Kelemen Hunor

Lesz román–magyar barátság, de nem az idén – Népszabadság Online interjú

2014.07.19. | RMDSZ , Kisebbségvédelem , Európai Bizottság , Kisebbségi polgári kezdeményezés , Minority SafePack
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Lesz román–magyar barátság, de nem az idén – Népszabadság Online interjú

Fotó: nol.hu

Akár jelentősen megváltozhat a román álláspont a Minority Safepack európai kisebbségi keretszabályozás kapcsán – véli Kelemen Hunor. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke augusztus elsejével távozik a román kormányból, miután pártja a szakítást is felvető koalíciós vitába bonyolódott. A szövetségi elnök szerint a legmagasabb szinten, Bukarestben és Budapesten is kihasználnák az RMDSZ kormányzati részvételét a kétoldalú kapcsolatok javítására – de az idei, választási év nem a legalkalmasabb a közeledésre.

– Victor Ponta kormányfő előbb határozottan elzárkózott a román álláspont módosításától a kisebbségi keretszabályozás kapcsán, majd elfogadta, hogy a román állam pozícióját parlamenti vita nyomán alakítsák ki. Van reális esély arra, hogy Románia álláspontja megváltozzon?


– Bár egyelőre nem mondják ki, én látom a beszélgetésekből, hogy valahol felismerték: a szerbiai vagy ukrajnai román közösségek elvárásait is sokkal könnyebben lehetne európai kontextusba helyezve rendezni. Ha a választási hercehurcán túl vagyunk, a román álláspont árnyaltabb lehet, vagy akár jelentősen meg is változhat.

 

– Tekinthetjük úgy a parlamenti vitát, hogy a „államérdek" megfogalmazásából már nem zárják ki a magyarokat?

 

– A miniszterelnök felismerte, hogy ilyen kérdésben nem alakíthat ki egyetlen miniszter olyan véleményt, amely elkötelezi az országot. Ehelyett be kell vonni több intézményt, a kisebbségeket is meg kell kérdezni, szakértőkkel is kell konzultálni. Egyébként is értelmetlen „konszolidált", megváltoztathatatlan pozíciókról beszélni, mert az államok fejlődnek, és az érdekeik is alakulnak. Lassan Romániának is túl kell tennie magát azon, hogy állandóan a magyarokkal harcol.

 

– Van összefüggés a kisebbségi kezdeményezés és az új magyar konzuli irodák elutasítása között?

 

– Ha jól értettem, a magyar fél még tavaly nyújtotta be a kérését a konzuli irodák megnyitására, amikor az RMDSZ ellenzékben volt, tehát nem volt a kezében semmilyen eszköz, hogy segítsen. És ezt formálisan nem is kérte tőlem senki. Összefüggés abban az értelemben van, hogy Titus Corlatean külügyminiszter annak az iskolának a jeles képviselője, amely rendkívüli gyanakvással tekint a magyar ügyekre, és azt gondolja, hogy Romániának a 21. században is van megvívandó csatája a magyarokkal.

 

– Ezt a gyanakvást példázza, hogy külügyminisztérium bevallottan azért lépett perbe a kisebbségi kezdeményezés ellen, mert Magyarország is beavatkozott a másik oldalon. Ilyen értelemben Magyarország támogatása hátrány.

 

– Ez bonyolult kérdés. Már évekkel korábban jeleztem, hogy Magyarországnak nagyon oda kell figyelnie, hogyan használja az érdekérvényesítő képességét a Kárpát-medencében. Noha a kisantant nem állt össze újra, nagyon sokszor láttuk jelét annak, hogy a románok, a szlovákok és mások bizonyos kérdésekben egyeztettek. Az a tény, hogy az állampolgárság kiterjesztésével kapcsolatosan eltérő álláspontra helyezkedtek, sok mindennel magyarázható, például azzal, hogy Bukarestben mi akkor kormányon voltunk. Amikor elindítottuk a Minority SafePacket, éppen azért próbáltunk belőle nem magyar ügyet csinálni, mert felismertük, hogy a magyar kisebbségi kérdés rendezéséhez akkor lehet partnereket találni, ha összeurópai üggyé tesszük. Nincsenek információim arról, hogy milyen egyeztetések voltak a románok és a szlovákok között a kisebbségi kezdeményezés kapcsán, de nem hiszek a véletlenekben.

 

– Említette, hogy a konzuli irodák kapcsán Budapest nem kérte az RDMSZ támogatását. Lát arra utaló jeleket, hogy más tekintetben az Orbán-kormány kihasználná egy magyar formáció jelenlétét a bukaresti kormányban az államközi kapcsolatok javítására?

 

– Voltak erről egyeztetéseink mindkét féllel, és a vezető politikusok tudják, mondják, hogy ezt a viszonyt rendezni kell. De meg kell várni, amíg lecsengenek Magyarországon az önkormányzati, Romániában az elnökválasztások. Sajnos a mi régiónk etnikai, nemzeti értelemben a szavazatszerzési logika foglya, bár ez egyre inkább érvényes a demokratikus hagyományokkal rendelkező államokra is.

 

– Éppen ezért az RMDSZ kormányzó partnerét kellemetlen helyzetbe hozhatja, ha a szövetség benyújtja a parlamentben a székelyföldi autonómia tervezetét. Nem merült fel a halasztás?

 

– Én a Szociáldemokrata Párt érdekei alapján nem tudok politizálni, nem ezért választottak meg RMDSZ-elnöknek vagy parlamenti képviselőnek. Akkor fogjuk benyújtani a tervezetünket, amikor szakmai értelemben vállalható dokumentumot tudunk letenni az asztalra, függetlenül az elnökválasztástól.

 

– Az RMDSZ Önt indítja jelöltként, gondolom, nem azért, mert esélyt lát a győzelemre. Hanem miért?

 

– A mi célunk bevinni a közösség problémáit a román köztudatba, hiteles képet adni arról, hogy van víziónk nemcsak a magyarokkal kapcsolatos kérdésekről, hanem Románia jövőjéről is. És a választási év miatt nemhogy elhalkulnának bizonyos követeléseink, hanem éppen ellenkezőleg, jó alkalom ez arra, hogy érvekkel, társadalmi kontextusba elhelyezve bemutassuk az elképzeléseinket.

 

 

A Minority SafePack

 

Az EU polgárai 2012 áprilisa óta élhetnek az európai polgári kezdeményezés jogával. A jogalkotási folyamat elindításához egymillió támogató aláírást kell összegyűjteni, de előbb az Európai Bizottság ellenőrzi, hogy a javasolt kérdéskör a hatáskörébe tartozik-e. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen dolgozta ki a Minority SafePacket, amely a kisebbségvédelmet érintő témakörökben szorgalmaz uniós szintű jogalkotást.

 

Kelemen Hunor mellett a polgári kezdeményező bizottság hét tagja közt van Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Luis Durnwalder, Dél-Tirol autonóm tartomány kormányzója. A kezdeményezés bejegyezését az Európai Bizottság azzal utasította el, hogy a javasolt témák nem tartoznak a hatáskörébe. A kezdeményezők megóvták a döntést az Európai Bíróságon, ahol Románia és Szlovákia az Európai Bizottság, Magyarország a kisebbségek oldalán lépett be a perbe.

 

 

Szőcs Levente, 2014. július 19., nol.hu

 


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.