„Nem szólunk bele a helyi bokszmeccsekbe” - Interjú az Erdélyi Riportban

2014.01.13. | autonómia , Kisebbségvédelem , Aktuálpolitika , európai parlamenti választások
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


„Nem szólunk bele a helyi bokszmeccsekbe” - Interjú az Erdélyi Riportban

„El kell érnünk azt, hogy területi vezetőink értsék meg egymás érvelését, gondolkodását, és keressük meg a középutat, amelyen együtt előre tudunk menni” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak adott interjúban Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkárát Cseke Péter Tamás kérdezte az elmúlt évről és az idei kihívásokról.  

- 2013 az ellenzéki politizálás, a kongresszus éve volt az RMDSZ számára. Mit jelentetett a szövetség szervezeti életében a mögöttünk hagyott esztendő?


- A tavalyi kongresszus mindenképpen meghatározó fontosságú volt. Azt is mondanám, hogy súlyában, jelentőségében az 1993-as brassói kongresszushoz mérhető esemény volt az RMDSZ szervezeti életében. Az 1993-as kongresszuson alakult ki egy új RMDSZ-struktúra, s ami még fontosabb, akkor fogalmazódtak meg azok a célok, amelyek a következő húsz évben megvalósultak. Gondolok itt a visszaszolgáltatásban, az anyanyelvhasználatban, az anyanyelvű oktatásban beindult folyamatokra, amelyek gyakorlatilag mostanra beértek, még akkor is, ha a törvény alkalmazása akadozik vagy – a restitúció esetében – nem teljes, ám törvénykezés szempontjából, amit akkor kitűztek, az megvalósult.

 

A tavalyi csíkszeredai kongresszus a következő 15-20 évre fogalmazott meg perspektívákat, elsősorban azáltal, hogy kimondta: igenis, Székelyföld tekintetében az autonómia ügyében konkrétabb lépéseket kell tenni, mint eddig, meg kell határozni szakpolitikai, önkormányzati, törvénykezési szinten, hogy mit is jelent ez. Szervezeti szempontból is bizonyos mértékben átalakult tavaly az RMDSZ. A legfontosabb és leglátványosabb lépés a nőszervezet megalakulása volt.

 

- Autonómia-törvénytervezet megalkotását és közvitára bocsátását is ígérte múlt év végéig az RMDSZ. Milyen stádiumban van most ez a tervezet?

 

- A műhelymunka a végéhez közeledik. Mi december végére ígértük a tervezet közvitára bocsátását, ám szakértői bizottságunk még néhány hetet kért munkája befejezéséhez. Mi azt mondtuk, nem a napok kérdése a fontos, hanem az, hogy legyen egy olyan anyag, amely valós igényekre válaszol.

 

- Tavaly akadtak „problémás” helyi szervezetek, például a marosvásárhelyi. Sikeresnek tekinthető ott az átszervezés?


- Olyan csapat állt a marosvásárhelyi szervezet élére, amely – én bízom ebben – életet tud lehelni a szervezetbe. Az eltelt idő nem volt elég arra, hogy ez már megtörténjen, de elég volt arra, hogy megállapítsuk: jó irányba indult el a marosvásárhelyi szervezet, elsősorban társadalomszervezési vonalon. Ez hiányzott Marosvásárhelyen, ahol állandóan csak politizálás folyt. Most különböző képzések indultak be, eseményeket szerveznek, civil programokat bonyolítanak le.

 

- Van olyan RMDSZ-szervezet is, amelyet erős konfliktusok feszítenek. Csíkszeredában két vezető politikusuk, Borboly és Ráduly nyíltan egymásnak ment. Lehet-e, kell-e az ilyen feszültségeket Kolozsvárról, a főtitkárságról menedzselni?


- Addig, ameddig a rendszer működik, Csíkszereda egy fejlődő város, a Hargita megyei önkormányzat pedig kiválóan teljesít, úgy érzem, nem kell ebbe belenyúlni. Sőt, azt is mondanám, akkor lenne a baj, hogyha minden rózsaszínnek tűnne, mindenki mindenkivel egyetértene. Ez a rendszerváltás előtt volt így. Az jó, hogy véleményeket ütköztetünk, és ha eredmények is vannak – márpedig Hargita megyében vannak –, akkor nem biztos, hogy a főtitkárságnak ebbe – akár mediátorként – bele kellene szólnia. Bokszmeccs a politikában mindig is lesz. Más kérdés, hogy nem föltétlenül a nyilvánosság előtt kell ezeket a meccseket megvívni.

