Markó Attila Gábor

ELŐRELÉPÉS - Markó Attila a visszaszolgáltatásról: kimozdultunk a holtpontról

2013.04.23. | Visszaszolgáltatások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


ELŐRELÉPÉS - Markó Attila a visszaszolgáltatásról: kimozdultunk a holtpontról

Az elfogadott restitúciós törvény alkalmazásának lényeges részei a következő kormányzás idejére fognak esni, de legalább végleges határidőt szab a folyamatnak. A jogszabállyal elvi síkon az RMDSZ is egyetért.

Mi a leglényegesebb különbség az Ungureanu-féle restitúciós törvénytervezet és a Ponta-kormány által elfogadott jogszabály szellemisége között?

Mihai Răzvan Ungureanu jó egy évvel ezelőtt azt javasolta, hogy álljon le a visszaszolgáltatás, és a kártérítést 15%-ban maximalizálják. Az RMDSZ tiltakozott ez ellen, azon az állásponton voltunk mindig, hogy a visszaadásnak természetben kell megtörténnie, és csak abban az esetben lehet szó méltányos, reálértékű kártérítésről, ahol nem lehetséges a természetbeni restitúció. Ehhez képest a Ponta-kormány tervezete elvi szinten megegyezik a mi elképzeléseinkkel. Ez is a visszaszolgáltatás elsőbbségére és a kártérítés méltányosságára épít. Elvi síkon nincs ezzel a törvénnyel gond, ugyanakkor tartalmilag vizsgálva a pozitívumok mellett már előbukkannak a jogszabály negatívumai is.


    
Többlépcsős folyamat


A visszaszolgáltatási folyamat több lépcsőben, pontrendszer révén valósulna meg. A kabinet elképzelései szerint a közigazgatási egységekben helyi bizottságokat kell alakítani, amelyek az ingatlanokat leltároznák fel. A helyi és a központi leltározás után az országos kataszteri hivatal 2014. március elsejéig összesíti a megyei és országos szintű visszaszolgáltatási kérelmeket, és összeveti a leltári adatokkal. A következő lépésben a helyi bizottságoknak 2016. január elsejéig kell kiállítaniuk a visszaszolgáltatható ingatlanok tulajdonjogi bizonylatait a kérelmezők számára. A kormány egy országos ingatlanalapot is felállítana, amelyből azon tulajdonosokat kárpótolnák, akik esetében nem lehetséges a természetbeni visszaszolgáltatás.

Azokban az esetekben, ahol nem lehetséges helyi, természetbeni visszaszolgáltatás az állami tulajdonalapból ingatlanok, telkek és mezőgazdasági területek formájában, ott a miniszterelnöki hivatal mellett felállítandó országos bizottság 2016. január elsejétől egy pontrendszer alapján, a piaci értéknek megfelelően értékeli a visszaszolgáltatandó ingatlant. A jogszabály szerint egy pont egy lejt ér. Anyagi kárpótlást csak az a visszaigénylő kap, aki bizonyította, hogy legalább három liciten részt vett, és a pontszámait nem sikerült ingatlanra váltania. Ebben az esetben az állam az ingatlan értékének 10%-át fizeti ki évente.

 


    

Mennyiben jelent előrelépést az elfogadott törvény a restitúciós folyamatban?

Évek óta holtponton van a visszaszolgáltatás, ezzel a törvénnyel beindul a folyamat. Ha mást nem is jelentene, csak a folyamat beindítását, már az is előrelépést jelentene a korábbi állapothoz képest. Külön kiemelendő, hogy akinek már van pozitív bírósági döntése, úgynevezett sárga döntése a visszaszolgáltatásról, annak már 2014. januárjától kezdik folyósítani a kártérítést. Az is pozitívum, hogy a jogszabály nem terjed ki az egyházi ingatlanok körére, nem bántja az egyházi javakat, nem szab meg új eljárást.

Egyezségünk van arra vonatkozóan, hogy az RMDSZ által javasolt, egyházi ingatlanokra vonatkozó pontosításokat, amiket külön javasoltunk törvényben, azokat elővesszük, hiszen a kormánynak szándékában van végre rendezni egy olyan kérdéskört, amelyhez senki nem mert hozzányúlni eddig. A görög katolikus és az ortodox cirkuszra gondolok. Valószínűleg nem az lesz a megoldás, hogy az egykor elvett és az ortodoxoknak adott görög katolikus ingatlanokat elveszik az ortodoxoktól és visszaadják, hanem valószínűleg külön kártalanítást találnak ki a görög katolikusok javára.

Tételesen megjegyeztem a miniszterelnöknek a múlt heti egyeztetésen, hogy játsszunk nyílt lapokkal. Itt vannak a perek, a cirkuszok a rosszul értelmezett törvény, a félreismert helyzetek, a történelmi valóság ismeretének hiánya miatt. Vannak Mikó-perek, és emberek mennek börtönbe potyára. Úgy fogalmaztam Victor Pontának, hogy nekem három év letöltendő időm van, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzak. Ha ők partnerek, akkor foglalkozzunk, ha nem, akkor megyek. Azt válaszolta a kormányfő, hogy rendben van és a görög katolikus üggyel együtt tárgyalni fognak a mi pontosításainkról. Tehát ez egy ígéret, amelyre lehet majd alapozni.

