Vincze Loránt

Románia esete a kisebbségvédelemmel: „a jó kezdetet nem követte állhatatos alkalmazás‟

2015.05.04. | Kisebbségvédelem , Nyelvi jogok
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Románia esete a kisebbségvédelemmel: „a jó kezdetet nem követte állhatatos alkalmazás‟

Fotó: Mihály László

Interjú Vincze Loránttal, az RMDSZ külügyi titkárával, a FUEN alelnökével.

– Kissé groteszkre sikeredett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Románia általi ratifikálásának húszéves ünnepsége: a román külügy és a szervezésben partner kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem is felülmúlta önmagát, ami a magyar közösség semmibevételét illeti. Túl a sértő gesztusokon: mennyire adós Románia a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény aláírásakor vállalt kötelezettségek tiszteletben tartását illetően?

 

– Románia kormánya diadalmenetként állította be az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének alkalmazását. Amíg a kormány számára a kisebbségi jogok európai kerete csupán ünnepi alkalmakra kerül elő, mi a mindennapokból tudjuk, hány sebből vérzik például a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó részeinek alkalmazása, a valós kétnyelvűség érvényesülése, és miért mulasztás a kisebbségi törvény elfogadásának parlamenti elodázása. A kolozsvári konferencia esetében a leginkább felháborító, hogy az érintettek részvétele nélkül tartották meg. Ezt olyan színházi darabhoz hasonlítanám, amelyben a direktor egy Shakespeare-drámát monológra írt át, az eredmény nem a valóságot tükrözi és nem is hiteles. Erre a helyzetre mutatott rá Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak írt tiltakozó levelében, tájékoztatva őt a szövetség álláspontjáról, amely szerint a kisebbségi jogok helyzetéről nem a kormányt, hanem az érintett kisebbségi közösségeket kell megkérdezni. A mérleg tehát felemás, aho gyan az sok területen történik Romániában. Az Európai Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének 1995-ös, valamint a számunkra hasonlóképpen fontos Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának 2008-as Románia általi ratifikálása jelentős lépés volt, gondoljunk arra, hogy az olyan fontos tagállamok, mint például Franciaország, még mindig nem írta alá ezeket a dokumentumokat. Ehhez képest Románia komoly vállalásokat tett az anyanyelvhasználat, a kisebbségi oktatás, művelődés és közszolgálati média terén, nem csupán a magyar kisebbség, hanem különböző szinteken további tizenkilenc kisebbségi nyelv esetében. A nyelvi chartát illetően, amelyet a szakértők egyszerűen egy menühöz hasonlítanak, Románia a jogok tág körét fogadta el. Mindkettő az RMDSZ politikai munkájának és az akkor Markó Attila által vezetett Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal kodifikációjának volt köszönhető De a jó kezdetet nem követte állhatatos alkalmazás, mindannyian tudjuk, hogy nagyon sok helyen nincsen valós kétnyelvűség, elég, ha marosvásárhelyi igencsak hiányos anyanyelvhasználatra vagy a közigazgatási intézményekkel való anyanyelvű kommunikációra gondolunk.

 

– Monitorizálja-e az unió ezt a kérdést, és ha igen, a közzétett jelentésnek milyen következményei vannak?

 

– Az Európa Tanács normarendszerének megfelelően háromévente országjelentés készül. A Keretegyezmény legutóbbi országjelentése 2013-ban készült el, ez több ajánlást fogalmazott meg Románia esetében, ezek főként a meglévő törvények alkalmazására, a kisebbségi törvény elfogadására és a romák társadalmi integrációjára vonatkoznak. A következő országjelentést tavaly februárban kellett volna elküldeni a kormánynak, de ez még nem történt meg. Például a nyelvi charta utolsó ajánlásai 2012-ből származnak, akkor fogadta el az ET Miniszteri Bizottsága. Sajnos a hét év alatt Románia csupán az első jelentést készítette el, a következő, a 2012- es, hároméves késésben van. Az eljárás szerint a tagállam kormánya készít egy jelentést az ország által vállalt kötelezettségek betartásának helyzetéről. Ehhez a jelentéshez a kisebbségi és civil szervezetek is elkészítik a maguk árnyékjelentését, az ET helyszíni felmérést végez a tagállamban, majd egy ajánlásokat tartalmazó jelentést tár a Miniszteri Biztosság elé, amely elfogadja azt. Románia mulasztása nehezen érthető, hiszen minden tagállamnak kötelessége elkészíteni a jelentést, még akkor is, ha a legnagyobbak is, például további ajánlásokat kapnak az elemzés nyomán. Németországot vagy az Egyesült Királyságot is ott találjuk azon országok sorában, amelyek ajánlásokat kaptak az ET-től. Románia, sajnos, minden sürgetés ellenére nem írta meg a házi feladatát, pedig erre az RMDSZ több alkalommal figyelmeztette a külügyminisztériumot, tavaly szeptemberben pedig valamenynyi romániai kisebbség közösen kérte a dokumentum elkészítését. Az Európa Tanácsnak sajnos nincsen bejáratott eszköze arra, hogy az ilyen módon sorozatosan mulasztó tagállamot büntesse.

 

– Mi az RMDSZ álláspontja charta-ügyben?

 

– Az RMDSZ minden alkalommal felhívja a monitorizálást végző Európa Tanács figyelmét a romániai vállalások teljesítésében keletkezett hiányosságokra. Már 2012-ben elkészítettük a magunk árnyékjelentését a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának alkalmazásáról, bemutatva a törvények részleges alkalmazásából fakadó konkrét eseteket az anyanyelvhasználatban, az oktatásban. Az RMDSZ tehát tette a dolgát, de Románia Kormányának jelentése nélkül az árnyékjelentés sem értékesíthető. A kollégák tájékoztatásából tudom, hogy a helyi, megyei és országos közintézmények nagy része is figyelmen kívül hagyta azokat a megkereséseket, amelyek a jelentés elkészítéséhez gyűjtöttek adatokat. Ebben az esetben pedig nem marad más hátra, mint itthon is és az Európa Tanácsban is felhívni a figyelmet Románia mulasztására.

 

Az ET tagállamai a kisebbségvédelmi keretegyezményben meghatározták „a nemzeti kisebbségek hatékony védelmét, valamint az ezekhez a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és szabadságait biztosító és tiszteletben tartandó elveket‟, továbbá kötelezettséget vállaltak, hogy ezeket az elveket „nemzeti törvényhozásuk által és megfelelő kormányzati politikával végrehajtsák‟. Az 1995-ben elfogadott dokumentumot Románia is aláírta, a román parlament elsőként ratifikálta. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját 1992. június 22-én fogadta el az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Strasbourgban. Célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket. Románia 2008-ban ratifikálta a dokumentumot.

 

Sz. K., szabadsag.ro, 2015. május 4.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.