Szabó Ödön

„Nekünk váll váll mellett van a helyünk”

2012.10.05. | Parlamenti választások , Bihar
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. Többek közt beszélt a magyarság megosztásáról, a decemberi parlamenti választásokról, a kampányról, arról, hogy miért jelölteti magát képviselőnek.

– Az elmúlt fél évben túl vagyunk a helyhatósági választáson és egy népszavazáson, és most itt kopogtat a parlamenti választás. Hogyan látja, miként jöttek ki az előbbiekből, és hogyan vágnak neki az utóbbinak? – A helyhatósági választáson jó jelöltekkel több szavazatot szereztünk, mint négy évvel ezelőtt, mégis gyengébben kerültünk ki belőle. Ennek két fő oka van, egyrészt a magasabb román részvétel, tehát többen mentek el szavazni a románok közül, mint mi magyarok, másrészt a magyarság részben mesterséges megosztása több pártra. Kiderült, ha több magyar szervezet mérkőzik meg, akkor gyengül a magyar képviselet. Vissza kell térni az egységes úthoz, ezt várja el mindenkitől a magyarság. – Miért mondja azt, hogy mesterséges? – Azért, mert úgy érzem, hogy egy-két személytől eltekintve nem egy belső igény, hanem egy külső érdek miatt van ez így. Minden józan magyar ember tudja, hogy külön-külön csak gyengébbek vagyunk. A megosztásunk csak a román többségnek jó. Nevetnek rajtunk, nem kell már velünk foglalkozni, hisz elfoglaljuk mi magunkat egymással. Szerintem ezen a megosztáson kell változtatni. – De a magyarság véleményt mondott a helyhatósági választáson erről, nem? – Igen, de egyesek ezt nem akarják elfogadni. Nézze, az RMDSZ-nek Bihar megyében ma van 260 tanácsosa, az EMNP-nek 24, az MPP-nek 5, akkor ez szerintem világos, de sajnos nem mindenkinek. Tudja, annyiszor hallottam azt, hogy nem azokat a magyarokat szólítják meg, akiket mi, hanem azokat a százezreket, akik távolmaradtak? Hát hol voltak ezek az emberek? Sajnos a marakodás, a becstelen támadások elkedvtelenítettek olyan embereket is, akik eddig voltak szavazni, és most otthon maradtak. Nem a külön út a járható út. – Az RMDSZ hogyan nyitott? – Például a helyhatósági választáson az előválasztás egy óriási nyitás minden alkalommal. Olyan emberek is megjelentek, és mandátumot szereztek, akik soha eddig nem voltak az RMDSZben. A hagyományoknak megfelelően egyeztettünk az egyházainkkal, civilekkel. Most a parlamenti választáson hasonlóan jártunk el. Nyíltan lehetett jelentkezni, önök is hozták a felhívásainkat. Szerintem az ajtó nyitva van ma is, csak be kell jönni rajta. Volt, aki ezt megtette, és szerintem korrektül viselkedett vele a szövetség. Választás – Most a parlamenti választásokon ön is szerepet vállalt? Miért? – Igen, valóban így van. Több kollégám is kérte, polgármesterek is jelezték, hogy szeretnék, ha képviselőként segítenék tovább a térségnek. Nekem ez egy nagyon nehéz döntés volt. Tudja, amikor az embernek öt gyereke van, akkor nehezen vállal el egy ilyen feladatot. Az elmúlt hetekben elmentem minden olyan községbe, ahol magyarok élnek a választókörzetben, és megkérdeztem, mi a véleményük. A családommal is átbeszéltem a dolgokat. Mindenki támogatásáról biztosított. Remélem, ez ad elég erőt végigcsinálni a kampányt, és ha sikerül, akkor a négy évet. Egy biztos, nehéz lesz. – Miért mondja, hogy nehéz lesz? – Mert valóban az lesz. Itt a körzetben, a magyarság épp meghaladja az 50%- ot. A választási részvétel kisebb a magyaroknál, mint a románoknál. Ezt fejeli meg, hogy teljesen esélytelenül egy másik magyar párt is indít majd jelöltet, és akkor nem is beszéltem a már szokásos lejárató kampányokról, ami ilyenkor el szokott indulni, nagyrészt frusztrált vagy rosszhiszemű, vagy felelőtlen emberek részéről. – Mit ért az alatt, hogy a másik magyar esélytelen? – Itt két dolgot is mondhatok. A körzetben, ahol én indulok, két hónapja a helyhatósági választásokon az RMDSZ 44%-ot szerzett, a többi magyar párt együtt 4%-ot. A biztos mandátum az 50%+1 szavazat. Nekem kell még kb. 7%, nekik meg 47%, ön szerint mennyi az esélyük? A másik dolog, ugyancsak az önkormányzati választáson júniusban az RMDSZ országosan elért 5,4%-ot, míg mind a két magyar párt jóval 1% alatt volt. Egyértelmű, esélyük nincs átlépni a küszöböt. Egy választókerületben sem verték meg az RMDSZ-t, így alternatív küszöbről sem beszélhetünk. Épeszű ember szerint esélyük nincs, legfeljebb ronthatják, gyengíthetik a magyar jelenlétet. Dögöljön meg a szomszéd tehene, mondják ők, de ha jól tudom, ez román mondás. Remélem, meggondolják magukat. – Van arra esély, hogy meggondolják magukat? – Miért ne? Számukra és minden magyar számára egyszerű a képlet, vagy én leszek itt a képviselő a fenti adatokból kiindulva, vagy egy román párt jelöltje. Már megtették azt, hogy felelőtlenül Nagyváradon és a megyei tanácsba is elindultak, noha egyértelmű volt, hogy nem jutnak be. Így is lett, és mi vesztettünk helyeket, és a viszszaosztásnál a magyarok helyett az általuk oly sokat szidott USL meg Dan Diaconescu-féle párt kapott mandátumot. Leegyszerűsítve és sarkítva: aki két hónapja más magyar pártra szavazott, az az USL-t és Diaconescut ültette be a tanácsba. Ez eléggé kijózanító kellene hogy legyen, nem olyan rég volt, nemde?

