Kelemen Hunor

Most az 5 százalék a tét!

2012.11.29. | Parlamenti választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Most az 5 százalék a tét!

Kelemen Hunor 2011. február 26-tól kezdődően az RMDSZ elnöke, politikai programja a „Szövetség a magyarokért” címet viselte, amelynek célkitűzéseit azóta is nyomon követhetően teljesíti.

Kelemen Hunor az elmúlt 16 évben a Szövetség sorait erősítette, kulturális államtitkárként kezdte, parlamenti képviselőként, majd ügyvezető elnökként folytatta. 2011 óta szövetségi elnökként azon dolgozik, hogy a romániai magyar közösség jogkörei bővüljenek, életfeltételei jobbuljanak, és a román társadalom az európai értékrend szerint elfogadja és tiszteletben tartsa ennek a másfél milliós, őshonos kisebbségnek a jogait. Csíkszéki parlamenti képviselőként soha nem feledkezett meg szülőföldjéről, a Székelyföld sajátos problémáit mindig kiemelt módon kezelte és képviselte.   

– Az RMDSZ szövetségi elnökeként – élve a szervezet alapszabályzata által biztosított jogokkal – indulhatott volna bármelyik egyéni választókerületben. Miért tartott ki a felcsíki kerület mellett?

2000 óta dolgozom Hargita megyei képviselőként, soha, egy pillanatra sem merült fel, hogy máshol induljak. Csíkkarcfalván születtem, itt nőttem fel, a szülőföldemet képviseltem mindig a parlamentben, politikai pályám során. Kifejezetten büszke vagyok arra, hogy az elmúlt 15 évben a székelyföldi települések nagyon sokat fejlődtek, szépültek, mindenhol zajlott az építkezés. Utak épültek, víz- és csatornahálózatok, kultúrházak és templomok, műemléképületek újultak meg, és ragyognak új pompában. Ezek olyan eredmények, amelyek magukkal hozták a közösségi élet fejlődését, kibontakozását, és ez a legfontosabb. Hiszen hívek nélkül mit sem ér a felújított templom, egy új, de üres kultúrotthon terme pedig nem jelent semmit. Mi az otthonteremtésért, a jövőépítésért teszünk minden nap. Közös munkánk eredménye az, hogy a szemmel látható, kézzel fogható fejlesztéseket tartalommal töltjük fel.
 
– A hamarosan záródó kormányzati ciklusban kormányzati pozícióban és ellenzékben egyaránt tevékenykedett. A művelődési tárca élén eltöltött időszakban mit sikerült megvalósítani? Mit élt meg legnagyobb sikereként, illetve kudarcaként?

Az általam irányított szaktárca elsőrendű feladatának tartottam odakerülésemkor, hogy kiegyensúlyozzam az erdélyi magyar és román kulturális értékek, intézmények támogatásai között mérhető különbségeket. Míg 2009-ben magyar műemlékekre csupán 0,9 millió lej jutott, addig 2010-ben 7,9 millió lejt, 2011-ben 14,2 millió lejt, 2012-ben pedig 33,53 millió lejt szántunk erre a célra. Tehát gyakorlatilag idén májusban úgy adtam át a minisztériumot, hogy a költségvetés 45 százalékát magyar műemlékek felújítására irányoztuk elő. Úgy vélem, hasonló nagyságrendű finanszírozásra lenne szükség több éven át, hogy felszámolják a korábbi időszakban kialakult aránytalanságokat. A minisztérium kezdeményezésére Erdély minden megyéjében elkezdődött a magyar közösség számára kiemelt fontosságú műemlék épületek felújítása, helyszűke miatt most elsősorban a Hargita megyeiekről beszélnék. A csíkszeredai Mikó-vár, székelyderzsi unitárius templom, a csíkmenasági katolikus templom, a karcfalvi vártemplom, a székelydályai református templom, a székelyudvarhelyi Székely Támadt Vár, a csíkszentimrei Henter kúria és a bögözi templom számára jelentős összegeket irányoztunk elő. Romániában először Élő Szellemi Örökség – a hagyományos kultúra őrzői és továbbadói UNESCO- díjat kapott Páll Ágoston, korondi fazekas művész, a szellemi kulturális örökség védelméért, megőrzéséért és továbbadásáért. A csíksomlyói búcsút felterjesztettük az UNESCO szellemi világörökségi listájára. A jelölés kiemelten fontos az erdélyi magyarság számára, mert biztosítja a búcsú autentikus elemeinek megőrzését, értékeinek védelmét, s ráirányítja a figyelmet az erdélyi magyar kulturális örökség sajátosságára, világörökség szintű értékeire. Az aránytalanságokat próbáltam felszámolni a kulturális programok esetében is, 2012 közepére számos székelyföldi és erdélyi magyar kulturális eseményt támogatott a tárca, ugyanígy tettünk a kulturális folyóiratok és a könyvek esetében is. Véleményem szerint az eltelt két és fél évben megtettünk mindent, amit a gazdasági válság körülményei között megtehettünk. Az viszont elszomorít, hogy számos, általam elkezdett projektet az utánam következő miniszterek leállítottak.

