását és a prefektus hatalmának alkotmányos keretek közé vonását célozták. Ezen elvek egyike sem újkeletű, több mint húsz éve megfogalmazott igényeink ezek, amelyeket mindig szem előtt tartottunk, valahányszor alkalmunk volt a döntéseket alakítani. A közigazgatási törvénykönyv parlamenti különbizottsági munkálatai során sikerült elfogadtatnunk javaslataink többségét. A jogszabály, amely ma a szenátus asztalára került, tartalmazza a számunkra fontos elveket, ezért az RMDSZ támogatta a szenátusban” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn, a közigazgatási törvénykönyv plénumi szavazását követően.

„Tovább bürokratizálta és központosította volna a köztisztviselői állások betöltését az új közigazgatási törvénykönyv és ezáltal az önkormányzatok működését akadályozta volna. Az RMDSZ javaslatára a jogszabályt vitató parlamenti különbizottság törölte azokat a cikkelyeket, amelyek bonyolították volna a köztisztviselői állások elfoglalását. Továbbá a Szövetség kezdeményezésére a jogszabály ezután tartalmazni fog a köztisztviselők magatartására vonatkozó olyan előírásokat, amelyek egyértelműen előírják számukra az alapvető emberi jogok betartását és tiltják a megalázó bánásmódot, mindennemű diszkriminációt” – számolt be az új közigazgatási törvénykönyv köztisztviselői rendszert érintő vonatkozásairól Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy a héten a jogszabályt vitató parlamenti különbizottság elfogadta a tervezetről szóló jelentést. A jogszabály, amely az RMDSZ módosításait is tartalmazza, hétfőn kerül a szenátus plénuma elé.

„Fontos számunkra, hogy olyan önkormányzati rendszerrel rendelkezzen Románia, amelyben a helyi autonómia és a szubszidiaritás elve, a decentralizáció iránti elkötelezettség érvényesül. Ezért a közigazgatási törvénykönyv parlamenti különbizottsági munkálatai során számos olyan módosítást javasoltunk, amelyek ezen elvek betartását garantálják. Például kezdeményezésünkre kerültek be a jogszabálytervezetbe a helyi önkormányzatok európai chartájának elvei is, amelyeket Románia 1997-ben ratifikált, és amelyeket fontosnak tartottunk a közigazgatási törvénykönyvbe is beemelni” – mondta el Cseke Attila, a közigazgatási törvényt vitató parlamenti különbizottság tagja. A jogszabály bizottsági munkálatai a héten zárultak, a tervezet, amely az RMDSZ javaslatait is tartalmazza, hétfőn kerül a szenátus plénumának asztalára, amely elsőházként szavaz a témában.

„Elfogadta az erdélyi magyar közösség számára fontos, a kisebbségi jogokat jelentősen kiterjesztő javaslatainkat a közigazgatási törvény kidolgozásával foglalkozó parlamenti különbizottság. Az anyanyelvhasználat kezdeményezésünkre kiterjed többek között az utcák, terek, parkok neveire, a prefektúrával való kommunikációra, egységes anyanyelvű formanyomtatványok segítik ezentúl a helyi és megyei önkormányzatokban az ügyintézést, és a jövőben azok a megyék, települések is biztosíthatják a többnyelvűséget, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot. Ezek azok a legfontosabb rendelkezések, amelyek javaslatunkra bekerültek a közigazgatási törvénykönyv tervezetébe. A törvénytervezet hétfőn kerül a szenátus plénuma elé, majd végső döntéshozóként a képviselőháznak is jóvá kell hagynia” – számolt be Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, a közigazgatási törvényt megvitató parlamenti különbizottság tagja.

„Az RMDSZ szemléletében a decentralizáció a közszolgáltatások jobbá tételéről szól. Az állampolgárok érdeke, hogy minél gyorsabban, gördülékenyebben intézhessék ügyeiket, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a közszolgáltatások akkor válnak jobbá, ha az önkormányzatok tudják ezeket alakítani. Ezért állandó célunkká vált a decentralizáció megvalósítása. Több mint húsz éve megfogalmazott igényünk, melyet mindig szem előtt tartunk. Valahányszor beleszólásunk volt ezekbe a kérdésekbe, nemcsak ígértük, de tettünk is a decentralizációért. Az RMDSZ munkájának eredménye például a kórházak megyei, illetve helyi hatáskörbe helyezése, amelyet azóta nem követett más decentralizációs folyamat Romániában. Most a közigazgatási kódex parlamenti munkálatai során alkalmunk van más közszolgáltatások decentralizációját is szorgalmazni. Az új jogszabálytervezet eredeti változatában sajnos nem decentralizáció-barát javaslatok szerepeltek, hanem olyanok, amelyek gátolták volna ezt a folyamatot. Ezért a szakbizottsági munkálatok során az RMDSZ kezdeményezésére töröltük a törvénytervezet szövegéből azokat az előírásokat, amelyek hátráltatnák a hatáskörök helyi szintre helyezését, és ezáltal a közszolgáltatások jobbá tételét” – számolt be Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője szerdán a közigazgatási kódex decentralizációt érintő kérdéseit illetően.

