Kelemen Hunor

Romániában a jó kormányzás feltételei már nem adottak

2015.06.15. | Kisebbségvédelem , Aktuálpolitika , magyar-magyar
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Romániában a jó kormányzás feltételei már nem adottak

A kormányzás feltételei már nem adottak Romániában, az ellenzéknek azonban nincs meg a parlamenti többsége ahhoz, hogy megbuktassa a kormányt. Bizonyíték is van ugyanakkor arra, hogy egy-egy ügyészségi eljárás mögött politikai szándék húzódik. Az államfő és a kormányfő között dúló háború azonban nem az RDMSZ ügye, az országnak új alaptörvényre van szüksége, amely rendezi a parlament és az államfő viszonyát. Ehhez Romániának el kell döntenie, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszert akar – mondta a Napi Gazdaságnak Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

– A korrupciós botrány elérte a legfelsőbb politikai szinteket Romániában, a miniszterelnököt is meggyanúsították. Ön milyen lépésre számított Victor Ponta részéről? 


– Ahhoz, hogy az ország nemzetközi megítélése ne csorbuljon, a lemondás lett volna a jó megoldás erre a helyzetre, de a miniszterelnök úgy döntött, hogy marad, és ezt a mögötte lévő kormánykoalíció is támogatta.

 

 – Mindennapossá vált, hogy politikusokat tartóztatnak le. Tényleg ilyen mértékben „fertőzött” az ország?


 – Kétségtelenül létezik a jelenség, de nem az én tisztem megítélni a romániai korrupció méreteit, mert nincs és nem is lehet ehhez elegendő információm. Szét kell választanunk a médialátványosságot, illetve az igazságügy valós és szükséges folyamatait, mert a kettő nem fedi teljesen egymást. Szeretném világossá tenni: az RMDSZ támogatja egy független igazságszolgáltatás működését, amelyhez igenis hozzátartozik az, hogy mindenki viselje tettei következményeit, beleértve a politikusokat is. Ugyanakkor nem szabad elfogadnunk azt, hogy a korrupcióellenes harc leple alatt megkérdőjelezzék vagy csorbítsák az emberi és kisebbségi közösségi jogokat, a tulajdonjogot, a jogállami értékeket. Azzal sem tudunk egyetérteni, hogy a büntetőjogi eljárásokról akkor szivárognak ki információk a sajtóba, amikor a vizsgálatok még javában zajlanak vagy még el sem kezdődtek. Az újságírók korábban értesülnek vélt vagy valós vádakról, mint maguk az érintettek. Ez nincs rendjén. A tévéképernyőn keresztül zajló, a sporteseményekhez hasonló népszerűségnek örvendő látvány-igazságszolgáltatást nem tartom helyénvalónak, mert személyi jogokat sért.

 

 – Ismét napirendre került a Ponta kormány megbuktatásának terve. Az RMDSZ melyik oldalon áll?


 – A kormány helyzete a bizalmatlansági indítvány nélkül is ellehetetlenült, minden jel arra mutat, hogy a jó kormányzás feltételei már nem adottak. Az ellenzéknek azonban velünk sincs meg a parlamenti többsége a kormány megbuktatására.

 

 – Elképzelhetőnek tartja, hogy a korrupciós vizsgálatok politikai megrendelésre indulnak?


 – Nem egy esetben volt olyan érzésünk – és bizonyítékok is vannak erre –, hogy politikai szándék húzódik meg egy-egy ügyészségi eljárás mögött, de bízunk abban, hogy ez nagyrészt nem így működik. Mert ha igen, akkor a jogállamiság értékei mélyen sérülnek. Itt van például az az időben hozzánk közelebb álló erdélyi kisvárosbeli eset, amelyben ittas rendőrök halálra gázoltak egy fiatalasszonyt, és emiatt a polgármester a rendőrfőparancsnok lemondását kérte. Bő egy év múltán, különböző mondvacsinált ürügyekkel elindult ellene és helyettesei ellen a korrupcióellenes kivizsgálás. Ez nem lehet véletlen. Ha több ilyen eset is létezik, akkor az elmúlt tíz év igazságszolgáltatást konszolidáló próbálkozásai kérdőjeleződnek meg.

 

 – Nagy Zsolt (az RMDSZ egykori távközlési minisztere) esete is ilyen?