 


    
Parlamenti vita nélkül, tiltakozások közepette fogadta el a kormány a restitúciós törvényt


A parlament a múlt héten vita nélkül, felelősségvállalással fogadta el a kommunizmus idején államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény. A jogszabály értelmében Románia négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Továbbra is érvényben van, hogy a még létező, államosított ingatlanokat lehetőleg természetben adják vissza volt tulajdonosaiknak. Ha ez nem lehetséges, akkor az állam a jelenlegi piaci értéken állapítja meg az egykori ingatlanért járó kárpótlás értékét, amelyet azonban nem pénzben, hanem úgynevezett árverési pontok formájában fizetne ki.

Az árverési pontokat a kárpótolt személy más, az állam által áruba bocsátott ingatlanok megvásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat - 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig - az állam visszavásárolja. Ez azt jelenti, hogy a kormány a következő parlamenti ciklusra hárítaná a kárpótlás terhét, amely egyes becslések szerint akár 16 milliárd euróra is rúghat.

A katolikus püspöki konferencia a törvényjavaslat benyújtásának elhalasztását kérte. Lucian Mureşan görög katolikus bíboros nehezményezte, hogy sem a görög katolikus, sem a római katolikus egyház véleményét nem kérte ki a kormány, amikor kidolgozta a tervezetet, holott a jogszabály a két katolikus egyház elkobzott vagyonáról is rendelkezik. Korábban a református püspökök is bírálták a kormány restitúciós törvénytervezetét, mert méltánytalannak tartják a kárpótlási rendszert, akárcsak azt, hogy a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőként a bennük működő közintézményeket. (Forrás: MTI)

 


    

Milyen egyéb, az RMDSZ által javasolt módosítások kerültek bele a jogszabályba?

Javasoltuk, hogy amíg az első szakaszban az állami földek országos összesítése és leltározása folyik, addig ne álljon le a visszaszolgáltatási folyamat, mert van egy olyan javaslat, hogy ameddig ez folyik, addig leállnak a birtokba helyezésekkel és egyebekkel. Indítványoztuk, hogy a procedúra csak annyira álljon le, amennyire esetenként előre vannak haladva a leltározással. Ha például egy községben három hét alatt felleltározzák a szabad területeket és a visszaszolgáltatásra alkalmas területeket, akkor három hét után, a régi rendszer szerint fogjanak hozzá a birtokba helyezésnek. Még volt pár technikai jellegű módosításunk, de ez a kettő olyan mértékű, ami tényleg a folyamat felgyorsítását és az akadálymentesítést szolgálja.

Lesz-e magyar tagja az újonnan felálló kártérítési bizottságnak?

Pozitívum az is, hogy a kabinet korábban javasolt szövegéhez képest kerültek bele olyan módosítások, amelyeket mi javasoltunk. Például az, hogy a kártérítési bizottságban legyen képviseltetve az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) vezetője is. Nyilvánvaló, hogy ameddig ott az RMDSZ-nek embere lesz, akkor az magyar lesz. Tehát a DRI vezetője valószínűleg tagja lesz ennek a bizottságnak.

Mit gondol az újonnan felállítandó pontrendszer működésének hatékonyságáról?

A pontrendszer nem egyértelmű, nem átlátható. Kusza procedúrája van, és eléggé hosszadalmas. A másik hátrány, hogy a pontrendszeres megoldásban a kártérítés nem reálértékű. Egyrészt a közjegyzői nyilvántartásokban szereplő értékeket váltják át pontokra, 1 lej – 1 pont, azonban ezek a nyilvántartások nem fedik a piaci értékeket. Különösképpen nem akkor, ha egy műemlék jellegű ingatlan volt lebontva. Tehát a reálértékű kárpótlást kissé hiányolom, és negatívum, hogy a pontrendszer a piaci körforgásban még veszít is az értékéből.

Hogy látja, tarthatóak lesznek a megszabott határidők?

Ha minden olyan óramű pontossággal megy, ahogy a törvény előírja, akkor elképzelhető, hogy befejeződik a folyamat határidőre, de ez egy elméleti lehetőség. Ismerve a román jogalkalmazást, gyakorlatilag ez nem fog bekövetkezni. Alkotunk szép törvényeket, majd az alkalmazáskor belefulladunk. Ezért vannak aggályaim afelől, hogy valóban hét év múlva lezárul-e a folyamat, de legalább megpróbálja láttatni a végét.

A határidők roppant távoliak, olyan hosszúra nyújtják ki, hogy ebből számomra nyilvánvaló, a kormány minden szándéka ellenére nem biztos, hogy ezzel komolyan kíván foglalkozni. Valószínű, hogy a sűrűje, a törvény alkalmazásának lényeges részei a következő kormányzás idejére fognak esni, amikor szintén gond lesz a kifizetésekkel, a kártérítésekkel. A hosszú határidők nem igazán azt a célt szolgálják, hogy a folyamat gyorsuljon, de hangsúlyozom, hogy van egy végleges határidő, ami hét esztendő. Ez már önmagában pozitívum, ezt még soha nem mondta ki egyetlen törvény sem.