Kampány

– Ön mivel fog kampányolni? – Nekem talán egyszerre nehéz és könnyű a dolgom. Ismernek az emberek, mert nem négyévente járok el közösségeinkbe, hanem mindannyiszor, ahányszor meghívnak. Mindig ott vagyok az emberek között. Lassan több, mint másfél évtizede vagyok a közéletben. Először mint a magyar egyetemisták, az NMD elnöke, majd mint szövetségi megyei vezető. Nagyon sok mindent leírtak rólam önök is, mások is. Jót is, rosszat is. A közösség tagjai láthatták munkabírásomat, kiállásomat egy sor ügyben, ezért talán könnyebb kampányolni. Nehezebb viszont, mert ez egy másik feladat, erre át kell hangolódjak én magam is, és azok is, akik úgy gondolják, itthon nagyobb szükség lenne rám. – Valóban, mi lesz itthon a szervezettel? – Szerintem megy minden tovább. Szépen építjük azokat a dolgokat, amiket elindítottunk. Nagyon sok új ötlet is van, amit el szeretnénk még kezdeni. Több olyan kolléga – nagyrészt fiatal – van, aki jól teljesített, és most több feladatot át fog venni tőlem, ha sikerül. Szerintem mint egy jó váltófutásban, egy darabig egymás mellet futunk, és az optimális pillanatban átveszik a stafétát. Jó képességűek, és mindenben számíthatnak rám. Tény, én sem a világ végére megyek. Egy héten há r om-né g y napot leszek a fővárosban, ha úgy alakul, de telefonon, interneten konzultálunk majd.