 – Nagy Zsolt ügyében tartalmi és eljárásbeli kételyek és aggályok is felmerültek, és ezek léteznek a mai napig is. Hiszen ő nem ismerhette meg az ellene felhozott bizonyítékok közel felét, ráadásul mások róla szóló beszélgetéseire alapozva ítélték el. Erről az ügyről azonban majd a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság dönt, amely semmiben nem befolyásolja a szabadságvesztésről szóló hazai ítéletet.

 

 – Ön is célkeresztbe került. Melyek a vádak?


 – Az ügyészeket és bírákat vizsgáló szerv marasztalt el azért, mert véleményt formáltam arról, amit magam körül látok és igazságtalannak tartok. Azt mindenki döntse el, hogy ehhez kinek van joga közéleti szereplőként vagy egyszerű adófizetőként. Én minden alkalommal hangsúlyoztam azt is, hogy a független és jól működő igazságszolgáltatás mindenkinek kijár. Ellenben azt nem tudom elfogadni, hogy egy demokratikus társadalomban vannak tabutémák, bizonyos visszásságokat nem lehet szóvá tenni.

 

 – Az államfőválasztások során kihátráltak Ponta mögül, de nyíltan Klaus Iohannist sem támogatták. Nem üt most vissza ez az óvatos politika?


 – Mi vállaltuk a döntésünket és annak következményeit is: ellenzékbe vonultunk. A megfontoltságot akkor is előnyben részesítettem, és ezután sem teszek másként. Nyilván, minden döntés kétesélyes: a kockázatvállalást ezért nem nevezik sikervállalásnak. Én most is ki vagyok békülve annak a döntésnek a helyénvalóságával, mert olyan érvelés állt mögötte, amelynek igazságtartalma azóta többszörösen bebizonyosodott. Nem a két szép szeme miatt szoktuk mi azt mondani valakire, hogy támogatni kell, és nem azért mondjuk, hogy tartózkodóak vagyunk, mert az illető nem szimpatikus. Az RMDSZ számtalanszor hangsúlyozta abban az időszakban: az egyik jelölt sikere esetén a kisebbségi törekvések zsákutcába kerülnek, feltehetjük a lakatot a jogbővítésre. Nos, megszámlálhatjuk – lassan nem is elegendő az egyik kezünk –, hányszor hangzott el azóta különböző hazai vagy európai, nemzetközi fórumokon, hogy Romániában micsoda jó dolguk van a kisebbségeknek, maga a közösségi jogok Kánaánja az ország. Márpedig ez nem így van, és erre többszörösen rácáfoltak a hétköznapok. Mi akkor a választókra bíztuk a döntést, mert ezt diktálta a józanság.

 

 – Hogyan sikerül túlélni az államfő és a kormányfő közötti politikai csatározásban?


 – Ezek nem az RMDSZ közvetlen konfliktusai, nem nekünk kell túlélnünk. Mi ebből újfent azt a következtetést vontuk le, hogy az országnak új alaptörvényre van szüksége, nem a régit kell újrafoltozni. Az új alkotmánynak pedig többek között a parlament és az államfő viszonyát is rendeznie kell. Persze, ehhez Romániának el kell döntenie, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszert akar, mert a mostani felemás rendszer nem segíti a demokratikus értékek megteremtését és állandósítja az összevisszaságot.

 

 – Terveznek-e szövetséget kötni valamelyik ellenzéki párttal?


 – Soha nem zárkóztunk el az együttműködéstől, mert a politika – főként egy kisebbségi politikai szervezet esetében – a folyamatos párbeszédről szól. Jelenleg azonban nincs semmiféle egyezségünk, egyetlen szövetségesünk van: a romániai magyar közösség.

 

 – Ennek ellenére nemrég sikerült az ellenzéki pártokkal egyetértésre jutni a választási rendszer megváltoztatásáról. Mit jelent mindez az RMDSZ számára?