    
Eddig 5 milliárd euró kárpótlást fizetett Románia


Romániát az EJEB szólította fel 2010-ben, hogy tegye működőképessé az államosított ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszerét, miután több mint ezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen - panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon. A miniszterelnök rámutatott, 200 ezer tulajdonos vár még arra, hogy államosított ingatlanát visszaadják, vagy kárpótlást kapjon érte: eddig 27 ezer ügyben született döntés, ezek közül pedig alig 13 ezer esetben fizette is ki az állam a kárpótlást. Az eddigi kifizetett kárpótlások összértéke 5 milliárd euróra rúg: az összeg hatvan százalékát viszont az ügyek alig két százalékának (415 ingatlanüzérek által felvásárolt ügynek) a "rendezésére" fordították.

Victor Ponta beszámolt arról, hogy a különböző jogorvoslati törvények alapján Románia eddig egymillió hektárnyi államosított mezőgazdasági területet és 9000 épületet adott vissza természetben, közülük kétezerben közintézmény működik. 2010 óta azonban leálltak a kifizetések és a restitúció folyamata, miután a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen panaszosok százai perelték be Romániát az Emberi Jogok Európai Bíróságán (CEDO), és a strasbourgi bíróság felszólította a román kormányt: tegye működőképessé az államosított ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszerét. (Forrás: MTI)

 


    

Milyen jogi biztosítékok vannak arra, hogy nem kerülnek ingatlanüzérek kezébe a visszaszolgáltatandó ingatlanok abban az esetben, ha az üzérek megvásárolják a visszaigénylési jogot?

A törvény azt mondja, hogy kizárólag az egykori tulajdonos vagy annak jogutódja kaphat vissza ingatlant természetben. Ha a tulajdonos értékesítette a visszaigénylési jogot, a vásárló legfeljebb anyagi kártérítésre jogosult, de az összeg 85%-ára nyereségadót vetnek ki. Korábban az történt, hogy egy ingatlankufár százezer euróért megvásárolt egy tízmillió eurót érő ingatlant például. A jogszabály ezt a lehetőség kizárja, viszont arról, hogy a pontrendszer megítélése után mi történik, nem szól a fáma. Azaz a pontrendszer megítélése után a tulajdonos döntése, hogy a megnyert pontjait értékesíti-e valamilyen formában. Tehát a megítélési fázisban, amíg az államnak felelőssége van kárpótolni a károsultakat, addig kizárja ezt a lehetőséget. Ugyanakkor valahol logikus is, mert az állam már nem felelős azért, ami a megítélt kárpótlás után történik.

A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy a visszaszolgáltatásra kerülő közintézményi funkciójú épületek esetében a jelenlegi rendeltetés 25 évig kiköthető legyen. Miért csökkentették mégis ezt 25 évről 10 évre?

A CEDO hál'istennek a mi elképzeléseink szerint gondolkodik, és ők is a fenntartási idő csökkentését javasolták. Így lett tíz év. Mindannyian felelősek vagyunk az iskolák, kórházak működéséért, párhuzamosan azzal, hogy kötelesek vagyunk visszaadni az ingatlant a tulajdonosoknak. Két egymásnak feszülő érdek van itt. A visszaadás és pl. az iskola működtetésének érdeke. Ez utóbbi viszont alapvetően az önkormányzatok kötelessége kell legyen, és az önkormányzatokat nem kellene azzal terhelni, hogy hosszú évekig fizessenek bért az ingatlanért. Minél hosszabb egy határidő a rendeltetésszerű fenntartásra, annál kevésbé érdekelt egy polgármester a helyzet megoldásában. Az lenne a cél, hogy rövid időn belül a polgármester intézkedjen, hogy épüljön egy új iskolaépület. Ha 25 év lenne, egyrészt kifizeti az ingatlan értékét bérköltségként, másrészt annyi idő alatt hat más polgármester lesz, tehát aki most köti meg a szerződést, az fütyül rá, nem érdekli, mi lesz 25 év múlva. A rövid határidő miatt ezért a helyi önkormányzat kényszerítve van arra, hogy megoldja a kérdést, és a tulajdonos is visszakapja az ingatlanját.

 


Alkotmánybíróságon támadja meg a PDL a restitúciós törvényt


A PDL az Alkotmánybíróságon támadja meg a restitúciós törvényt, mivel a párt szerint formai hiba az, hogy a kormány felelősségvállalással kerülte meg a parlamentet olyan témában, amelyről több tervezet is a törvényhozás napirendjén szerepel. Az ellenzéki párt abban is a magántulajdonhoz való alkotmányos jog sérülését látja, hogy a tulajdonosoknak még tíz évig meg kell tűrniük a bérlőt a visszaadott épületekben, ha azokat közintézmények használják. Az alkotmányossági óvás miatt az új jogorvoslati törvény hatályba lépése több hetet késhet akkor is, ha a testület végül elutasítja a PDL kifogásait. (Forrás: MTI)


 

 

 

www.transindex.ro

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.