A Juventus Bukarest futballcsapat stadionhasználati szerződésének felbontását kérte Voluntari város polgármesterétől Császár Károly és Tánczos Barna szenátor a múlt heti Juventus – Sepsi OSK mérkőzésen tapasztalt magyarellenes incidens miatt.

A közigazgatási törvénykönyv vitájának halasztását kérte a szenátusi szakbizottsági vita előtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Nem létezett valós párbeszéd a tervezetről, amely ebben a formában sokkal inkább központosítani akar, mint decentralizálni – hangsúlyozta a Radio France Internationale (RFI) kedd reggeli meghívottjaként Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Első házként fogadta el a szenátus kedden az RMDSZ törvénymódosító javaslatát, amely szerint öt évről tíz évre hosszabbodik az útlevelek érvényességének időtartama a 25 évesnél idősebb igénylők esetében. A 12 és 25 év közöttiek számára továbbra is 5 évig lenne érvényes az egyszerű elektronikus útlevél, ezt az indokolja, hogy ebben az életszakaszban változnak a leginkább az arcvonások – nyilatkozta a plénumi szavazást követően Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

„Érthetetlen számunkra, hogy a kormány továbbra is egy olyan adóbegyűjtési gyakorlatot kíván alkalmazni, amely sem az államnak, sem a vállalkozóknak nem jó. Az elmúlt két évben, amióta megyei szintről regionális szintre központosították a közepes vállalkozások adóügyeinek intézését, bebizonyosodott, hogy ez egy elhibázott döntés volt, hiszen a vállalkozóknak több száz kilométert kell utazniuk a regionális központig. Ráadásul, kevesebb adó gyűlt be a közepes vállalkozásoktól, mint korábban, amikor székhelyükhöz közel intézhették adóügyeiket. A parlament decemberben elfogadta az RMDSZ által kidolgozott törvényt, amely véget vetne ennek a fölöslegesen túlbonyolított rendszernek. Április 1-jétől életbe lépett volna, ám a kormány ma sürgősségi rendelettel augusztus 1-jére halasztotta alkalmazásának bevezetését. Ezzel több mint 10 ezer közepes vállalkozás életét nehezíti meg még jó pár hónapig” - nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt követően, hogy a kormány elhalasztotta a közepes vállalkozások adóügyeinek decentralizálását.

Megszavazta a szenátusban az RMDSZ frakciója az igazságügyi törvények módosításait, hiszen ezek elfogadása egy teljesen technikai, szakmai folyamat: a módosítások nem tesznek mást, mint összhangba hozzák a három jogszabályt az Alkotmánybíróság döntéseivel. A taláros testület megfogalmazta, mely pontokban mit kell módosítani, a parlamentnek pedig kötelessége ezeket a korrekciókat véghezvinni.

Folytatódott kedden a szenátus közigazgatási bizottságában a közigazgatási kódex szakmai vitája. Az RMDSZ ezúttal is több, bürokráciát csökkentő módosító javaslatot fogalmazott meg, illetve kérte azoknak a cikkelyeknek a törlését, amelyek hátrányosak az erdélyi magyar közösség, főként a szórványban élő tagjai számára.

Milyen reményekkel, tapasztalatokkal indítja szenátori karrierjét? Hogyan látja, a népszerűtlen parlamenttel szembeni bizalmat vissza lehet-e állítani? A Maszol.ro kérdéseire Antal Lóránt nemrég beiktatott RMDSZ-es szenátor válaszolt.

„A törvény értelmezhetőségéből fakadóan olyan döntést hozott a Számvevőszék, miszerint a régi bértörvény értelmében kötött kollektív munkaszerződés alapján alkalmazott személyeknek vissza kell fizetniük juttatásaik egy részét az államnak. Kezdeményezésünkre ma törvénybe foglaltuk, hogy a közalkalmazottak nem lehetnek felelősek az értelmezhető törvényekért, és közbocsánatban részesülnek. Véleményünk szerint a Számvevőszék értelmezése több szempontból is diszkriminatív, hiszen ezen alkalmazottak törvényes előírások értelmében kapták meg a többletjuttatást, és elfogadhatatlan, hogy a juttatások körüli törvényértelmezési vita áldozatai lettek egyszerű emberek. Éppen ezért az RMDSZ megoldást talált ezen személyek helyzetére, így nem kell további pereskedésbe kezdeniük jogaik tiszteletben tartásáért” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy a parlament döntéshozó fórumként szavazta meg azt a módosítást, amely mentesíti az alkalmazottakat a Számvevőszék által kirótt büntetések kifizetése alól.

Tartózkodott az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párt által, a tanügyminiszter ellen benyújtott egyszerű indítvány végszavazásán, amelyre ma került sor az alsóház plénumában. 