 – Két választójogi törvényről beszélünk: az önkormányzati, illetve a parlamenti választásokról szóló jogszabályról. Az önkormányzati választásokon számunkra továbbra is kedvező az, hogy egy fordulóban nyernek mandátumot a polgármesterek, így továbbra is lehetőség van arra, hogy magyar településvezetőjük legyen azoknak a helységeknek is, ahol alacsonyabb közösségünk számaránya, de ahol több román jelölt indul a versenyben. Ráadásul a megyei önkormányzatok elnökeit a testület választja majd meg, így akár elnöki tisztséget is szerezhet a magyarság Maros és Szatmár megyében. Jelentősebb változások a parlamenti választásokat szabályozó törvényben lesznek, amelyben érvényesül az arányos képviselet elve, visszatérünk a megyei listás rendszerhez, lesz alternatív küszöb, ugyanakkor elfogadták az RMDSZ-nek arra vonatkozó javaslatát is, hogy a kisebb lélekszámú megyéknek is minimum két szenátoruk és négy képviselőjük legyen, ami szintén kedvez a magyar közösségnek. Az RMDSZ számára mindez azt jelenti, hogy – megfelelő mozgósítás mellett – az önkormányzatokban és a parlamentben is megőrizheti erős képviseletét.

 

 – Az RMDSZ tisztújító kongresszusán bejelentették, hogy új stratégia mentén fognak politizálni. Mit szükséges „újratervezni”?


 – Az RMDSZ mindenkori elnökének prioritásai, céljai a szövetség programjában találhatók, ezekhez rendeli hozzá azokat a célokat, amelyeket ezek mellett fontosnak tart, így például az oktatás jelenleg kiemelt helyen áll a célkitűzéseink között. Az „újratervezés” ezért sokkal inkább a politizálás módjának, nem pedig a céljainak megváltoztatására, újragondolására vonatkozik. És ez természetes is. Hiszen negyedszázad alatt sok minden megváltozott körülöttünk, és ahhoz, hogy munkánk hatékony legyen, figyelembe kell vennünk néhány fontos dolgot. Elsősorban azt, hogy a közösségi jogokat illető törekvéseinknek egyensúlyba kell lenniük az emberek mindennapjait meghatározó – munkahelyekre, családtervezésre, gazdasági jólétre vonatkozó – aspirációikkal. Ez nagyobb odafigyelést, szélesebb társadalmi együttműködést és konkrét cselekvési terveket jelent. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy közösségi terveinket háttérbe toljuk, mert a jólét csupán az önazonosság megőrzésével együtt lehet teljes.

 

 – Mindebben milyen szerepet kap az autonómia kérdése?


 – Politikai stratégiánk alapvető célja az, hogy megfelelő védelmet nyújthassunk az ország különböző területein élő, eltérő élethelyzetben lévő közösségeknek – a tömbmagyarságnak, a vegyes környezetben és szórványban élőknek. Ilyen tekintetben egyértelmű, hogy a Székelyföld területi autonómiájának, valamint a vegyes vidékek és a szórványközösségek kulturális autonómiájának megvalósítása egyformán fontos számunkra. Ehhez azonban az előítéleteket és sztereotípiákat kell lebontanunk, törekednünk kell a magyarság és a többségi társadalom kölcsönös bizalmatlanságának megszüntetésére, ez pedig nem kevés munkát igényel. Célunkat úgy kell követnünk, folyamatosan szemmel tartanunk, hogy közben fogadásának, sikerének terepét is elő kell készítenünk. Enélkül nem megy, nem lehet megúszni, a rövidebb utat választani.

 

 – Az erdélyi magyar-magyar kapcsolatok terén történt-e előremozdulás?


 – A magyar-magyar kapcsolatok megerősödését ilyen tekintetben is fontosnak tartom, hiszen van egy közös Kárpát-medencei érdek: nemzetközösségünk megmaradása, jövője, szülőföldön való boldogulása. Ilyen tekintetben is fontos, hogy az RMDSZ idehaza a Magyar Polgári Párttal, de a határon túli magyar politikai alakulatokkal és a magyarországi pártokkal, döntéshozókkal is szoros, a közös érdekek érvényesítését segítő, kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn. És a továbbiakban is hangsúlyt fektetünk erre az egymásra figyelésre, együttműködésünk tartalmi vonatkozásaira.

 

 – A hírek szerint Bukarest arra készül, hogy elismerje Koszovót. Jelenthet ez politikai „engedékenységet” az autonómiatörekvések iránt?


 – Az RMDSZ volt az egyetlen parlamenti párt 2008-ban, amely szavazatával támogatta Koszovó függetlenségének elfogadását, most eljött az ideje annak, hogy Románia is megtegye ezt a lépést. De ne emlegessük egy lapon a két ügyet, hiszen mi nem függetlenséget kérünk, hanem autonómiát az ország határain belül, és ehhez le kell építenünk az autonómiával kapcsolatos előítéleteket, alaptalan félelmeket, amelyek között az ország szétszakítása is szerepel. Mi a továbbiakban is törekszünk a határozott különbségtételre, hiszen Koszovó függetlensége pontosan azokat a félelmeket erősíti meg a többségi társadalomban, amelyeket mi le szeretnénk építeni.

