„Az RMDSZ értékeli és mindig is értékelte, hogy az Egyesült Államok kormánya és romániai külképviselete figyelemmel követte a romániai nemzeti kisebbségek specifikus problémáit, illetve azt, hogy az Egyesült Államok a kisebbségi jogokat alapvető emberi jogoknak tekinti. A Szövetség álláspontja szerint az egyéb stratégiai ügyek mellett a kisebbségi kérdésekben is következetes együttműködésre van szükség Románia és az Egyesült Államok között. Örvendetesnek tartjuk, hogy az elmúlt évtizedekben az Amerikai Egyesült Államokban olyan partnerre leltünk, amely elkötelezett a kisebbségi jogérvényesítés irányába. Mindazonáltal, úgy véljük, hasznos lenne, ha Románia stratégiai partnereként még aktívabb szerepet vállalna a nemzeti kisebbségek jogait érintő vitákban. Az országos érdekeltségű kérdések Románia külső partnerei számára is relevánsak, ennek okán célszerű hangot adniuk véleményüknek, álláspontjuknak minden stratégiai fontosságú témában. Meggyőződésünk, hogy az Egyesült Államok ösztönző segítségével Románia hatékonyabban érvényesítené az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények előírásait” – fogalmazott kedden plénumi felszólalásában Novák Csaba Zoltán szenátor annak kapcsán, hogy a szenátus közös nyilatkozatot fogadott el az Amerikai Egyesült Államok és Románia közti stratégiai partnerség megkötésének 20. évfordulója alkalmából.
„Életveszélyessé vált Székelyföldön a medvék elszaporodása, az elmúlt héten is emberre támadtak Hargita megyében, sürgős megoldást várunk a szakminisztériumtól, hiszen minden perc életmentő. Elfogadhatatlan, hogy emberek életét, testi épségét veszélyeztetik Székelyföldön a településekre élelemért behatoló medvék. Nem mellesleg a baromfiudvarban és a veteményesben is kárt tesznek. Annak ellenére, hogy a Székelyföld területén elő medvék a védett állatok közé tartóznak, kilőhetnek minden éven egy bizonyos számú állatot a minisztérium által meghatározott kvóta alapján. Ezt a kvótát két éve nem határozták meg, nem ritkították vadászattal az állatállományt. Sürgős intézkedésekre van szükség, éppen ezért számos kérdéssel fordultunk az illetékes miniszter-jelöltekhez az ügy mihamarabbi megoldása érdekében a mai meghallgatásokon” – mutatott rá Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, majd hozzátette, hogy a Szövetség frakcióinak tagjai az ügy megoldását sürgették a szakminiszter-jelöltek meghallgatása alatt a parlamentben.
A Tegyük hatékonyabbá a nők elleni erőszak felszámolását szolgáló törvényeket című közép- és kelet-európai regionális konferencián vett részt Borbély László államtanácsos. A június 12–14. között Románia Parlamentjének épületében zajló esemény szervezője a képviselőház és az Interparlamentáris Unió (UIP), együttműködő partner a Global Rights for Women és a Vital Voices civil szervezetek, a konferencia támogatója pedig Románia Szenátusa.
„A 2016-os választási kampányban az RMDSZ azt ígérte, módosítja azokat a jogszabályokat, amelyek veszélyeztetik az állampolgárok mezőgazdasági területeit, és amelyek lehetővé tesznek egy esetleges újraállamosítást. Idén januárban benyújtottuk azt a jogszabálytervezetet, amellyel – ígéretünknek megfelelően – módosításra javasoltuk a jogtalanul elvett földek visszaszolgáltatására vonatkozó, 165-ös törvényt. A módosítás a 2018. január 1-jei határidő meghosszabbítását tartalmazta: azt kértük, hogy 2025 előtt ne állhasson fenn az újraállamosítás lehetősége, ne fordulhasson elő, hogy visszakerülnek az állam tulajdonába azok a területek, amelyekre a megyei és helyi földosztó bizottságok nem adták ki a birtokleveleket. Törvénytervezetünket a szakbizottsági munkálatok során módosítottuk oly módon, hogy az nem a határidők meghosszabbítását tartalmazza, hanem azoknak a cikkelyeknek a törlését a 165-ös törvényből, amelyek túl szűk határidőt szabtak a visszaszolgáltatásra és a birtokviszonyok rendezésére, és ezáltal lehetővé tettek egy esetleges újraállamosítást” – fogalmazott Tánczos Barna szenátor azt követően, hogy a szenátus első házként elfogadta az RMDSZ törvénytervezetét.
