Kelemen Hunor

„Nem árultunk soha zsákbamacskát” – Interjú az Erdélyi Riportban

2014.08.25. | autonómia , RMDSZ , államelnök-választás
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


„Nem árultunk soha zsákbamacskát” – Interjú az Erdélyi Riportban

Az RMDSZ államfőjelöltje szerint nem befolyásolja majd a korteskedését, hogy a szövetség kormányzati pozíciókból vág neki az elnökválasztási kampánynak. „Akárhol állunk, a kampányban ugyanazt kell mondani” – jelentette ki. Kelemen Hunor szövetségi elnököt Cseke Péter Tamás kérdezte.

- Augusztus elsejei hatállyal lemondott mindkét kormányzati tisztségéről, ám az államfő elutasította Biró Rozália kinevezését ezekre a posztokra, így most az RMDSZ elnöke továbbra is a kormány tagja. Meddig tart ez a köztes állapot?

 

- A törvény azt írja elő, hogy a lemondás csak a miniszter felmentéséről szóló államelnöki rendelet Hivatalos Közlönyben történő megjelenése után lép életbe. Ez azt jelenti, hogy amíg Traian Băsescu nem írja alá a rendeletet, nekem végeznem kell a munkámat, hiszen a minisztériumnak működnie kell, a meghirdetett programokat le kell bonyolítani, az adminisztrációt nem lehet leállítni. Már volt olyan eset is, hogy az államfő egy miniszter felmentését két és fél hónap után írta alá. Több forgatókönyv lehetséges. Az egyik az, hogy Traian Băsescu aláírja a rendeletet még mielőtt az RMDSZ új jelöltet javasolna. Ekkor következik egy 45 napos időszak, amelynek idején az utód kinevezéséig a miniszterelnök vagy a kormány valamelyik tagja irányítja ideiglenesen a tárcát. A másik forgatókönyv szerint az RMDSZ előáll egy új jelölttel a felmentésem aláírása előtt.

 

- És melyik forgatókönyv a valószínűbb? Egy nyilatkozatában nem zárta ki, hogy a koalíció megvárja a parlamenti ülésszakot, és olyan új kormányzati struktúrát fogadtatnak el, amelyben a kormányfő-helyettesi és a kulturális miniszteri tisztséget szétválasztják.

 

- Mind a két forgatókönyv lehetséges ebben a pillanatban. A parlamenti ülésszak megkezdése után egyeztetünk a koalíciós partnerekkel, ha amellett döntenénk, hogy a két tisztséget szétválasztjuk.

 

- Ha az utóbbi megoldást választják, az azt jelenti, hogy az RMDSZ tulajdonképpen lemond a miniszterelnök-helyettesi tisztségről?

 

- Igen, ha szétválasztjuk a két tisztségtől, akkor megválunk a kormányfő-helyettesi poszttól.

 

- Elméletben elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány tagjaként vág neki az államelnök-választási kampánynak?

 

- Szerintem az nem oszt, nem szoroz semmit, hogy én a kormány tagjaként kampányolok. Lemondásom hátterében egyébként nem is állt olyan megfontolás, hogy ne legyek miniszter a kampány alatt.

 

- Az nem nehezíti meg az RMDSZ államfőjelöltjének a dolgát, ha úgy kell kampányolnia, hogy közben a szövetség kormányon van? Olyan értelemben, hogy ez bizonyos megkötöttségeket jelent, nem lehet például olyan nagyokat mondani.

 

- Nem gondolom azt, hogy a kampányban nagyokat kell mondani. A kampányban koherens, mindenki által érthető üzeneteket kell megfogalmazni. Hogy ez az üzenet időnként lehet erős, vagyis „nagyotmondás”, az teljesen más dolog. Ám akárhol állunk, a kampányban ugyanazt kell mondani.

 

- És az mennyire jelent hátrányt, hogy a romániai elnökválasztások történelmében először akár két magyar elnökjelölt is indulhat, mert az EMNP is állít jelöltet Szilágyi Zsolt személyében?

