Kelemen Hunor

Bukarest érdeke is a térségbeli összefogás

2015.12.07. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Bukarest érdeke is a térségbeli összefogás

Szerepvállalást vár Dacian Ciolos új román miniszterelnöktől a magyar–román viszony rendezésében Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke lapunknak adott interjújában elmondta, Bukarestben is meg kell jelennie a közép-európai szolidaritásnak. A politikus fontosnak tartja a korrupcióellenes ügyészség tevékenységét, de úgy véli, a társadalmi mentalitás megváltozása a döntő a korrupció elleni harcban.

– Politikai földrengést okozva kormányt buktatott a bukaresti tűzvész utáni társadalmi felháborodás. „A korrupció öl” jelszóval vonultak utcára a politikailag eddig inaktív fiatalok. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) milyen következtetést vont le a történésekből? 
– Az általános elégedetlenség a politika szereplőivel szemben évek óta jelen van a romániai társadalomban, a Colectiv klubban történt tragédia ezt hozta a felszínre. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusán ennek tudatában fogalmazta meg a politika úgynevezett újratervezését. Ez a stílus a módszerek, bizonyos esetekben az arcok lecseréléséről, megváltoztatásáról szól. A politikai osztály valós mulasztásai miatt a sajtó egy évtizeden keresztül árnyalatok nélkül azt sugallta, hogy mindenkit le kell cserélni. Egy demokráciában nem lehet lecserélni a pártokat, hiszen azoknak a diktatúra az alternatívája. Ugyanakkor csak úgy lehet a csalódottságon túllépni, ha mindegyik párt, így az RMDSZ is korrekciókat hajt végre. Nyitottá, átláthatóvá, hitelessé kell tenni a politikát.

– A román korrupcióellenes ügyészséget (DNA) sokan Magyarországon is csodálják, működését Európa nyugati részén is példaértékűnek tartják. Valóban sikertörténetről van szó?
– Ha már a megtisztulásról beszéltünk, úgy gondolom, hogy az általános mentalitásnak kell megváltoznia. A politikai osztály csak leképezi a társadalmat. Fontos, amit a DNA végez, ezt nem lehet kétségbe vonni. De amíg szinte naponta csuknak le polgármestereket, minisztereket, addig újabb és újabb korrupciós ügyekre derül fény. Sokan ma is kenőpénzeket vesznek el, holott tisztában vannak a korrupcióellenes offenzívával. Közben gyakran éreztük úgy, hogy a korrupció elleni harc leple alatt politikai leszámolás is történik. A kommunisták által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának a leállítása is a DNA-hoz kötődik. A csíkszeredai és gyergyószentmiklósi polgármesterek esetében is utólag derült ki, hogy nincs szó korrupcióról, kifogásaink jogosak az ügyészség munkájával kapcsolatban.

– Nem jó üzenet a román társadalomnak, ha az RMDSZ kommunikációja azt sugallja, hogy a magyar politikusok elleni eljárás minden esetben magyarellenes akció.
– Mi mindig igyekszünk árnyaltan, pontosan fogalmazni, de ez nem mindig jön át a médián. Ha valaki a román hírtelevíziókat nézi, akkor láthatja, milyen gyorsan tudnak magyarellenes hangulatot kreálni olyan ügyekből, amelyek valójában nem ügyek.

– Terrorcselekmény elkövetésével gyanúsítják a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi vezetőjét. Miről van szó valójában? Teret nyernek a radikális eszmék az erdélyi magyarok körében, vagy csupán médiacirkusz közepette reagálnak túl egy esetet a román hatóságok? 
– Nincs elegendő információm a kézdivásárhelyi esetről ahhoz, hogy sommás megállapításokat tegyek. Semmi olyat nem fogadhatunk el, ami erőszakhoz vezet. Minden kérdésről észérvekkel kell vitázni, legyen az az autonómia vagy a közösségi jogok. Fontosnak tartjuk, hogy a kézdivásárhelyi ügyben konkrét és gyors eljárás közepette döntés szülessen. A román média nagy része jelenleg a kollektív bűnösség elve alapján tálalja az ügyet, ami azt eredményezheti, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyvelheti el a román társadalom. Amikor az érzelmek lecsillapodnak, arról ismét beszélni kell, hogy miből fakadnak a magyarok elégedetlenségei. Vajon nem abból-e, hogy a román állam nem tartotta és tartja be közel száz évvel ezelőtt tett ígéreteit? Másrészt azóta, amióta a Jobbik és a Jobbikhoz kötődő szervezetek megjelentek Erdélyben, van olyan érzése az embernek, hogy nő a radikalizmus. De ez nem nagyobb mértékű, mint bármelyik más társadalomban.

– Milyennek találja az új román kormányt, a miniszterelnököt? 
– Nehéz véleményt mondani egy három hete működő technokrata kormányról, amelynek az elsődleges célja elvezetni az országot a jövő évi választásokig. Dacian Ciolos miniszterelnökről nem tudok rosszat mondani. Egy erdélyi faluban nőtt fel, ismeri a magyarok problémáit, ezért talán nagyobb empátiával viszonyul hozzánk. Nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásai soha nem voltak. Én azt kértem tőle, hogy a magyar–román viszony rendezésében vállaljon szerepet. Egyrészt az államközi viszonyban, amit Victor Ponta kabinetje nagyon elrontott az utóbbi években, másrészt a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok rendezésében, ez utóbbit pedig a törvények betartásával kezdje. Ha a jogszabályokat tisztességesen érvényesítik – ahogyan azt nem tették az utóbbi időben –, az máris erősíti a magyarság jogbiztonságát. Ha Ciolos nem követ el nagy hibákat, a következő megméretés után is a politika élvonalában maradhat.

– Melyek lehetnek a kapcsolódási pontok a hangsúlyosan unióbarát Ciolos-kormány és a Brüsszellel harsányan kritikus Orbán-kabinet között?
– Ciolos az Európai Néppártból jön, azaz abból a politikai családból, amelynek a Fidesz és az RMDSZ is tagja. A közép-európai szolidaritásnak meg kell jelennie Romániában is. Bukarestnek nem kell mindenben egyetértenie a visegrádiakkal, de bizonyos kiemelt ügyekben elemi érdeke a közös fellépés egy olyan időszakban, amikor egyre nyilvánvalóbb a nyugati államok és az egykori szocialista tömb országai közötti érdekkülönbség.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. Forrás: www.mno.hu

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.