– Újabb mandátum elnyerése esetén mik a prioritásai képviselőként?

2012 sorsfordító esztendő Romániában. Egy új periódus kezdődik december 9-e után, a készülőben lévő változások pedig életfontosságúak a magyar közösség számára is. Ilyen például a volt kommunista hatalom idejében elkobzott magán, egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának a lezárása. Ebben a kérdésben Romániának 2013 elején választ kell adnia a strasbourgi Emberjogi Bíróságnak, egy világos és végleges jogszabállyal rendezni kell a függőben maradt ügyeket. A romániai magyar közösség szempontjából létszükséglet, hogy az RMDSZ ott legyen és képviselje határozott álláspontját a természetbeni visszaszolgáltatásról akkor, amikor ez napirendre kerül. A másik fontos téma a román alkotmány módosítása, ebben a kérdésben rengeteg módosító javaslatunk van. Nagyon fontos a magyar nyelv hivatalos, regionális nyelvként való elfogadtatása, hiszen az de-facto már létezik a Székelyföldön. Ismét napirendre kerül az ország területi-adminisztratív újjászervezése. Nekünk az az álláspontunk, hogy az ország újjászervezésénél a történelmi régiókra kell alapozni, azokra a közös kulturális, nyelvi és nemzetiségi gyökerekre, amelyek meghatározzák az egyes régiók identitását. Olyan gazdasági intézkedéseket kell hoznunk, amelyek révén támogatjuk a munkahelyteremtést, segítjük a kis- és középvállalkozókat és a magyar gazdák számára biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy ne csak termelői, hanem feldolgozói is legyenek a terményüknek. Úgy vélem, ilyen megvilágításban a 2012-es parlamenti választások tétje sokkal nagyobb, mint azt első látásra gondolnánk. A kérdés az, hogy elég erősek leszünk-e ahhoz, hogy befolyásoljuk a döntéseket, hogy ne a kispadról figyeljük a játékot.
 
– Az Erdélyi Magyar Néppárt is állított jelöltet a képviselői egyéni választókerületben. Tart a versenytől?
Világosan kell látni azt, hogy a romániai magyarság a maga 6,5 százalékával nem tud olyan lehetőséget teremteni, hogy két magyar politikai alakulat egymással versengjen a parlamenti helyekért. Az önkormányzati választásokon volt verseny, az eredmény pedig 86 százalékos támogatottságot jelent az RMDSZ-nek, 7 százalékosat az MPP-nek, és 7-et az EMNP-nek. Ilyen körülmények között azt várni, hogy a 86 százalék igazodjon a 7 százalékhoz nagy magabiztosságra, vagy elvakultságra vall. Az, aki ebben a pillanatban megosztja a közösséget, nem az RMDSZ-nek árt elsősorban, hanem az erdélyi magyarságnak.  
 
– Bebizonyosodott – s ezt talán az önkormányzatokban dolgozók tudnák megerősíteni –, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején sikerült a legtöbb pénzt vidékünkre irányítani. S az is bizonyosságot nyert, hogy ha a magyarság képviselői nincsenek kormányon, egyik-napról a másikra lenullázhatóak az évek, évtizedek alatt elért eredmények. Milyen feltételek mellett vállalkoznának a kormányzásra?


Minden politikai szereplő arra törekszik, hogy részt vegyen a hatalom gyakorlásában, jelen legyen a döntések meghozatalánál, érvényesítse mindazt, amivel a közösség megbízta őt. Aki mást mond, az biztosan hazudik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is arra törekszik, hogy minél hatékonyabban képviselje a magyar közösséget, ám kormányzási feltételekről egyelőre nem beszélnék. Erről december 10-én tudok nyilatkozni, akkor, amikor megbizonyosodtunk arról, hogy a Szövetségnek erős parlamenti képviselete van. Addig viszont az előttünk álló két hétben azért dolgozunk, hogy minél több emberhez eljusson az RMDSZ üzenete: december 9-én legyünk ott minél többen, olyan számban, hogy az elegendő legyen az erős képviselethez. Most az 5 százalék a tét. Képviselet nélkül mindazt, amit 23 év alatt közösen megvalósítottunk, 23 nap alatt el lehet veszíteni! Rossz eredmény esetén december 10-én reggel hiába riadunk meg, a szavazást nem lehet megismételni!    

 

Megjelent: Hargita Népe, 2012. november 28.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.