Kelemen Hunor

„Egy megállapodás annyit ér, amennyit sikerül megvalósítani belőle”

2014.03.03. | RMDSZ , Kisebbségvédelem , Oktatásügyek , Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


„Egy megállapodás annyit ér, amennyit sikerül megvalósítani belőle”

Fotó: Banga Előd - Ernő

Aláírta ma délután a kormányra lépést rögzítő protokollumot az RMDSZ és az USD, az egyezség értelmében a kormányban két RMDSZ-es miniszter is részt vesz, Kelemen Hunor a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is megkapja, illetve egy protokollumot írtak alá, amely rögzíti, milyen feltételek mentén alakul az RMDSZ-USD kormánykoalíció. A dokumentumban számos olyan, a magyar közösség számára fontos célkitűzés szerepel, mint például a nemzeti szimbólumok szabad használatának joga, a kisebbségi törvény elfogadása, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanszékei helyzetének megoldása a román és a magyar oktatók által 2012-ben elfogadott megegyezés alapján, az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazását célzó törvények elfogadása, vagy az egyházaktól elkobzott vagyon visszaszolgáltatási folyamatának felgyorsítása.  A protokollum rögzíti ugyanakkor a decentralizáció folytatását, vagyis az önkormányzatok hatáskörének bővítését, arányos és kiszámítható választási törvény elfogadását, valamint az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását. Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel a kormányra lépési protokollum aláírását követően beszélgettünk. 

Menet közben szálltunk fel erre a nem robogó, hanem éppen hogy csak döcögő vonatra, de a céljaink ettől nem változnak - mondja a szövetségi elnök a kormányzásról.

 

- Ki tette azt az ajánlatot, hogy az RMDSZ kapja meg a környezetvédelmi és a kulturális tárca vezetését? Önök kérték, avagy Pontáék érkeztek a javaslattal? 



- Nem a környezetvédelmi tárcával kezdődtek a tárgyalások, nem innen indultunk ki, ahova jutottunk. Más ajánlatokat is tettek, nekünk is voltak más opcióink, de végül a környezetvédelmi minisztériumban tudtunk megállapodni. Most a részletekre nem akarok kitérni, mert a tárgyalások lefutottak, és a konklúzióit ismerjük. Azonban a környezetvédelmi tárcát vezető minisztereink, akár Borbély Lászlóról, akár Korodi Attiláról van szó, mindig jól teljesítettek, tapasztaltak a minisztérium dolgaiban, nem most kell megtanulniuk, hogyan működnek ott a dolgok. Az első ajánlat ennél sokkal gyengébb volt. 



A kulturális tárcára vonatkozó döntés akkor született, amikor az RMDSZ-es kollégáim, a megyei szervezetek, frakciók részéről is megfogalmazódott az az óhaj, hogy amennyiben a kormányzás mellett döntünk, akkor én is tagja kell legyek ennek a kormánynak. A kollégáimnak nem volt könnyű erről meggyőzniük, hiszen nekem nem volt szándékom kormányba menni, nem voltak ilyen ambícióim, terveim, azonban az RMDSZ politikai súlyát egy kormánykoalíción belül az is adja, hogy benne van-e vagy sem a szövetség elnöke. Én kértem a kultúrát, hova mehettem volna? Ezt a területet ismerem, szívesen végzem a tisztséggel járó feladatokat, emellett azt gondolom, hogy az alatt a közel két és fél év alatt, amikor a kulturális tárcát vezettem, eredményeket is fel tudtam mutatni. Utolsó pillanatban dőlt el, hogy szövetségi elnöki szinten is legyünk benne a kormánystruktúrában. 



- Legutóbb éppen erre a két minisztériumra nehezedett társadalmi nyomás a verespataki bányanyitás kapcsán, nem tartja rizikósnak, hogy ismét ez a két tárca került önökhöz? 



– Nem téma a verespataki bányaberuházás. Egyrészt a parlament erről döntött, másrészt egy táblabírósági döntés az engedélyeztetést érvénytelenítette, tehát ebben a pillanatban ez nincs napirenden, és a verespataki beruházással nem kívánunk foglalkozni. 



- Milyen minisztériumokban kap államtitkári tisztségeket az RMDSZ, illetve a kormányzati ügynökségek vezetőségi tisztségeiről mit kell tudni? 



Az első ajánlat 6-7 államtitkári pozíciótól indult, 14-nél álltunk meg, ebből van egy helyettes államtitkári tisztség a Környezetvédelmi Őrségnél, a többi államtitkári tisztség. Nem fogom felsorolni, de a legfontosabb minisztériumokban lesz államtitkárunk, például a mezőgazdasági, a fejlesztési, a szállítás- és munkaügyi tárcánál. Azt gondolom, hogy sikerült lefedni azokat a területeket, amelyeken keresztül a programunk megvalósításához hozzá tudunk járulni. Egy-két napon belül ezekre a dolgokra is fény derült, azonban lesznek még tárgyalások, mert a kollégák részéről felmerültek olyan igények, amelyeket meg kell még vitatnunk. Lássuk, sikerül-e az Ifjúsági és Sportminisztériumban egy államtitkári tisztséget megszerezni úgy, hogy cserében valamiről lemondunk. De a lényeg az, hogy 14 államtitkári rangú tisztségről beszélünk a kormányban, a minisztériumi struktúrákban. A többit még nem tárgyaltuk végig. 