„2019. január 1-jétől javaslatunkra decentralizálhatják a jogosítvány-kibocsátási és a gépjárműbejegyzési közszolgáltatásokat. Jelenleg nagyon sok megyében igen lassú a jogosítvány megszerzésének folyamata, hónapok telnek el a sofőrvizsga elméleti és gyakorlati próbája között a megfelelő intézményi infrastruktúra hiánya miatt, vagy mert túl kevés az alkalmazott. A gépjárműbejegyzés is nehézkes sok megyében. Ezen a helyzeten változtatna az RMDSZ által kezdeményezett módosítás, amely értelmében a prefektúrák alárendeltségéből a megyei tanácsok hatáskörébe kerülne át ezen szolgáltatások lebonyolítása, a megyei önkormányzatoknak lehetőségük lenne beavatkozni a szolgáltatások javítása érdekében” – fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kedden, azt követően, hogy az új közigazgatási kódex kidolgozásával foglalkozó speciális parlamenti bizottság elfogadta a Szövetség módosító javaslatát.

„Feloldódhat a birtoklevelek körüli patthelyzet, és könnyített eljárásban telekelhetik a lakóházakat, udvarokat és kerteket a közeljövőben, amennyiben a képviselőház is megszavazza döntéshozó fórumként az RMDSZ földtörvényt módosító javaslatait. Erdélyben, de a teljes országban is komoly problémákat okoz egy-egy ingatlan tulajdonjogának rendezése, gyakorlatilag teljesíthetetlen adminisztratív eljárásokra és papírmunkára van szükség ahhoz, hogy egy személy a mindenkori lakóházát udvarát vagy telkét telekelhesse” – mutatott rá Császár Károly, az RMDSZ Maros megyei szenátora azt követően, hogy a szenátus elsőházként szavazta meg a Szövetség 1991/18-as számú földtörvényt módosító javaslatait. A benyújtott módosításokat Tánczos Barna és Császár Károly szenátorok dolgozták ki.

Elsőházként szavazta meg a szenátus plénuma a villamosenergia- és földgáztörvény módosításáról szóló jogszabály-tervezetet, amelynek munkálatai során az RMDSZ kezdeményezésére kötelezővé tennék a földgázvezetékek kiterjesztését a szolgáltatók számára a turisztikai településeken. A javaslatot Antal Lóránt, az RMDSZ Hargita megyei szenátora dolgozta ki.

„Döntőházként szavazta meg a szenátus a tankönyvkiadást szabályzó új törvényes keretet. Az új jogszabály tartalmazza az RMDSZ javaslatait, amelyek biztos alapokra helyezik a kisebbségi oktatást, és ezáltal törvényerőre emelkednek olyan feladatkörök is, amelyek eddig csak a minisztériumi belső szabályozások alapján működtek: ezentúl azokat a specifikus magyar tankönyveket, mint például a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a vallás, a zene, törvényesen is magyar pedagógusok és szakemberek készítik, ellenőrzik és véleményezik. Továbbá bevezettük azt is, hogy egy-egy szakterületen, a magyar nyelven készült tankönyvtervezetekkel is pályázhassanak a magyar tankönyvírók az általános vonatkozású tankönyvek esetében is. Ezeket a minisztériumnak kötelezően le kell fordítania, ezáltal részt vesznek a szaktárca online platformján meghirdetett versenyen. Ezentúl az sem fog gondot jelenteni, ha nincs megfelelő tankönyv egy adott tantárgyból a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok számára, a törvény betartásával akár külföldről, az anyaországból is lehet tankönyveket importálni” – összegzett Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szenátora azt követően, hogy kedden a szenátus plénuma végső döntéshozó fórumként megszavazta az új tankönyvtörvényt.

„Decentralizált államot, valós önkormányzatiságot és a prefektusok hatáskörének korlátozását akarjuk az alkotmány által megszabott módon. Ezen három elv alapján dolgoztuk ki a közel száz módosító javaslatunkat, amelyeket a közigazgatási kódex tervezetéhez fogalmaztunk meg. A jogszabály hosszú távon meghatározza az önkormányzatok működését, ezért nem mindegy, hogy olyan törvényt sikerül-e elfogadni, amely valóban lényegesen decentralizál, és ezáltal egyszerűbbé, hatékonyabbá teszi a helyi közigazgatás munkáját, vagy tovább központosít, és olyan hatáskörökkel ruházza fel a prefektusokat, amelyek túllépik az alkotmányossági keretet” – fogalmazott Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerdán annak kapcsán, hogy a közigazgatási kódex tervezetének elemzésével foglalkozó speciális parlamenti bizottság befejezte a jogszabály általános vitáját.

A turisztikai települések gázproblémájának megoldását célzó módosító javaslatokat iktatott Antal Lóránt kedden a szenátus gazdasági bizottságában. A testület napirendjén szerepelt egy, a villamos energia- és földgáztörvény módosításáról szóló jogszabály, amelynek munkálatai során az RMDSZ szenátora kezdeményezte: tegyék kötelezővé a szolgáltatók számára, hogy kössék össze a fő gázvezetékeket a turisztikai településekkel. A javaslatot elfogadta a szenátus gazdasági bizottsága.

„Az elszigetelt szórványtelepülések iskoláit és azok diákjait is megilleti a stabil, jól felkészült tantestület és minőségi oktatás. Mégis, számos vidéki tanintézmény kerül abba a helyzetbe, hogy a címzetes tanári állásaira évről-évre helyettesítő és szakképzetlen oktatókat kell alkalmaznia, mivel a szakképzett, címzetes pedagógus, aki a posztot sikeresen megpályázta, azonnal időszakos áthelyezését kéri más tanintézménybe, és gyakorlatilag egy napot sem tanít abban az iskolában, ahol a helyet foglalja. Az RMDSZ törvénytervezetet dolgozott ki a probléma orvoslására, amelyet ma döntőházként jóváhagyott a szenátus”– számolt be Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn, a felsőházi plénumi szavazást követően.