 

- Az lenne a legnagyobb hiba, ha én ebben az időszakban és ebben a kampányban az EMNP jelöltjére koncentrálnék, vele vitáznék. Ennek semmi értelme. Nekem pontos céljaim, feladataim vannak, mi ezeket fogjuk a kampány alatt végigvinni. Szilágyi is ugyanolyan ellenfél lesz a kampányban, mint a több mint egy tucatnyi román jelölt.

 

- Augusztus közepén Orbán Viktorral tárgyalt Budapesten. A magyar kormányfő sok sikert kívánt az államelnök-választásra. Orbán ezzel szemben még csak nem is fogadta Szilágyi Zsoltot, ami erősíti azokat a sajtóhíreket, miszerint nem is támogatta az EMNP jelöltállítását. Ez azt jelenti, hogy szemléletváltás történt Budapesten a két erdélyi magyar politikai szervezet megítélésében?

 

- Nem akarom én ezt kommentálni, ez az elemzők, publicisták dolga. Most már jó ideje rendszeresen találkozom Orbán Viktorral, sok politikai témáról beszélgetünk, konzultálunk, olyan kérdésekről, amelyek mindannyiunk számára fontosak. Ám azt nem kívánom kommentálni, hogy ő kit, mikor nem fogad.

 

- Az EMNP máris támadja az RMDSZ-t, és elképzelhetően ezt teszi majd az államfőjelöltje is azért a Kovásznán elhangzott kijelentéséért, miszerint a hamarosan közvitára bocsátandó autonómiatervezet elfogadásának nincs realitása. Ez szerintük azt bizonyítja, hogy az RMDSZ csak szavazatszerzésre használná az autonómiát. Ezt hogy kommentálja?

 

- Az RMDSZ most egy teljesen új autonómiatervezettel áll elő. Ilyen típusú, részletesen kidolgozott törvénytervezetünk Székelyföld önrendelkezéséről eddig még nem volt. Ez a jogszabály nem a kampányról szól. Azt azonban őszintén el kell mondanunk az embereknek, hogy pontosan látjuk: a jelenlegi alkotmányos keretek között nem csak az autonómiatervezet, hanem a kulturális autonómiát előíró, már évek óta a parlamentben porosodó törvény sem valósítható meg. Ha ezt kimondjuk, nyilvánvalóan nem szavazatszerzésben reménykedünk. Hatalmas logikai bukfencet kell végeznie annak, aki ilyesmiket állít. Ám vannak olyan emberek, akik ha én holnap a kolozsvári Szent Mihály templom előtt harakirit végeznék, pillanatnyi örömük után úgyis kritizálnának. Nem szabad ezzel foglalkozni. Tudjuk, milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, és ez milyen munkát jelent, nem foglalkozunk a kibicekkel.

 

- Mivel nem fér az alaptörvény keretei közé, alkotmánymódosító javaslatokkal együtt nyújtják be a parlamentbe Székelyföld autonómiatervezetét?

 

- Igen, de nyilván nem egy teljes, cikkelyenként kidolgozott alkotmánymódosító tervezetet nyújtunk be az autonómia-statútummal együtt. De azt is mondjuk, hogy új alkotmányra van szükség, nem a mostanit kell módosítani.

 

- Hogyan befolyásolja a koalíció működését, hogy az RMDSZ még a kampány előtt előrukkol egy ilyen tervezettel, amelyet a román politikusok vélhetően egyöntetűen lehurrognak majd?

 

- Azt gondolom, hogy egy demokratikus társadalomban elfogadott a szólásszabadság, a kezdeményezés szabadsága, a véleménynyilvánítás joga. A RMDSZ képviselőinek, szenátorainak a törvény-előterjesztési joga adott, függetlenül attól, hogy a szövetség kormányon van vagy sem. Normális országban, normális társadalomban még ennél nehezebb kérdésekről is kell beszélni, vitatkozni. A politika a szavakról szól mindenekelőtt, nekünk a szavak a fegyvereink: érvelünk, törvényeket írunk és fogadtatunk el. Ezáltal működik – jobban vagy rosszabbul – egy társadalom. A román politikusok tudják, hogy a kilencvenes évek legelejétől, az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusától programatikus törekvése a romániai magyar közösségnek az autonómia. Úgyhogy mi nem árultunk soha zsákbamacskát.

