Horváth Anna

Horváth Anna nem az irodában képzeli el a munkáját

2012.07.02. | Kolozsvár , Önkormányzatok , Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Horváth Anna nem az irodában képzeli el a munkáját

A magyar bölcsődei csoportok beindítását tartja szükségesnek az alpolgármester. Sőt, arra is lehetőséget teremtene, hogy a boldogító "igen"-t anyanyelvükön mondják ki a magyar párok Kolozsváron.

Milyen feltételek mentén egyeztek meg a PDL-vel?

- A PDL-vel és az USL-vel egyaránt tárgyaltunk. A Kolozs Megyei RMDSZ fő célja az volt, hogy azzal a párttal induljuk neki ennek a négy éves mandátumnak és jussunk valamiféle együttműködési egyezségre, amely a legnagyobb nyitottságot tudja tanúsítani az elmúlt évek során magunk előtt görgetett problémák iránt. Így született meg a városi tanács esetében a PDL-vel kötött együttműködési egyezség. Többek között azért is döntöttünk a PDL mellett, mert nehéz lett volna Emil Boc polgármester ellenében eredményeket elérni úgy, hogy közben az USL a szövetségesünk.

Konkrétan milyen témakörökről tárgyaltak? Volt szó olyan témákról, mint például a magyar nyelvű Kolozsvár helységnévtábla, vagy a köztéri szobrokról a magyarság érzékenységét sértő feliratok eltávolítása?

A kolozsvári magyarság 11 pontba szedett követelése

1. A 2002. március 7-én elfogadott 99. számú helyi tanácsi határozat értelmében helyeztessék ki háromnyelvű helységnévtábla a város határánál: jelenjen meg románul, magyarul és németül a város neve, ezzel is tiszteletét fejezve ki a város multikulturális öröksége előtt. Kérjük ugyanakkor, hogy az orosz vagy kínai mellé tegyék ki magyar nyelven is: Üdvözöljük Kolozsváron!

2. A város műemlék-épületeire kihelyezendő táblákon szerepeljen a magyar nyelv is, ezáltal is tisztelve a közösségünk munkáját Kolozsvár épített örökségének a létrehozásában. Amint tudja, maga a Kulturális Minisztérium is átiratban értesítette Önt arról, hogy ez nem ütközik a hatályos törvényekbe.

3. Nyomtattassanak hivatalos turisztikai tájékoztató-anyagok, szórólapok és térképek magyarul is, valamint ezek térjenek ki a város építészeti és kulturális örökségének magyar vonatkozásaira is. A magyar etnikum által teremtett értékekre való hivatkozás jelenjen meg a román és más nyelveken megjelenő tájékoztató anyagokban is. Ilyen módon is tiszteletben tartjuk a multikulturális örökséget, Kolozsvár igazi múltját és jelenét.

4. A polgármesteri hivatal által rendezett események hivatalos hirdetései, plakátjai magyar nyelven is jelenjenek meg.

5. Induljon el a polgármesteri hivatal honlapja magyar nyelven is. Nemcsak a kolozsvári magyarok számára, hanem annak a több tízezer magyar turistának is, akik évente érkeznek Kolozsvárra (mint ismeretes, ők alkotják a városunkat meglátogató turisták többségét). A polgármesteri hivatal hivatalos lapjában a közérdekű információk jelenjenek meg magyar nyelven is.

6. A város új utcáinak az elnevezésekor (de a régi utcák átnevezése esetén is) tartsák tiszteletben a város etnikai megoszlása, az utcák egyötöde legyen magyar személyiségekről elnevezve. Első lépésként adassék vissza a Dsida Jenő utca neve.

7. A Városháza által szervezett vagy társszervezett rendezvényekre hívjanak meg magyar együtteseket, illetve előadókat is.

8. Az téli ünnepek alkalmával kérjük, hogy a városközpontban (a korcsolyapálya kihangosításánál, az Eroilor/Deák Ferenc utcai kihangosítókban) sugározzanak magyar nyelvű karácsonyi zenét is.

9. Karácsonyi és húsvéti ünnepek alkalmával a Városi Közszállító Vállalat tömegközlekedési eszközei, a városi buszok és trolik felirata köszöntse magyar nyelven is a város lakóit.

10. A gyűlöletre szító, kétes értelmű emléktáblákat cseréljék ki. Helyettük állítsunk táblákat olyan események emlékére, amelyek létrejöttén közösen dolgoztunk. Emlékezzünk meg azokról az eseményekről, amelyek összekötnek bennünket, nem pedig azokról, amelyek egymás iránti gyűlöletet ébresztenek bennünk. Egy magát multikulturálisnak valló város szelleme ezt kívánja meg.

11. Kérjük, hogy a Főtéren szervezendő programok és események előkészítésekor konzultáljanak a helyi tanács magyar képviselőivel, a Főtér ugyanis a helyi magyar közösség egyik legfontosabb szimbóluma.