 

- Voltak olyan hangok tavaly, hogy az RMDSZ a székelyföldi szervezetek megerősödésével Székelyföld-centrikus lett, a szórvány kárára. Ezt hogy kommentálná?


- Az RMDSZ Erdély-központúvá vált az elmúlt 24 évben. Nem engedheti meg magának a szövetség, hogy a romániai magyarok hatvan százalékát zárójelbe tegye. Az viszont igaz, hogy felszínre kerültek a székelyföldi, illetve a Székelyföldön kívüli RMDSZ-szervezetek közötti, amúgy természetes ellentétek. Tehát nem azt mondanám, hogy Székelyföld és szórvány, hanem azt, hogy székelyföldi, illetve Székelyföldön kívüli szervezetek ellentétéről van szó. Ezek a nézeteltérések azért teljesen természetesek, mert az eszközök, a célok és a körülmények nem ugyanazok.

 

Székelyföld számára egyértelműen a területi autonómia a megoldás, és e felé tartanak, kihasználva minden szimbolikus és gyakorlati eszközt. A Partium, Közép-Erdély és a szórvány számára pedig a kulturális autonómia a megoldás, és egészen más eszközöket kell alkalmazni ennek eléréshez.

 

Ezek az ellentétek mindig is léteztek, de most jobban látszanak, többet beszélünk róluk. Én úgy gondolom, az RMDSZ megfelelő módon tudja kezelni ezeket a belső feszültségeket. El kell érnünk azt, hogy területi vezetőink értsék meg egymás érvelését, gondolkodását, és keressük meg a középutat, amelyen együtt előre tudunk menni. Egyelőre ez a középút létezik munka- és eszközmegosztás szempontjából az RMDSZ-ben.

 

- Tavaly érezhetően felerősödött a nacionalista retorika a román politikában, s ezzel összefüggésben egyre több a nacionalista megnyilvánulás a többségi társadalom részéről, például sporteseményeken. Részben ennek kivédésére jött létre egy éve a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. Bevált ez a kezdeményezés?


- Azt kell mondanom, sajnos jó ötlet volt létrehozni ezt a szolgálatot. Szinte nem volt olyan erdélyi megye, ahol ne kellett volna fellépni különböző jogsértések miatt. Néhány ügynek nagy médiavisszhangja is volt, más ügyeknek kevésbé, de folyamatosan keresik meg a munkatársainkat, folyamatosan zajlik helyi, megyei szinten ez a konzultáció, és egyelőre nem látom azt, hogy csökkent volna a jogvédelmi szolgálat létjogosultsága. Attól még messze állunk, hogy munka nélkül maradjon.

 

- Sőt: alig kezdődött meg az év, máris folytatódott a nacionalista kampány a román médiában. Egy hét alatt három hír is érkezett Sepsiszentgyörgyről, magyarok állítólagos románellenes akcióról. Mi állhat ennek a hátterében?


A háromszéki RMDSZ-vezetőknek igazuk van, amikor azt mondják: minden oda vezethető vissza, hogy a legutóbbi két-három Kovászna megyei román prefektus egyértelműen a két nemzetiség közötti feszültségkeltésre állt rá. Perek tucatjait indították háromszéki önkormányzatok ellen a székely szimbólumok használata vagy nyelvhasználat miatt.

 

Megengedhetetlen, hogy úgy lép fel a prefektus, mint egy király, aki saját földje, vagyona felett uralkodik Kovászna megyében. Az utca embere szintjén nincsenek mindennapos etnikumközi problémák.

 

De akkor, amikor felbiztatják az Új Jobboldal nacionalista román szervezetet, hogy éppen Sepsiszentgyörgyön ünnepeljen december elsején, vagy akkor, amikor a megvert román politikus azt hazudja, hogy etnikai okokból bántalmazták, nyilván felerősödik a magyarellenes hangulat.

 

- Az idei év a választásoké lesz az RMDSZ számára is. Többször hangoztatták tavaly, hogy kizárják a választási koalíciót az EMNP-vel vagy az MPP-vel, a szövetség önálló jelöltlistát indít az európai parlamenti választásokon. Ezen az állásponton már semmi sem módosíthat?

 

- Csak megerősíteni tudom: egészen biztos, hogy RMDSZ-jelöltlista lesz az EP-választásokon.

 

- Ám elképzelhető, hogy a listára felkerülnek más magyar pártok, például az MPP jelöltjei?


- Az a biztos, hogy lesz erről egyeztetés a Magyar Polgári Párttal.

 

- Milyen körülmények között képzelhető el, hogy Tőkés László felkerüljön a jelöltlistára, ahogyan 2009-ben?