Regionalizáció

– Mik azok az ügyek, amiket a legfontosabbak közé sorol, és amiben részt kíván venni? – Szerintem nagyon előreszaladtunk már ezzel a kérdéssel. Egyrészt október 5-én lesz az a gyűlés, ahol megerősíthetik a jelöltségemet. Másrészt készülök egy nagyon komoly széles körű konzultációra, és majd ott sok minden még világosabb lesz azzal kapcsolatosan, hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy nekem mit kell képviselnem. Egy do l o g bi z t o s , regionalizáció kérdésében lesz mondanivalóm bőven. Mi voltunk ugyanis azok, akik megakadályoztuk azt, biztos emlékszik mindenki rá, hogy Băsescu megszüntesse Bihar megyét. Egy új megyét akart a mostaniak helyett. A megyeszékhelyet Nagyváradról Kolozsvárra tervezte áthelyezni. Egy óriási eredménye az RMDSZ-nek, hogy ezt a tervet megbuktatta. – Milyennek látja a nagyváradi helyzetet alpolgármester nélkül? – Egyértelműen rossznak. Nem hiszem, hogy van józan magyar ember, aki annak örül, hogy ma nincs magyar alpolgármestere a megyeszékhelynek. Az épületben volt egy biztos pont, ahol lehetett egy magyarnak valós útbaigazítást kérni. Most még az alpolgármester irodájáról is lekerült a magyar felirat, a polgármesterére meg soha nem került fel. De ez azért ennél nagyobb veszteség. Oda kell figyelni, most több feladat hárul a tanácsosokra és a szakbizottsági munkákra. Ügyesen dolgoznak a kollégák, de sajnos a kétharmada megvan a vezetésnek. Egyébiránt itt is azért van meg a kétharmad, mert egy mandátumot veszített az RMDSZ. Nagyváradon a magyar megosztottság kétharmadot, a megyénél egyszerű többséget hozott az USL-nek. Mit mondjak tehát, kit szolgált ki a másik két magyar párt? – Hogy lehet így érdekképviseletet ellátni? – Ügyesen, okosan. A csapatnak kezdeményezően kell fellépni. Amíg a városvezetés része voltunk, volt alpolgármesterünk, addig kezdeményezéseink a vezetés javaslataiként lettek előterjesztve. Így van ma ingyenes úszóoktatás, orvosi vizit a diákoknak, állatkert-felújítás, határ menti bicikli és útprojektek, magyariskola-bővülés, Lorántffy-felújítás, várfelújítás stb. ezek mind az RMDSZ projektjei. Most új helyzet van. Tudja, most sokkal többen becsülik Biró Rozália munkáját, mint amíg ott volt. Ez a helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor az ember autóval megy, és bosszantja a biztonsági öv, és nem kapcsolja be. Aztán jön a baleset, és akkor rájövünk, de jó lett volna a biztonsági öv, de már késő. Az RMDSZ-szel is így van, néha bosszant talán, de ugye, amint kikerültünk a városvezetésből, Bolojan úr száját elhagyta egy-két magyarellenes dolog, és egyből megvertek egy-két magyar fiút, és beszóltak egy öreg néninek a magyar nyelv használatáért. Sajnos ma Váradon egyesek kikapcsolták a biztonsági övet, de lesz még rá alkalom, hogy újból bekapcsoljuk. Bölcsen, okosan, semmiképp nem feladva, előre kell menni.

Felkészülés

– Ezek szerint most erre kell ősszel felkészülni? – Igen, a parlament nagyon fontos. Nekünk magyaroknak az ideális képlet, ha az egyik oldalon van 47% USL, a másik oldalon pedig van 46% PD-L. És mi tudunk dönteni a mi RMDSZ-es 7%-kal. Mi sajnos nem lehetünk sem 47%, sem 46%, noha én dolgozom keményen rajta az öt gyerekkel, de hát ez nem elég. Egy helyen azt mondtam, hogy ez olyan, mint az ajtó meg a tok, mi egyik sem lehetünk, de a sarok igen, azonban ahhoz ott kell lenni. Mi nyithatjuk az ajtót jobbra vagy balra. – Talán emiatt bírálják az RMDSZ-t sokan, hogy hol ezzel, hol azzal köt szövetséget? – Igen, és igazuk van, de mi azzal kell szövetséget kössünk, aki megszerzett a lakosságtól legalább 45%- ot, és ezt a románok döntik el. Az elmúlt években a PSD-vel visszaállítottuk az aradi Szabadságszobrot, a PNL– PD-L-vel a Mátyásszobrot újítottuk fel. Ideológiailag melyiket kellett volna visszamondani? Szerintem mind a két döntés jó volt. Mi nem egyik vagy másik tábor mellé kell álljunk, mi a magyarok mellé kell álljunk. Mindig azzal kell érvényesítsük a magyar érdekeinket, akivel épp lehet. Higgye el nekem, magyar kérdésben mindegyik román párt egyforma. Boc megesküdött a Bibliára, hogy nem fog magyarokkal vezetni, de amikor nem jött ki a számítás, a többség, a matematika rákényszerítette őt. Ismétlem nekünk a magyarokkal, történelmi egyházainkkal kell szövetségben maradni. – Ön tehát bizakodó? – Persze, én mindig is ilyen voltam. Vallásos emberként nem is lehetek más. Biztos vagyok benne, hogy amint más nehezebb időket is átéltek nagyapáink, úgy mi is sikeresen átvészelünk minden vihart, de ez csak együtt sikerülhet. Be kell csatolni a biztonsági övet, ne engedjük magunkat megosztani, és sikerülni fog. Itt meg kell tanulni, hogy ez egy olyan dolog, ahol nem a hagyományos matematika érvényesül. Itt három kevesebb, mint egy. Három magyar párt közül lehet, egy sem jut be, hisz lehet, hogy egyik sem lépi át a küszöböt. Itt az egység több, mint a szétszórtság, tehát az egy szervezet az életben nagyobb képviseletet, jelenlétet, beleszólást jelent a saját sorsunk és az ország alakításába. Remélem, ezt mások is ilyen tisztán látják. Nekünk váll váll mellett a helyünk.

Bihari Napló, 2012-10-05, Ciucur Losonczi Antonius

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.