 

- A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke felhívással fordult a két magyar államfőjelölthöz, akiket arra kért, képviseljék, népszerűsítsék az SZNT autonómiatervezetét a kampányban. Izsák Balázs értésre adta, hogy azt a jelöltet támogatják, aki igennel válaszol a kérésre. Fognak-e reagálni az SZNT elnökének felhívására?

 

- Nem. Nekünk van már egy törvénytervezetünk Székelyföld autonómiájáról. Ez olyan elképzelés, amely nagy mértékben egy ismert európai modellt követ, és a székelység, illetve az erdélyi magyarság törekvéseit is magába foglalja. A tervezet fő fejezetei a regionális székelyföldi autonómia intézményeiről, testületeiről, működésükről, hatásköreikről – beleértve a gazdaságiakat is – szólnak, e mellett a jogszabály a magyar nyelv használatával kapcsolatos minden egyes rendelkezést tartalmazza. Ezért azt mondom, ez olyan tervezet, amit vállalhat más is. Ezért nem kívánok sem üzenni, sem válaszolni az SZNT-nek. Mi tudjuk, mi a dolgunk, és végezzük a feladatainkat.

 

- Korábban az a kompromisszum született a kormányzati tisztségekből történő lemondásakor, hogy szakértői vitát kezdeményeznek a parlamentben a Minority SafePack-kel kapcsolatos román álláspontról. Valóban elkezdődik-e szeptemberben ezt a vita?

 

- Igen, az őszi ülésszakban elkezdődik majd ez a vita. Fontos, hogy a szenátusban egy RMDSZ-es politikus, Biró Rozália vezeti az emberjogi szakbizottságot, a képviselőházban pedig Borbély László a külügyi szakbizottság elnöke, ők kezdeményezhetik a folyamat elindulását. A vitában azokat az érveket fogjuk felmutatni, amelyek szerintünk lehetővé teszik, hogy a román álláspont árnyalódjon, akár változzon a kisebbségek jogainak uniós keretszabályozásával kapcsolatban.

 

- Ebben a vitában várhatóan Bogdan Diaconu képviselő lesz „a román érdekek” egyik legfőbb védelmezője. Az RMDSZ kormányra lépésének egyik legaktívabb ellenzője, a magyarellenes kirohanásairól is ismert politikus időközben kilépett a Szociáldemokrata Pártból és egy új, nacionalista pártot alapít. Ezt hogy kommentálja?

 

- Klinikai esetekkel nem szívesen foglalkozom. Diaconunak már rég ki kellett volna lépnie a PSD-ből. Tudomásom szerint őt valójában eltanácsolták a pártból.

 

- Még nem véglegesült, kik lesznek az ellenjelöltjei az államelnök-választáson. Különösen a jobboldalon nagy a mozgás. Legutóbb a Népi Mozgalom Pártja (PMP) úgy döntött, hogy a korábbi jelöltje, Cristian Diaconescu helyett Elena Udreát indítja. Hogyan befolyásolja ez a jobboldali jelölt-dömping a választásokat?

 

- Az első fordulót szerintem semmilyen értelemben nem befolyásolja. Nem hiszem, hogy a papírformát felülírná ez a sok, mindenhonnan érkező jelölt. A papírorma szerint a második fordulóba két politikusnak van esélye bejutni: Victor Pontának és Klaus Iohannisnak. Ez már csak akkor változhat, ha valamelyikük valamilyen okból visszalép. Mindkét jelölt mögött egy erős párt, illetve egy erős pártszövetség áll. Egyébként a rengeteg jelöltről még annyit: sokan még csak a szándékukat jelentették be, a jelöltség leadásához 200 ezer támogatói aláírás összegyűjtésére van szükség.

 

- Amikor ez az interjú készül – augusztus 23-án –, hogy áll az RMDSZ a támogató aláírások összegyűjtésével?


- Számot most hirtelen nem tudok mondani. Mi általában három hét alatt szoktuk összegyűjteni a 200 ezer aláírást. Azt gondolom, hogy jó időben megleszünk, szeptember 13-ra várjuk az utolsó íveket. Az aláírásokat szeptember 23-24-én iktatjuk.

 

 

Cseke Péter Tamás, 2014. augusztus 25., www.erdelyiriport.ro

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.