- Tőkés László többször is hangoztatta, hogy nem akar az RMDSZ listájára felkerülni. Az RMDSZ belső nyilvánossága, különböző szintű vezetői is elutasítják azt, hogy Tőkés László a mi listánkon legyen. Népszerűsége is rohamosan csökkent az elmúlt években.

 

- Az RMDSZ két befutó jelölttel számol. Milyen feltételeknek kell teljesülniük három mandátum megszerzéséhez?


- Eddig a 2007-es és a 2009-es EP-választásokon azért sikerült az erdélyi magyaroknak három jelöltet Brüsszelbe juttatniuk, mert lényegesen, bő tíz százalékkal nagyobb volt a részvételük a választásokon az országos átlagnál. Így tudott a 6,5 százalékos magyarság 9 százalékos választási eredményt elérni 2007-ben és 2009-ben is. Idén a szavazatok 3,125 százaléka szükséges egy parlamenti mandátum eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy az öt százalékos támogatottságú párt – felfele kerekítéssel – két jelöltet juttathat az EP-be. Ha az RMDSZ 6,25 százalék alatti eredmény ér el, szóba se jöhet harmadik jelölt. Ám minden, e küszöb fölött elnyert szavazat már esélyt ad egy harmadikra is. Csakhogy időközben csökkent az erdélyi magyarság szavazási kedve is. Ez azzal is magyarázható, hogy a választók is látják: az ország 2007-es uniós csatlakozásának negatív vonzatai is vannak. 

 

Nekünk a kampányban az lesz a feladatunk, hogy hangsúlyozzuk a pozitívumokat. Hangsúlyozzuk, miért fontos ott lenni az EP-ben, mit tudunk elérni Brüsszelben. Mindenesetre azt mondom: a reális két mandátum elérése, de a pakliban benne van a három mandátum is.

 

- Mennyire szól majd bele az RMDSZ kampányába a magyarországi EP-választások kampánya?

 

- Annak az üzenetnek kellene érkeznie Magyarországról, hogy az RMDSZ jelöltjeinek igenis ott kell lenniük az Európai Parlamentben, és ehhez az erdélyi magyaroknak minél nagyobb számban részt kell venniük a választásokon. Ezen túlmenően nem kéne átfedés legyen a két választás között.

 

- Azzal a forgatókönyvvel számol-e az RMDSZ, hogy az EMNP is indít listát, és nem nyer ugyan mandátumot, de ezzel elvon szavazatokat a szövetség jelöltjeitől?

 

- Számolunk ezzel is, benne van abban a stratégiánkban, amellyel most dolgozunk. Két változatunk van, az egyik szerint mindhárom magyar párt állít jelöltlistát, a másik szerint csak az RMDSZ kampányol majd az erdélyi magyar szavazatokért. Mind a két eshetőségre fel kell készülnünk. Az EMNP-nek már volt egy hasonló lépése a 2012-es parlamenti választásokon, nulla eséllyel indított jelölteket csak azért, hogy az RMDSZ-t öt százalék alá nyomja. Ezért nem zárható ki, hogy 2014-ben ezt megismételik.

 

- Az RMDSZ február 15-ig várja a jelöltaspiránsok jelentkezését. Mindjárt január közepén vagyunk, és amikor ez az interjú készül, még csak három jelentkezőről tudunk. Ennyire nincs verseny?


- Ezek szerint az RMDSZ-es kollégák elégedettek az EP-ben jelenleg tevékenykedő jelöltjeinkkel. 

 

Valóban, január elejéig három személy jelezte az, hogy megpályázná az első két befutó hely valamelyikét: a két EP-képviselőnk, Sógor Csaba és Winkler Gyula, továbbá Vincze Loránd. Egészen biztos lesz az RMDSZ Nőszervezetének is jelöltje, és én támogatnám, hogy a Magyar Ifjúsági Értekezletnek (Miért) is legyen jelöltje.

 

Emellett fontos lenne olyan új, fiatal politikusok megmutatása a területi szervezeteinkből, akikre mi a következő időszakban számítunk például Marosvásárhelyen, Maros megyében, Szatmárnémetiben, Szatmár megyében. Arra törekednénk, hogy a lista nem befutó helyein olyan jelöltek legyenek, akik otthon, a településükön keményen fognak dolgozni ebben a kampányban azért, hogy 2016-ban a helyhatósági és a parlamenti választásokon eggyel előrébb tudjanak lépni, és – akkor már élesben – egy mandátumért tudnak küzdeni.

 

 

Cseke Péter Tamás, 2013. január 13., www.erdelyiriport.ro

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.