- Király András, a jelenlegi oktatási államtitkár és Laczikó Enikő, az Etnikumközi Hivatal vezetője megtartja az államtitkári tisztségét? 



- Persze. Megőrizzük az oktatásügyi államtitkári pozíciót és az Etnikumközi Hivatal államtitkári rangú vezetői tisztségét, de nem kívánok személyi kérdésekbe bocsátkozni. Ők államtitkárok, végzik a munkát, és ebben a pillanatban nem áll szándékunkban lecserélni őket. 2012-ben, amikor megbukott az Ungureanu-kormány, az volt a megállapodás, hogy ezen a két területen megőrizzük az embereinket, függetlenül attól, hogy az RMDSZ ellenzékben vagy kormányon van. Ez a két tisztség is benne van abban a 14 államtitkári tisztségben, amelyekről sikerült megegyezni. 



- A kormányra lépési feltételeket tartalmazó protokollumban számos, a magyar közösség számára fontos téma szerepel. Egyik a kisebbségi törvény, amely már több kormányalakítási egyezség feltételét képezte, azonban mindeddig nem sikerült elfogadni. Milyen esélyt lát arra, hogy ebben a kormányzati ciklusban erre sor kerüljön? 



- Egyrészt a 2012. decemberében elfogadott kormányprogram tartalmazta a kisebbségi törvény kérdését is, másrészt mi nem arról vagyunk ismertek, hogy lemondunk a céljainkról. Ezért is azt az üzenetet akartuk megfogalmazni, közvetíteni, hogy ugyan nem a ciklus elejétől, hanem menet közben szálltunk fel erre a nem robogó, hanem éppen hogy csak döcögő vonatra, de a céljaink ettől nem változnak. 



Az esélyekről annyit mondanék, hogy minden megállapodás annyit ér, amennyit sikerül belőle megvalósítani. Mi a 2014-2016-os időszakra írtuk alá ezt a megállapodást, és egy percig sem gondolom azt, hogy nekünk ezekről a célokról le kellene mondanunk. Azon leszünk, hogy érvényt szerezzünk ennek a megállapodásnak. Ha ebben a protokollumban a kisebbségi törvény nem jelenne meg, akkor az lenne a baj, hogy miért nem jelenik meg. Azt a látszatot keltenénk, hogy feladtuk, lemondtunk róla, ez viszont nem igaz. 



- A nemzeti szimbólumok szabad használata is szerepel a protokollumban. Ennek milyen gyakorlati következménye lenne? Például ritkulni fognak a székely zászló használata miatt indított perek? 



– A pereket és a jogi szabályozást nem keverném össze. A szándékunk az, hogy mielőbb a parlament asztalára kerüljön egy olyan törvény, amely most már egyértelműen lezárná ezt a kérdést. Ha ez megtörténne, nem lehetne rosszul értelmezni vagy félreértelmezni, illetve rossz szándékkal támadni az egyébként jogos, a törvény által nem tiltott gyakorlatot a közösségi szimbólumok használata kapcsán. Az igazságszolgáltatás szintjén futó pereket – tehát ahol nem közigazgatási eljárásról van szó – nem lehet visszavonni, leállítani, hanem végig kell vinni. Nyilván, én azt gondolom, hogy sok függ attól, hogy a kormány alárendeltségében működő intézmények hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Az igazságszolgáltatásban futó ügyekről nem tárgyaltunk, nem volt ez a kérdés napirenden, nem is lehetett, hiszen ez nem a politika dolga. 



- A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyének rendezését illető kitételre térnék rá. Az Ungureanu-kormány bukásának ürügyeként szolgáló ügy rendezését hogyan képzeli el azzal a PSD-vel, amely a kormány bukását megszavazta? 



– 2012 szeptemberében született egy olyan megállapodás, amelyet Marosvásárhelyen írtak alá a román és a magyar tanárok képviselői, az egyetem vezetősége, illetve a tanügyi minisztérium képviselői. Ezen az úton elindulva el fogunk tudni jutni odáig, hogy a magyar oktatási vonalakat akkreditálják. Itt a lényeg az, hogy a magyar és a román tagozatot egyszerre akkreditálják, az ideiglenes működési engedélyt egyszerre kapják meg, ne maradjon le a magyar tagozat erről. Nem lesz ez egyszerű, de megint csak azt tudom mondani, hogy ha enélkül vállaltuk volna a kormányra lépést, akkor lenne igazán baj, mert valóban ez volt az egyik oka az Ungureanu-kormány bukásának. Éppen ezért én azt gondolom, hogy nekünk is kötelességünk volt ezt a kérdést továbbvinni, mert meg kell oldani a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészeti képzés kérdését. 



A tanügyi törvény érvényesítésével gondok vannak, viszont a kormányon keresztül is sokkal egyértelműbben, hatékonyan tudjuk képviselni az alkalmazását. A törvény szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egy multikulturális egyetem, ennek a kitételnek pedig érvényt kell szerezni. 

 

 

Kertész Melinda, www.transindex.ro, 2104. március 3. 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.