„A romániai élelmiszerpiacon többféle eredetű és minőségű méhészeti termék kerül forgalomba. A fogyasztóknak nehéz megállapítaniuk, melyik termék igazi, illetve melyik származik a hazai méhészektől, melyik érkezett az Unió más tagállamaiból, esetleg az Unión kívülről, például Kínából. A vásárlók könnyebb tájékozódását, illetve az esetleges mézhamisítások, rossz minőségű mézek forgalmazásának visszaszorítását célozza a méhészeti törvényt módosító jogszabálytervezet, amelyet a szenátus mezőgazdasági bizottsága kedvezően véleményezett. A testület alelnökeként támogattam a törvény szigorítását” – nyilatkozta Tánczos Barna szenátor a mezőgazdasági bizottság keddi ülését követően.
Megszavazta a képviselőház plénuma a kormány azon sürgősségi rendeletét, amely az RMDSZ javaslatára alapozva megszünteti a közbirtokosságokat érintő diszkriminatív előírásokat. Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora elmondta, hogy a Szövetség évek óta megoldást keres arra, hogy a közbirtokosságok birtoklevél nélkül is igényelhessenek területalapú támogatásokat, azonban ez idáig egyik kormány sem vállalta ennek rendezését.
„Jó kezdeményezés a vállalkozásösztönző program, hiszen ez várhatóan új lendültet ad a gazdaságnak a következő években, a vállalkozói kedv serkentésével hozzájárulhat az új munkahelyek teremtéshez. A szenátusban támogattuk, a végső döntést a képviselőház kell meghozza. Az alkalmazási szabályok jelenleg közvitára vannak bocsátva, amint ez lezárul, a kormány a beérkezett javaslatok figyelembe vételével véglegesíti a normákat, és indulhat a program, azonban a program sikere nagymértékben az alkalmazási normák hatékonyságán fog múlni” – mutatott rá Turos Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei szenátora, aki plénumi vita során ismertette a Szövetség álláspontját a kormány rendeletével kapcsolatban.
Az RMDSZ szenátusi frakciója megszavazta hétfőn azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a természetvédelmi területek, a Natura 2000-es övezetek létrehozását szabályozza, és amely többek között arról rendelkezik, hogy az említett övezetek kijelölése nem zárult le, és ezentúl is lehetőség lesz létrehozásukra. A jogszabályról szóló plénumi vita során Cseke Attila frakcióvezető hangsúlyozta, a Szövetség támogatja, hogy Románia tartsa be az uniós csatlakozásakor tett környezetvédelmi vállalásait, miszerint állat- és növényfajok védelmében területeket jelöl ki, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé válnak.
„Ideiglenes megoldásnak számít a tavaly decemberben elfogadott sürgősségi kormányrendelet, amely egy évig hosszabbítja meg a jogtalanul elvett földek visszaszolgáltatásának határidejét. Kelemen Hunor szövetségi elnök azt kérte tavaly ősszel a technokrata kormánytól, hogy egy sürgősségi rendelet elfogadása révén 2017. január 1-jéről 2020-ig hosszabbítsa meg a visszaszolgáltatások határidejét, azonban ezt csak 2018. január 1-jéig hosszabbították meg” – mutatott tá Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora Bukarestben.
December 22-én délután szavazott a Képviselőház és Szenátus plénuma a szakbizottságok megalakulásáról és ezek összetételéről. Az RMDSZ az elmúlt parlamenti ciklushoz viszonyítva számos kulcsfontosságú szakbizottságban lát el elnöki, alelnöki és titkári tisztségeket az alábbiak szerint:
Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióinak tagjai szerda délelőtt tették le az esküt, így hivatalosan is 21 képviselő és 9 szenátor képviseli az erdélyi magyarokat a 2016-2020-as időszakban a parlamentben. Az ideiglenesen létrehozott alsóházi bizottságban a Szövetség részéről, a képviselőház egyik legfiatalabb törvényhozójaként Apjok Norbert vett részt a munkálatokban.
Elfogadta az adóügyi törvénykönyv módosítását célzó RMDSZ-es törvényjavaslat-csomagot a szenátus plénuma legutóbbi ülésén. A Szövetség számos adócsökkentést, illetve ezek eltörlését szorgalmazza jogszabály-javaslataiban. Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője és Végh Sándor Szilágy megyei szenátor úgy értékelte, hogy egy hasznos előrelépés történt azáltal, hogy a parlament felsőháza első házként szavazta meg a kezdeményezést.
A Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség Országos Hivatalának vezetőjével, Andra Croitoruval egyeztetett a napokban Biró Rozália, a szenátus emberjogi, kisebbség- és egyházügyi bizottságának elnöke. A találkozó témáját azok a közvitára bocsátott pályázati kiírások képezték, amelyek alapján a hivatal három fontos országos programot dolgozott ki, és társfinanszíroz is.
„A decemberben kezdődő parlamenti mandátum az elmúlt időszak legnehezebb mandátuma lesz, ehhez hasonló talán csak az 1989-es forradalmat követő volt. Erre a mandátumra esik többek között a gyulafehérvári nyilatkozat 100 éves évfordulója, ami sok mindent maga után von. Számítanunk kell a nacionalista hangok felerősödésére, arra, hogy a többség az elmúlt száz évet sikertörténetként fogja eladni, megünnepelni. Nekünk, magyaroknak ott kell lennünk, el kell mondanunk, hogy ez nem így van, és számon kell kérnünk a nyilatkozatban ígérteket” – fogalmazott Korodi Attila parlamenti képviselő, aki augusztus 18-án, Tánczos Barna szenátorral együtt iktatta az RMDSZ Csíki Területi Szervezeténél a szükséges dokumentációt, hogy megméretkezzen a Szervezet belső jelöltállításán. Mindketten a csíki RMDSZ jelöltjeként szeretnének az őszi választásokon indulni képviselői, illetve szenátori mandátumért.
Biró Rozália, RMDSZ-es szenátor kezdeményezésére, az emberjogi, vallási és kisebbségi bizottság július 4-én, „Az állampolgárok jogi biztonsága” elnevezéssel szervezett közvitát. Az eseményen, melynek célja az állampolgárok jogi biztonságának elemzése, kiértékelése, illetve a joghézagok feltérképezése volt, a Román Emberjogi Egyesület, az Emberjogi Oktatási Központ, és a Romániai Ügyvédek Országos Szövetségének képviselői társszervezőként vettek részt.
A képviselőház döntőházként fogadta el június 28-án, kedden a mezőgazdasági szövetkezetek működésére és szabályozására vonatkozó törvény módosítását. A tervezet végre pontosítja a mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységi körét, az elsődleges mezőgazdasági termékek feldolgozásának és/vagy forgalmazásának a lehetőségeit, és tisztázza az adózási rendszert is.
A romániai büntetés-végrehajtási intézményekben tapasztalt körülményekről, valamint a fogvatartási és az előzetes letartóztatási eljárások szabályosságairól egyeztetett a szenátus emberjogi bizottsága június 21-én, kedden a Nép Ügyvédjével, Victor Ciorbeával. A beszélgetés célja azoknak a hiányosságoknak a feltérképezése volt, amelyeket ha Románia a következő 12–24 hónapos periódusban nem orvosol, komoly szankciókra számíthat az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) részéről.
A szenátus plénuma június 13-i, hétfői ülésén első házként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely a társadalombiztosítási járulék (CAS) csökkentését írja elő. Ennek értelmében a CAS az alkalmazottakat illetően 3 százalékkal, a munkaadókat illetően pedig 2 százalékkal csökken.
A szenátus plénuma döntőházként utasította vissza június 13-i, hétfői ülésén azt a populista törvénykezdeményezést, amely a jelenlegi audiovizuális törvényen úgy módosított volna, hogy kötelezővé tegye a hazai rádió és televízió szolgáltatók számára azt, hogy műsoraikat minden reggel Románia himnuszának bejátszásával kezdjék. A tervezet kezdeményezői Bogan Diaconu és Răzvan Tănase független képviselők, akik az intézkedést azért látták volna szükségesnek, mert – mint mondták – általa erősödött volna a nemzeti szellem a társadalomban.
A szenátus plénuma döntőházként véglegesen elfogadta június 8-án, szerdán azt az oktatási törvényt módosító kezdeményezést, amely lehetővé teszi, hogy az aktuális törvény által előírt létszámnál kisebb vagy nagyobb csoportokkal is lehessen óvodai vagy iskolai osztályokat indítani az érintett oktatási intézmény kérésére, a megyei tanfelügyelőség jóváhagyásával. A módosítás bárhol alkalmazható, de kiemelt figyelmet szentel a Duna-delta közelében húzódó, hegyvidéki területeken található, megfelelő közlekedési hálózattal nem rendelkező településeknek.