- Volt szó ezekről a konkrétumokról is, természetesen. A 11 pont, mint minden kolozsvári embernek, az alpolgármesternek is kiindulási pontja kell, hogy legyen. Ebben a 11 pontban számos olyan kérdés szerepel, amely rövidtávon is megoldható, hiszen a mindennapok normalitásához tartozik.

Azonban például a bölcsődék kérdése nem szerepelt a 11 pontban, noha elementáris dolog az, hogy a bölcsődékben legyen magyar csoport, természetesen magyarul beszélő személyzettel. Vagy a házasságkötés: a polgári törvénykönyv megengedi a kisebbségek nyelvén történő házasságkötést, nem köti 20%-os vagy annál kisebb etnikai arányokhoz, de ennek meg kell hogy legyen a személyzeti háttere. Az alpolgármester volt eddig az egyetlen személy, akitől – amennyiben éppen jelen volt a városban - lehetett magyar esketési szertartást igényelni.

Mind a PDL-vel, mind az USL-vel tárgyaltunk ezekről a témákról, figyeltük, ki nyitott ezeknek a konkrét kérdéseknek a megoldására. Az etnikailag érzékeny kérdések időt, diplomáciai érzéket, odafigyelést igényelnek, a tanács többségének – és nem az egy szavazaton múló többségére gondolok – a meggyőzésére és magunk mögé állítására van szükség. Arra van szükség, hogy Kolozsvár minden lakosa, és főleg az elöljárók felismerjék azt, hogy az etnikai sokszínűség, a multikulturalitás, a hagyományok olyan erőforrást jelentenek, amelyek Kolozsvár legnagyobb ütőkártyáját képezik.

Elosztották már a jogköröket? Ön milyen jogköröket kapott meg alpolgármesterként?

- Van egy elvi egyezség arról, hogy a korábbi magyar alpolgármester hatásköreit viszem tovább, a hatáskörök leosztásának lepapírozására is hamarosan sor kerül, ezt polgármesteri rendelet fogja szabályozni. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy a szociális-oktatási-kulturális, illetve az ingatlan-visszaszolgáltatási területeket ruházzák rám, hiszen a kolozsvári magyar közösség által tapasztalt hiányosságok felszámolásáért érdemben tudnék tenni.

Nagyon törékeny többség alakult ki a helyi tanácsban, az USL-nek csak eggyel van kevesebb mandátuma, mint a PDL-RMDSZ szövetségnek. Megőrizhető egy feszültségmentes légkör a tanácsban?

- Ezzel a tanácsi többséggel semmilyen lényegi kérdésben – nemcsak az etnikai jellegű kérdésekben – nagyon nehezen hozható döntés anélkül, hogy azt egy együttműködés, egy konzultáció előzze meg. Én azt gondolom – és újra hangsúlyoznám - erre az együttműködésre szükség van. Nőként és személyiségemből adódóan is számomra ez természetes, a normalitáshoz tartozik, hogy bár van egy kialakult többség és egy ellenzék, ez nem szabad kettészakítsa a tanácsot, és a lényegi kérdésekben közös döntéseknek kell születniük. Nyilván nem kell egyhangú döntés, de a tanács mindenképpen maga mögé kell tudjon állítani egy jelentős többséget ahhoz, hogy ez a város működőképes legyen.

Az Európai Kulturális Főváros cím megpályázására az ön mandátuma alatt fog sor kerülni. Ön szerint a projekt kapcsán milyen akadályt jelent majd a megyei tanács, ahol egy olyan pártkoalíció van többségben, amelynek országos vezetősége inkább Temesvárt vagy Iasi-t terjesztené fel a kulturális fővárosi címre?

- Nem hiszem, hogy az USL felsőbb utasításra megtorpedózná ezt a tervet, hiszen a megye irányítását elnyerték, és Kolozs megyének is ugyanolyan érdeke ennek a címnek az elnyerése, mint a városnak. Nem kötném pártérdekekhez ezt a címet, Kolozsvárnak, sőt, a teljes régiónak szüksége van erre a projektre, mindenkinek egyaránt fontos lenne, hogy Kolozsvár pályázhasson erre a kulturális fővárosi címre. Ezáltal normalizálódhatnak az interetnikus kapcsolatok is, vagy beindulhatnak olyan programok, amelyek a kulturális főváros projekt nélkül nehezebben valósulhatnának meg.

Ha létezne egy prioritás-listája, mi szerepelne az első öt helyen?

- Nekem nincs egy ilyen prioritás-listám: az én prioritásaim azoknak az elveknek vannak alárendelve, amelyekről eddig beszéltem. Mi nagyon sok problémát feltérképeztünk a kampány során, amikor negyedekben jártunk, emberekkel beszélgettünk. A következő időszakban ez a munka folytatódni fog.

Úgy gondolom, hogy az érdekképviselet nem azt jelenti, hogy egy irodában ülve megpróbáljuk kitalálni, hogy a közösségnek mire van szüksége. Irodában, papírok között csak a legszükségesebb időt szeretném eltölteni. Időm legnagyobb részét kollegáimmal együtt az emberek között járva képzelem el különböző rendezvényeken, találkozókon szeretnénk velük kapcsolatban lépni, prioritásaink pedig természetszerűleg azokból a konkrét elvárásokból alakulnak ki, amelyeket a kolozsváriak jeleznek felénk.

