"Erdélyért dolgozni kell”

2012.05.02. | Aktuálpolitika , Önkormányzati választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Rövidített változatban közöljük az Erdély TV Többszemközt című műsorában elhangzó interjúkat. A mai interjúalany Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.

Vajon a hazai magyar politikusok is átvették volna a volt kormánypártban érvényesülő modellt, a politikai migrációt? Most itt Parajdra gondolok, ahol csapatostól mentek el az RMDSZ tanácsosjelöltjei.

– A parajdi eset jól példázza azt, hogy az RMDSZ-ben is megújulásra van szükség, személyileg, szerkezetileg, tartalmilag egyaránt. A parajdi RMDSZ-szervezet négy év hibernálása után úgy gondolta, eljött a pillanat, amikor át lehet venni a hatalmat, polgármestert lehet állítani, miután az RMDSZ támogatását élvező független polgármestert semmiben nem segítette. Az, hogy tagjai egyik napról a másikra átmentek a legújabban megalakított pártba azt bizonyítja, hogy nincs mit keresniük az RMDSZ-ben, a közéletben. Június 10-én, az igazság napján a parajdi magyar emberek mindezt szavazatukkal fogják megerősíteni. De a magyarság szempontjából szimbolikus értékű település, Marosvásárhely esetében is megújulásra van szükség, hiszen a városi RMDSZ-szervezet, az önkormányzati képviselők nagyobb része iránt csökkent a bizalom.

Lehet-e már tudni, hány polgármester- és tanácsos- jelöltje van a szövetségnek Erdélyben, a választás valamelyest befolyásolta a megméretkezési kedvet?

– Sok száz polgármester-, több ezer tanácsosjelöltünk van. Ezzel a csapattal meg kell mozgatnunk az embereket, fel kell mutatnunk eredményeinket, a kudarcainkat vállalva őszintén az emberek szemébe kell néznünk. A súlyunkat meg kell őriznünk az önkormányzatokban: mintegy 200 polgármesteri tisztségre, 2200-2300 tanácsosra számítunk. Ami az egyfordulós választást illeti: szociológusok modellezése szerint, ha 2008-ban is egyfordulós lett volna a választás, ez a magyar képviselet számára nem sokat jelentett volna, 10 százalékon belüli több polgármestere lett volna.

Egyetlen településen sem sikerült megállapodást kötni az Erdélyi Magyar Néppárttal. Ez kinek a felelőssége?

– A sajtó szerint azt nyilatkoztam, hogy nem az RMDSZ felelőssége az öszszefogás elmaradása. A lapok viszont abból a nyilatkozatomból, hogy nem akarok más pártokra mutogatni az összefogás elmaradása miatt, ezt hozták le. De számomra nem az a lényeg, hogy az RMDSZ felajánlását, miszerint be lehet lépni az ajtónkon, kevesen fogadták el. A lényeg az, hogy üzenetünket, ami évek munkáját tartalmazza, el tudjuk juttatni a magyar emberekhez. Nem elég hinni Erdélyben, Erdélyért dolgozni is kell.

Az RMDSZ kampányüzenete tehát elsősorban az elért eredmények hangsúlyozására épülne.

– Így van, kontrasztot akarunk felmutatni. Van két párt a romániai magyar politikai küzdőtéren és van az RMDSZ. Miről szól ez a két párt? Arról, hogy minden hétfőn kiadnak egy sajtónyilatkozatot, pénteken sajtótájékoztatót tartanak, és támadják az RMDSZ-t. Ha van Sapientia–akkreditáció, akkor miért csak most, ha van magyar kar a MOGYE-n, miért van angol is, ha létrejött a Kulturális Autonómia Tanács, akkor feladtuk az autonómia ügyét. Meggyőződésem: az emberek látják, hogy semmi tartalom nincs e két párt nyilatkozatai mögött. Ezzel szemben kívánjuk felmutatni a konkrét eredményeinket, felsorolni elérhető céljainkat a következő mandátumra.

Milyen eredményekről számolhatna be egy vadonatúj párt, az Erdélyi Magyar Néppárt?

– Ezek az emberek 22 éve szerepelnek a politikában, többször nekifutottak egyetlen céljuknak, a hatalom megszerzésének. Tőkés László, Toró T. Tibor hoz megújulást a romániai magyar politikai életben? Az a Toró T. Tibor, akinek tevékenysége nyomán Temesvár magyar képviselet nélkül marad? Itt 22 év eredménytelensége áll szemben az RMDSZ által nyújtott tartalommal, eredményekkel, sikerekkel. Ha arról szólna ez a párt, amit mond magáról, el is tudnám fogadni, hogy van bizonyos fokú létjogosultsága. De ez a párt nem szól semmiről. Ez maga a nulla. Ez a párt verte szét a politikai egységet, amely sokszínű volt: nem kellett ugyanazt gondolni, amit az RMDSZ vezetősége gondolt.

A közfigyelem leginkább Marosvásárhelyre, Szatmárnémetire és Kolozsvárra összpontosít.

– Szimbolika szempontjából Marosvásárhely és Szatmárnémeti mindenképpen kiemelt jelentőségű. Marosvásárhely elsősorban az 1990. évi március miatt, Szatmárnémeti pedig azért, mert a legnagyobb romániai város, ahol a magyarok kisebbségben vannak, és mégis magyar polgármester van. Marosvásárhelyt meg lehet nyerni, mert a hosszas huzavona után olyan politikus állt a csatasorba, akivel meg lehet nyerni a választásokat. Frunda György nevet, tiszteletet szerzett magának Bukarestben, Erdélyben, Budapesten és Európában. Ha minden magyar ember megszavazza, fölényesen nyeri a választásokat. Kolozsváron kisebb a valószínűsége annak, hogy Eckstein-Kovács Péterből polgármester lesz – de miért ne lehetne?

Kampányízű túlzásnak nevezte Marius Nicoară liberális szenátor az ön kijelentését, miszerint az RMDSZ célja hivatalossá tenni a magyar nyelvet azokban a régiókban, ahol a magyarság aránya számottevő.

– Ezelőtt 22 évvel az RMDSZ azt mondta, nyelvi jogokat fogunk kivívni a magyarság számára. Az akkori Nicoarák, Antonescuk, Vadimok hatalmas perpatvart rendeztek. Akkoriban az erdélyi magyaroknak nem voltak nyelvi jogaik, most 64 létezik, amivel lehet élni oktatásban, igazságszolgáltatásban, közigazgatásban, kultúrában, médiában. Miért ne lehetne célul tűzni, hogy ennek a folyamatnak a kicsúcsosodásaként a magyar nyelv Romániában regionális hivatalos nyelv legyen, mert Székelyföldön de facto azt – azt kell elérni, hogy de jure is az legyen, és ezt a román közösség természetesnek vegye.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.