„Az ellenőrző hatóságok ne csak büntessenek, hanem előzetes kérésre nyújtsanak útmutatást az önkormányzatoknak az értelmezhető, egymásnak ellentmondó törvények helyes alkalmazásáról. Ez felgyorsítja az önkormányzatok munkáját, hiszen nem kell plusz köröket futniuk, hamarabb megvalósulhatnak fejlesztési terveik, és csökken annak esélye is, hogy büntetést kapjanak, tehát pénzt is spórol. Pozitívnak értékeljük, hogy a közigazgatási kódex tervezete tartalmazza ezt az elvet, hiszen az RMDSZ mindig azt kérte, hogy az állam ne csak büntessen, hanem vállaljon nagyobb szerepet az előzetes tájékoztatásban is. Ugyanakkor a jogszabálytervezet több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek ahelyett, hogy tisztáznák és egyszerűsítenék az önkormányzati rendszert, nehezítik azt. Az ilyen törvénykezésnek mindig az állampolgárok látják kárát, mivel minél inkább leterhelik az önkormányzatokat plusz folyamatokkal, és kevésbé érvényesül a decentralizáció elve, annál kevésbé hatékony az önkormányzati munka. Ezért ezek a rendelkezések módosításra szorulnak” - magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a felsőház közigazgatási bizottságának tagja a szakbizottság ülését követően.

„Az új közigazgatási törvénykönyv az állami hatóságoknak és a prefektusi intézménynek szán nagyobb szerepet a helyi hatóságokkal, önkormányzatokkal szemben, megerősíti a prefektus hatalmát, aki a közösségeink választott önkormányzatait akadályozhatja majd a helyi közösségi ügyek véghezvitelében. Olyan jogköröket biztosít számukra, amelyekkel eddig nem rendelkeztek, és egyértelműen a központosított államot erősíti. Az RMDSZ mindig az önkormányzatiságot, a helyi autonómiát képviselte, meggyőződésünk, hogy a központi hatóságok és a prefektus jogkörét csökkenteni kellene, és nem növelni. Ezért ebben a formában nem fogjuk támogatni ezeket a rendelkezéseket és magát a közigazgatási törvénykönyvet. Aggasztónak tartjuk továbbá, hogy a jogszabálytervezetben olyan új elvek szerepelnek, amelyeknek nincs alkotmányossági hátterük, és amelyek ellentmondanak a demokrácia elveinek. Amennyiben a jelenlegi formájában lépne életbe a törvény, az állam érdekeire hivatkozva bármikor egy tollvonással szembe lehet menni az egyén, egy csoport vagy egy helyi közösség jogaival, érdekeivel” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a közigazgatási törvénykönyv keddi szenátusi szakbizottsági vitáját követően.

„Meg kell védenünk az állampolgárokat a kapzsi hitelintézetek túlkapásaitól. Rengeteg bajt és tragédiát okoztak azok a kölcsönt adó intézetek, amelyek gyakran több szász vagy akár több ezer százalékos kamattal nyújtottak hitelt bajba jutott vagy éppen hiszékeny embereknek. Sokszor olyan adósság-csapdába estek a megkárosultak, amelyet sosem tudtak törleszteni teljes egészében, holott a felvett kölcsön összegét már régen kifizették. Éppen ezért egy olyan törvénymódosító javaslaton dolgoztunk, amely ezen állapotokat megszünteti” – fogalmazott Turos Lóránd, az RMDSZ szenátora, azt követően, hogy a szenátus hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szabályozná a bankok és más hitelintézetek által nyújtott hitelek maximális kamatát.

„A Legfelsőbb Bírói Tanács működését szabályozó törvény módosítása a szakmaiság erősítését célozza, és a változások közel háromnegyedét a szakmai szervezetek javasolták vagy tartották fenn, az igazságügyi reform törvénytervezetei közül ebben a jogszabályban szerepel arányaiban a legtöbb olyan javaslat, amelyet a szakma kezdeményezett. Ez a magas arány is azt bizonyítja, hogy fontos és szükséges módosításokat tartalmaz a tervezet, ezért támogattuk azt a szenátusi végszavazáson” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője csütörtökön.

„Az RMDSZ-nek köszönhetően ezentúl a közepes vállalkozók az adóhivatal regionális központjai helyett ismét a megyei adóügyi hivatalokban intézhetik adóügyeiket április elsejétől. Ez több mint 10 ezer vállalkozást érint” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy a parlament alsóháza döntő hozó fórumként szavazta meg a Szövetség által kidolgozott és előterjesztett javaslatot.

„Minden állampolgár közös érdeke, hogy jogállamban éljen, amelyben a hatalmi ágak szétválasztása nem csupán illúzió, és amely képes felszámolni kommunista örökségét, az ügyészállami berendezkedést. A bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítására szükség van, hiszen ez pontosan ezt célozza, a hatalmi ágak valós szétválasztását, a bírák és ügyészek függetlenségének biztosítását. A parlamentbe beérkező módosító indítványok számottevő részét a szakmai szervezetek kezdeményezték és tartották fenn, és a javaslatok többsége jól működő nyugat-európai modellt, tendenciát követ. Ezt a tendenciát bizonyítja az is, hogy sikerült megakadályoznunk, hogy a bírák és az ügyészek ne halmozhassák nyugdíjukat az állami szférából származó fizetéssel. A módosítások nem veszélyeztetik a korrupcióellenes harcot. Ezért az RMDSZ ma megszavazta a törvénymódosítást a végső döntéshozó szenátusban” – mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője kedden a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításának végszavazásán.

