Borbély László

Autonómia, decentralizáció, EP-választás

2013.11.12. | autonómia , decentralizáció , európai parlamenti választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Autonómia, decentralizáció, EP-választás

Aktuálpolitikai kérdésekről Borbély Lászlóval


– Sokan és sokat beszéltek a székelyek október 27-i nagy meneteléséről. Nyilatkoztak a romániai magyar politikai szervezetek, a civil szféra, a román politikum, de rengeteget foglalkoztak a témával a román kereskedelmi tévéadók is. Az RMDSZ politikai alelnökétől azt kérdezzük, hogyan jött létre most az összefogás, tekintve, hogy március 10-én Marosvásárhelyen ugyanazon cél érdekében gyűltek össze a magyarok a Székely Nemzeti Tanács hívására, az RMDSZ távol maradt, s arra biztatta a magyarokat is, hogy ne vegyenek részt a tüntetésen. Mi változott azóta?

– Nem mondtuk, hogy ne menjenek oda a magyarok, de az RMDSZ nem vállalt szerepet a szervezésben, mert a Székely Nemzeti Tanács nem konzultált az RMDSZ-szel, bár a tüntetés Marosvásárhelyen volt meghirdetve. Mi azt mondtuk, és nem változott ez a véleményünk, hogy Marosvásárhelyen hagyomány, hogy a vásárhelyiek március 15-én mennek ki a Székely vértanúk emlékművéhez.

A nagy menetelés esetében arra gondoltunk, hogy jó, ha felmutatjuk az erőnket és azt a szolidaritást, amely jellemezte a menetelést. Bebizonyosodott, hogy ha idejében leülünk és megbeszéljük, lehet szó összefogásról, hiszen polgármestereink oroszlánrészt vállaltak a szervezésben. Ezért volt jó, hogy felmutattuk ezt a szolidaritást. Persze, ez nem oldja meg az alapvető kérdést, de arra jó, hogy felmutassuk, hogy a magyarok mögöttünk állnak, amit az is bizonyít, hogy kevesebb mint három hét alatt majdnem kétezer aláírást tudott összegyűjteni az RMDSZ a gazdasági régiókkal kapcsolatban, felmutatva a közakaratot a székelyföldi régió ügyében. Meglátjuk, hogy mi lesz a kimenetele, de ezek után senki sem kérdőjelezheti meg azt, hogy a romániai magyaroknak van véleményük ezekben a kérdésekben, nemcsak egy szűk politikai elit álláspontja ez.

Egyébként az RMDSZ ‘90 óta eldöntötte, hogy a parlamentáris demokrácia eszközét választja. A parlamentben sok mindent elértünk a kisebbségi jogok terén, de ez csak úgy sikerült, hogy megfogalmaztuk az igényeinket, partnereket kerestünk és találtunk, akkor is, ha a román pártok, sajnos, politikai érdekből tettek, úgymond, engedményeket. Azt kell elérni, hogy ne attól függjön a kisebbségi jog elismerése, hogy az RMDSZ a kormányban van vagy sem, mert számtalan példa volt arra a huszonhárom év alatt, hogy amikor kormányban voltunk, egészen másképp tudtunk tárgyalni.

– Október 27-én az autonómiáért meneteltek a székelyek. Az RMDSZ azt mondta, hogy benyújt egy autonómia-tervezetet a parlamentbe. Ezzel mi a helyzet, és miben lesz jobb, miben különbözik például attól a korábban benyújtott tervezettől, amelyet Csapó József volt szenátor, az SZNT volt elnöke készített?

– Nagyon jó ez a kérdés, és akkor hadd tisztázzuk ezeket a dolgokat. Az RMDSZ fogalmazta meg ‘93-ban az autonómiatörekvéseket. A programunkban azóta is benne van a háromszintű autonómia: az egyéni, a kulturális és a területi autonómia. A ‘90-es évek közepén volt már egy autonómiatervezetünk, és ‘95-ben benyújtottunk egy 492 ezer aláírással megerősített tanügyitörvény-tervezetet, bár akkor egy kicsit más volt a hangulat, egyesek törvényen kívül akarták helyezni az RMDSZ-t. Volt egy kongresszusi döntésünk, de azon túl, hogy megfogalmazza az igényeket, egy felelős politikai szervezet fel kell mérje, hol, mikor, milyen taktikai okokból, mit fogalmaz meg igényként, hogy legyen esélye is. Nagyon sok olyan törvény van Romániában, amit nem tartanak be, bár Románia ratifikálta. Sajnos, Románia nem abban modell, hogy a kisebbségi jogokat betartja, inkább abban – főleg mióta nincs kormányon az RMDSZ –, hogy hogyan nem tartja be azokat a törvényeket, amelyek érvényben vannak.

A kulturális autonómia-törvényt az akkori kormánykoalíció felvállalta, de nem volt meg a politikai akarat, hogy a parlament jóváhagyja. Ott van nyolc éve sajnos, a képviselőházban, tudják, hogy nem lenne jó visszautasítani, és mint a strucc, bedugják a fejüket a homokba, és egyelőre nem vesznek tudomást róla.

