Koalíció: nem szerelembõl

2012.02.13. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Koalíció: nem szerelembõl

Háttér oldalunkon hétfõnként rövidített változatban közöljük az Erdély TV Többszemközt címû mûsorában elhangzó interjúkat. A mai interjúalany Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Új Magyar Szó, 2012. február 13.

Elnök úr, hogyan látja, Mihai Rãzvan Ungureanu személyében olyasvalaki került a kormány élére, aki megoldja az elõtte álló kérdéseket?

– Nem tudom megjósolni, mennyire lesz sikeres az új miniszterelnök. Ami a közvetlen kapcsolatunkat illeti, jól együttmûködtünk. Mûvelt, kulturált, viszonylag jól kommunikáló ember. Én bízom benne, hogy teljesíteni tud.

Az elõrehozott választások lekerültek a napirendrõl?

– Mi az elõrehozott választások mellett voltunk, mivel ez a koalíció és ez a parlament megette már a kenyerét, legalábbis a javát. Elõrehozott választásokat azonban mi nem tudunk megrendezni, ehhez minden párt és az államfõ beleegyezése kellene. Az államelnöknek mi felvetettük a kérdést, õ nem így látja a dolgokat.

Az is hírlik, hogy kitolnák jövõ tavaszig a parlamenti választásokat. Elképzelhetõ?

– Én ennek semmi értelmét nem látnám. Romániában a telek nehezek szoktak lenni. Nehezen tudok elképzelni olyan kormányt vagy koalíciót, amely nehéz tél után rendezzen a választásokat.

Politikai elemzõk szerint Bãsescu államfõ Ungureanu révén teljes mértékben átveszi a hatalmat a kormány, a parlament, a párt felett.

– Nem hiszem. Rövid kormányzásról kell beszélnünk, 8-10 hónapról, utána november körül választások vannak. Az RMDSZ egyértelmûen megmondta, semmiféle radikális fordulatra ebben az idõszakban nem készül. Az egészségügyi törvénnyel amúgy sem értünk egyet. Közigazgatási átszervezést nem fogadunk el, ott is élesen ütköznek az elképzeléseink, koncepcióink. Amit tovább kell vinni, az az eddigi törvények alkalmazása. A kormányprogramban tételesen benne van, hogy továbbviszszük azt oktatási törvény alkalmazását. Meg kell oldani a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen kialakult helyzetet. A kisebbségi fejezet – mert van egy ilyen fejezet is a kormányprogramban – kimondja, hogy a kormánynak az oktatási törvény alkalmazása során a magyar nyelvû oktatással kapcsolatos jogokat érvényesítenie kell. A kormányalakítás elõtti napokban egyértelmûen megmondtuk, enélkül nem megyünk tovább, most beszéljük meg, azért, hogy egy-két hónap múlva felálljunk, nem érdemes belemenni. Sokan megkérdezhetik, hogy miután az egyetemek dolgában – a Babeº–Bolyai Egyetemen, a marosvásárhelyi színiegyetemen – jól haladtunk elõre, most ez a sarokkõ, hogy mi van a marosvásárhelyi orvosi egyetemen? Azt gondolom, ennek van egy nagyon fontos üzenete: ha mi elfogadjuk azt, hogy törvénybe foglalt jogaink alkalmazásától el lehet tekinteni itt, akkor el lehet tekinteni másutt is. Az a hangvétel és retorika pedig, amit az utóbbi idõben hallok a marosvásárhelyi orvosi egyetem rektorától és másoktól, az elfogadhatatlan. Én megéltem Marosvásárhely márciusát 1990-ben, mindez most arra emlékeztet, ahogyan akkor beszéltek bizonyos emberek. Már csak ezért is meg kell oldani ezt a kérdést.

Arra hogy kell tekinteni, hogy a kormányfõ a titkosszolgálatokból jön?

– Mi magyarok történelmi jogos beidegzõdés miatt túlságosan nagy rokonszenvvel nem tudjuk szemlélni ezeket az intézményeket. Én különösebb kifogásokat a külföldi hírszerzéssel kapcsolatosan nem nagyon hallottam. Mihai Rãzvan Ungureanu politikusként vezette, úgy került oda. Nem szokásos, hogy valaki ilyen intézmény élérõl visszakerüljön a politikába, de nem is elõzménytelen.

A Demokrata Liberális Párt fiatal csapattal állt elõ, az ellenzék szóvá is tette, hogy a fiatalítást az RMDSZ is fontolóra vehetné.

– Már 2004-ben, amikor a D.A. koalícióval kormányt alakítottunk, nagy dilemmám volt, hogy a szövetség vezetõ politikusai menjeneke be a kormányba. Úgy gondolom, kényes, válságos pillanatokban jó, ha a kormányt támogató párt vezetõ politikusai ott vannak a kormányban. Mi ilyen megfontolásból õriztük meg az eddigi csapatot. A Demokrata Liberális Párt visszavont egy elsõ vonalbéli csapatot, és bevitt egy második vonalat. Az, hogy kint van a pártvezetõség a kormányon kívül, az õ esetükben nem jobb, hanem adott esetben rosszabb lesz. A kormányintézkedések állandó vitát váltanak ki a parlamentben, nem ugyanúgy látja a dolgokat az, aki a kormányban ül, mint az, aki a parlamentben van. A kettõ között jó, ha minél szorosabb a kapcsolat.

A hátralevõ 9-10 hónap mire lesz elegendõ, benne lesz-e a protokollumban az észak-erdélyi autópálya, a tanügyi kérdések, a nyugdíjés béremelések?

– Az autópálya nem az elkövetkezõ 9 hónap feladata, hanem az elmúlt 19 esztendõ nagy mulasztása. Itt vannak a nagy havazások. Nincs úthálózat, a fél ország lebénul. Ami a fizetéseket, nyugdíjakat illeti: annak idején 2010- ben ez egy durva, vad levágás volt. Utólag azt kell mondanom, Romániát ez az intézkedés tartotta fenn a víz fölött, akármennyire is fájdalmas volt. Ezért sem merném azt mondani, hogy ez a kormány nem tett semmit. Egy egész kicsit vissza tudtunk adni a fizetésekbõl, és itt van a pillanat – nem azért, mert választások jönnek –, amikor még egy kicsit vissza tudunk adni. Ha rendben megy a gazdaság, ennek május körül meg kell történnie.

Különben az RMDSZ feláll és otthagyja a kormányt?

– Tehát, ha a gazdaság rendben van, és mégsem történne meg emelés, akkor persze. Ez alapfeltétel volt, amikor beléptünk a kormányba.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról alig lehet híreket hallani.

– Most már van két nemzeti tanács, két párt, nehéz ebben a dzsungelben eligazodni. Egyelõre nagyjából annyit tesznek, hogy kiadnak egy közleményt és kommentálják, amit mi csinálunk. Nem látok alternatívákat, nem látom a programot. Azt hiszem az Erdélyi Magyar Néppárt fejében óriási zavar van, hiszen Bãsescu-pártiak, most azonban arról kell beszélniük, hogy nem jó, hogy az RMDSZ ott van a kormányban – amivel azt mondják, hagyjuk faképnél Bãsescut. Mi nem szerelembõl vagyunk ebben a koalícióban, hanem azért, mert a helyzet úgy alakult, hogy csak így lehet valamit a közösségért tenni.  

 

Lokodi Imre, Új Magyar Szó

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.