 

– A marosvásárhelyi orvosi egyetem (MOGYE) ügye évek óta húzódik, de az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában sem történnek érdemi előrelépések. Miért nem mozdulnak előre az ügyek?


 – Ehhez egy nagyon egyszerű dologra lenne szükség, amely – sajnos – a gyakorlatban komoly kihívásnak mutatkozik: a hatályos törvények maradéktalan alkalmazására. Egyik esetben sem a szabályozás hiánya a gond, hanem az, hogy még mindig elképzelhető Romániában az, hogy fittyet hánynak a törvényre, egyszerűen eltekintenek alkalmazásától. Ez elfogadhatatlan. Az RMDSZ eddig is folyamatosan felhívta a figyelmet az ilyen jellegű jogsértésekre itthon és a nemzetközi fórumokon is, azonban úgy tűnik, az előremozduláshoz kívülről jövő nyomás is szükséges. Ez viszonylag hatékonynak bizonyult Románia 2003-as NATO-, illetve 2007-es európai uniós csatlakozása előtt is, amikor különböző kritériumokat teljesítenie kellett, mert ezen állt a siker.

 

– A hónap elején a Velencei Bizottság elismerően szólt a román kisebbségvédelmi modellről, amit Ön határozottan elutasít.


 – Elsősorban azért, mert ez korántsem igaz, torz információk állnak a hátterében. Másfelől meg nekünk, magyaroknak és a többi kisebbségnek kellene elismerően vélekednünk, nem a többségnek kellene „elmondani” a mi véleményünket, és hogy minek örüljünk. Harmadrészt meg azért, mert amikor a dicshimnuszok elhangzottak, egyetlen romániai kisebbségi szervezet választott képviselője sem volt a helyszínen. Nem hívtak meg minket arra az eseményre, amelyet a román külügyminisztérium szervezett egy „baráti” társaságnak. A hiteles és helyes tájékoztatás érdekében levelet is küldtem a Velencei Bizottságnak, amelyben elmondtam, hogyan is állunk tulajdonképpen a kisebbségi jogok terén.

 

 – A román külügyminiszter nemrég Budapestre látogatott, a baráti hangulat ellenére a kisebbségpolitikai kérdésekben továbbra is merevek az álláspontok.


 – Ezt a kérdést egyetlen találkozóval, látogatással nem lehet elintézni, letudni. Összetett ügyekről van szó, ráadásul az utóbbi időben – a pusztán formális kapcsolat miatt – egyre jobban felgyűltek az olyan vitás ügyek, amelyeket tisztázni kellene a romániai magyarság érdekében. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a magyar fél csak olyan kisebbségi jegyzőkönyvet fogadjon el és írjon alá, amely tartalmazza mindazokat a problémákat, amelyeket a romániai magyarság fontosnak tart: a MOGYE ügyét, a szimbólum- és anyanyelvhasználatot, a tulajdonjog és az oktatásra vonatkozó jogok megfelelő gyakorlását.

 

 – Ismét felmerült a közös kormányülések hagyományának felélesztési terve. Fontos lenne ez az erdélyi magyarságnak?


 – Az RMDSZ kiemelt célja a két ország közötti jó együttműködés, és azt hiszem, hogy ennek okát nem kell magyaráznom. Ezért is szeretnénk, hogy újraéledjen a magyar-román közös kormányülések hagyománya, és úgy, hogy egyik ország viszonyulását se határozzák meg különböző közelgő választási kampányok, amelyek eltolhatják a hangsúlyokat. Rengeteg a megbeszélnivaló, ezért is tartja felelősségének az RMDSZ, hogy ameddig a magyar-román szomszédsági kapcsolat megnyugtatóan továbbfejlődhet, minden alkalmat megragadjunk az ösvény egyengetésére. Előbb-utóbb rá kell jönnie a mindenkori román kormánynak, hogy a kiegyensúlyozott viszony mindkét fél javát szolgálja.

 

Túrós-Bense Levente, 2015. június 14., www.napigazdasag.hu

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.