– Éppen azt vetik az ellenfeleik az RMDSZ szemére, hogy ennyi év alatt sem ért el eredményt az autonómia terén.

– Most jött el az ideje annak, hogy benyújtsuk az autonómia-törvénytervezetet. Nyilvánvalóan fogunk konzultálni másokkal, mindannak a tapasztalatnak, amely felgyűlt huszonhárom év alatt, jó hasznát vesszük. De azt is ki kell mondani, hogy azok a kollégák, akik valamilyen okból kiálltak az RMDSZ-ből és más utat kerestek, csak azért nyújtották be a parlamentbe néhány éve ezeket a törvénytervezeteket, hogy a sajtónak elmondhassák, milyen bátrak, miközben tudták, hogy a parlament vissza fogja utasítani. Meg kell várni a megfelelő pillanatot, ez nem azt jelenti, hogy nem kell megfogalmazni.

– A kormány felelősségvállalással készül elfogadni a decentralizáció törvényét. Az RMDSZ azt mondja, hogy több javaslatát elfogadták. Melyek azok? Mi lesz jó nekünk, magyaroknak ebből az egészből?

– A decentralizációs törvény, ha reményeink szerint elfogadja a kormány, több erőt ad a helyi önkormányzatok kezébe. Talán elkerülhetjük azt a régiósítást, amiről most már a kormány is le kellett mondjon, az alkotmányt, úgy néz ki, hogy csak 2015-ben lehet módosítani, Tehát nem vagyunk rossz helyzetben ilyen szempontból, persze itt a kérdés az, hogyan fog működni. Minket is meglepett, hiszen ellenzéki alakulat vagyunk, de nagyon rugalmasak voltak, több javaslatunkat elfogadták. Amit mi garanciaként megfogalmaztunk az, hogy legyen hozzárendelve költségvetés, mert hiába decentralizálunk, hiába hozzuk közelebb a döntést a választópolgárhoz, ha nem rendelünk mellé megfelelő költségvetést, mert azzal megnyomorítjuk az önkormányzatokat.

Csak felelősségvállalással lehet elfogadtatni ezt a törvényt, mert ez alapján kell a 2014-es költségvetést összeállítani. Le kell legyenek bontva azok a kiadások, amelyek biztosítják a helyhatóságok működését. Ezt elfogadta a kormány, mint ahogy azt is, hogy 70%-a az adóknak maradjon a megyéknél és az önkormányzatoknál, és ne a kormány kénye-kedvétől függjön a pénzek leosztása. A megyébe befolyt összeg nagy része ott marad.

Voltak más javaslataink is. Például azt akarták, hogy 2014. január elsejétől megszüntessék a dekoncentrált intézményeket, gyakorlatilag megszűnjön a szerződésük a vezetőknek. Ezzel mi nem tudtunk egyetérteni, mert ennek egyértelmű politikai célzata volt, tovább fog menni a szerződés, és nyilvánvaló, hogy a helyi tanácsok, a megyei tanácsok megtalálják a módját a szerződések megújításának. Volt még jó néhány más javaslatunk, és ha elfogadják, kell tudni élni velük, ahogy kell tudni élni a többi jogainkkal is, amelyeket már kiharcoltunk.

Amikor kimennek tüntetni vagy akár menetelni, mindenkiben tudatosulnia kell annak, hogy a székely zászló mint szimbólum 2002-től benne van egy kormányhatározatban, amint az anyanyelvhasználat joga is törvényben szentesített, élni kell ezekkel a jogokkal. Az anyanyelvhasználat jogával éljenek a helyi tanácsok, akkor is, ha költséges a fordítógép, mert a jogainkkal élni kell.

Az RMDSZ világosan kielemezte az utóbbi hónapok eseményeit, elfogadunk minden jó javaslatot a civil szervezetek és a többi párt részéről. Ugyanakkor a választási eredményeink alapján mi vagyunk azok, akik képviseljük a magyarság érdekeit a parlamentben, az önkormányzatokban, és nagyon fontos, hogy ott legyünk az európai parlamentben is.

– Apropó: jövő tavasszal európai parlamenti választások lesznek. A múlt választásokon megvalósult az erdélyi magyar összefogás. Mi lesz most? Együtt vagy külön?

Mi az összefogást egy kicsit másképp képzeljük el. Az európai parlamenti választásoknak nagy a tétje. Az összefogást úgy képzeljük el, hogy utat nyitnak felénk a civil szerveződések, a pártok, hiszen az RMDSZ az utóbbi két választáson több mint 85 százalékát hozta a romániai magyarok szavazatainak. Ebből kell kiindulni, ha ezt betartja mindenki, akkor az SZKT megfogalmazza azokat a szabályokat, amelyeket be kell tartaniuk azoknak, akik indulni akarnak, végig kell vinni ezeket a procedúrákat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tárgyalunk másokkal is, de egyértelmű számunkra, vagy legalábbis számomra, hogy nincs más alternatíva, mint RMDSZ-lista az európai parlamenti választásokon. Az RMDSZ bizonyított, hitelesek vagyunk, és ezen az úton megyünk tovább.

 

 

Népújság, 2013-11-11, Mózes Edith

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.