„Első házként fogadta el a szenátus az RMDSZ törvénytervezetét, amely értelmében a közepes vállalkozások ezentúl az adóhivatal regionális központjai helyett ismét a megyei adóügyi hivatalokban intézhetik adóügyeiket. Ezáltal teljesült annak első lépése, hogy decentralizáljuk az adóügy ezen szegmensét, és a szubszidiaritás elvének megfelelően az intézményt közelebb vigyük a polgárhoz. A szenátusból a képviselőház asztalára kerül a jogszabály, ahol reményeink szerint minél hamarabb elfogadják kezdeményezésünket” – mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerdán, a felsőházi plénumi szavazást követően.

„Az RMDSZ törvénymódosító tervezetet iktatott a parlamentben arra vonatkozóan, hogy tíz évre hosszabbodjon az útlevelek érvényességének időtartalma a 25 évesnél idősebb igénylők esetében. Ezzel egyrészt az uniós államok többségének gyakorlatához igazítanánk a romániai útlevél-kibocsátást, másrészt megoldódna a megyei útlevélosztályokon főként a nyári időszakban tapasztalt torlódás. Időt, és főleg pénzt spórolnánk meg az állampolgároknak és a kibocsátó intézményeknek egyaránt, és felére csökkenne az útlevél-kibocsátás közigazgatási terhe” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a jogszabály-módosítás kezdeményezője.

„Románia területfejlesztési stratégiája sok szempontból hiányos, és téves irányelvet követ. Noha 2035-ig meghatározza az ország sorsát, mégsem nyújt alkalmazható megoldásokat a valós problémákra. Meggyőződésünk, hogy a pénzügyi források elköltésében nem célravezető a koncentráció elvét követni, azaz tovább erősíteni az amúgy is fejlett és komoly gazdasági potenciállal rendelkező 8-9 nagyvárost, és hanyagolni az elmaradottabb településeket, régiókat. A területfejlesztési stratégiának a felzárkóztatás elvét kellene követnie, a kevésbé fejlett régióknak kellene a következő években nagyobb gazdasági és pénzügyi támogatást nyújtani. Az RMDSZ szenátusi frakciója 70 módosító indítványt nyújtott be a szakbizottságokban a stratégiát tartalmazó jogszabályhoz, amelyekben a hiányosságok pótlását és teljes koncepcióváltást kezdeményeztünk, ám ezeknek csak egy csekély részét fogadták el. A koncentráció irányelvét a szenátus nem volt hajlandó elvetni. Ezért az RMDSZ szenátusi frakciója a szerdai plénumi szavazáson nem támogatta a területfejlesztési stratégiát” – mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a felsőház plénumi ülését követően.

„Az elmúlt években alig történt változás a mentőautópark gépjárműveinek lecserélése terén. Négy év alatt országszerte néhány mentőautót sikerült csak vásárolni, miközben az Országos Mentőszolgálat és a SMURD rohammentő-szolgálat járműveinek jelentős része elavult és lecserélésre szorul. Az utolsó nagy mentőautó-vásárlásra akkor került sor, amikor az RMDSZ az Egészségügyi Minisztérium élén megvalósította ezt, illetve az ezt követő közbeszerzési eljárás elindítását követően, amely szintén a Szövetség által kifejtett munka eredménye volt 2013-ban. Az RMDSZ továbbra is fontosnak tartja a mentőautópark gépjárműveinek felújítását, ezért minden olyan kezdeményezést támogat a parlamentben, amely során Románia felzárkózik a mentőjármű-vásárlás terén tapasztalt lemaradást illetően” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hétfőn, december 4-én azt követően, hogy a Szövetség szenátorai megszavazták azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely több éves keretszerződés megkötését teszi lehetővé mentőautók vásárlására.

„Az RMDSZ javaslatára egyszerűsítette a mezőgazdasági minisztérium, majd a szenátus szakbizottsága azt az országos programot, amely a mezőgazdasági, vízművelési és élelmiszeripari területeken növelné a foglalkoztatottság arányát. Jelenleg a szenátus asztalán van az a kormánykezdeményezés, amely 2018-tól egy országos program indítását írja elő az agrárszektorban tapasztalt munkaerőhiány orvoslására. A jogszabály értelmében pénzbeli támogatásban részesítik azokat az agárszektorban tevékenykedő munkáltatókat, akik hajlandóak minimum két fiatal munkavállalót alkalmazni. A cégeknek juttatott anyagi támogatáson felül, a programban való részvétellel létrehozott új munkahelyek adókedvezményben is részesülnek. Emellett az RMDSZ kezdeményezésére sikerült egyszerűsíteni a támogatási és kifizetési procedúrát is. Bonyolult, sok utánajárást igénylő eljárás helyett egyszerű és kézenfekvő megoldást szorgalmaztunk, a fiatal munkaerő alkalmazásáért járó támogatást a mezőgazdasági kifizetési ügynökségek fogják folyósítani”– nyilatkozta Tánczos Barna szenátor szerdán.