Mi derült ki a terepen, melyek a hiányosságok?

- Vannak általános gondok, amelyek román-magyar embereknek egyaránt problémái, mint például a zöldövezetek teljes vagy részleges hiánya, a köztisztaság, közbiztonság, és vannak olyan kérdések, amelyek iskolákhoz, általában véve az oktatási rendszerhez kötődnek, ugye beszéltünk az imént a bölcsődékről, illetve az esketési szertartásról. De a Kolozsvári Magyar Napok Megszervezése is egy olyan prioritás, amelyre kiemelten oda kívánunk figyelni. Az erőforrások megvannak, támogat a magyar kormány, a kolozsvári önkormányzat, Fekete Emőkének, a megyei tanács korábbi alelnökének pedig óriási szerepe volt abban, hogy a megyei tanácstól is kaptunk támogatást. Szeretnénk azt is, hogy kiemelt rendezvény legyen a KMN, hogy már a jövő évi költségvetés kidolgozásakor támogatást különíthessünk el a megrendezésére.

Eléggé feszült kampányon vagyunk túl, talán nem annyira feszült, mint Marosvásárhelyen, de azért megvoltak az ütközések. Milyen együttműködése lesz az RMDSZ-frakciónak a többi magyar párttal?

- Valóban nagyon nehéz kampányon vagyunk túl, nem lehet kétséges, hogy az elmúlt 22 év legnehezebb kampánya volt. Úgy gondolom, sikerült megőrizni egy tisztességes szintet ebben a kampányban, amely lehetővé teszi bárkivel az együttműködést. A versenypártoknak nem mindig sikerült ez ebben a kampányban, még itt, Kolozsváron sem. Azonban a Kolozsvári Magyar Napok jó példája annak, hogy van lehetőség az együttműködésre.

Ugyanakkor az ajtók nyitva állnak bárki előtt, bármilyen tanácsot, bármilyen kritikát, bármilyen elképzelést meghallgatunk, és amennyiben ez közös érdeket képvisel, nekünk kötelességünk a tanácsban a kollégákkal együtt ezeket fenntartani. Viszont azt kell nekünk szem előtt tartanunk, hogy a széthúzás a szórványban, és főként Kolozsváron egy olyan lemorzsolódást szülhet, amelynek része az is, hogy a kétezres évek elején bejuttatott nyolc tanácsosból hat, majd öt, most pedig a kritikus számú négy tanácsos lett.

Ezt a széthúzást, ezt a versenynek is nevezhető, de mindenképpen megosztó törekvést nem fogjuk tudni támogatni. Nekünk itt Kolozsváron összefogásra van szükségünk, arra van szükségünk, hogy a kolozsvári magyarság szekerét egy irányba próbáljuk húzni-tolni. Ezután ez még hangsúlyosabban igaz lesz, de az RMDSZ égisze alatt, az RMDSZ szervezetén belül szeretnénk ezeket az együttműködési lehetőségeket megteremteni, pontosan azért, hogy megerősíthessük képviseletünket, megerősíthessük a jelenlétünket az önkormányzatban, a tanácsban, és miért ne, a parlamentben is.

Az elmúlt négy évben a magyar tanácsosok tevékenysége talán a közösség előtt nem volt a leghitelesebb, kommunikációs problémák is adódtak. Most egy fiatal csapat került be a tanácsba. Hogyan képzelik el önök a közösséggel való kapcsolattartást?

- Azt szokták mondani, hogy a fiatalságnak megvan a maga előnye és hátránya. Én most az előnyéről beszélnék, hiszen ebben a csapatban az átlagéletkor meglehetősen alacsony, különösen a korábbi RMDSZ-frakció átlagéletkorával összehasonlítva. Persze nagyrészt egyet értek a kérdésfelvetéssel, viszont a hitelesség elvitatása helyett én inkább azt mondanám, hogy nem volt látható az a tevékenység, amelyet tanácsosaink végeztek. Ez nem jelenti azt, hogy nem folyt komoly, szakszerű munka, hanem inkább azt, hogy ez nem kapott láthatóságot a magyar közösség előtt.

Pontosan emiatt mondtam azt, hogy minél több időt szeretnénk irodán, intézményen kívül, az emberek között tölteni, és természetesen minél jobb kapcsolatot ápolni a sajtóval, hiszen bármilyen eredményeket érünk el, bármilyen pozitív törekvéseink vannak, amelyeket siker koronáz, vagy nem, ezeket nagyon nehéz a sajtó támogatása nélkül, a sajtóval való közvetlen, őszinte kapcsolat nélkül elfogadtatni, megértetni, és mindenekelőtt az emberek tudomására hozni. Ennek jegyében képzelem el az elkövetkező időszakot.

 

transindex.ro, 2012-06-29, Kertész Melinda

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.