Magyari Tivadar

Sikeresen tanulni, anyanyelven

2012.02.06. | Oktatásügyek
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Sikeresen tanulni, anyanyelven

Mától kezdve hétfőnként rövidített változatban közöljük Háttér oldalunkon az Erdély TV Többszemközt című műsorában elhangzó, politikai vagy közéleti személyiségekkel készülő interjúkat. Az első interjú alanya Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkárhelyettese.

A következő hetekben az RMDSZ országos szintű médiakampányt indít, hogy felhívja a magyar családok figyelmét az anyanyelven való tanulás fontosságára. Van annyi emberük, infrastruktúrájuk, hogy családról családra szinte mindenkit megszólítsanak?
– Ez nem párttagokból álló központi stáb munkája, megyei részfeladatok vannak, és meglepően sok szövetségesünk van. A szórványkollégiumok már folytatják ezt a munkát, a válaszúti szórványkollégiumból érdekes adatokat kaptunk: az általuk megszólított, vegyes házasságban nevelkedő gyermekek 22 százaléka magyar iskolába került, szemben a régebbi 10 százalékkal.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes a napokban úgy értékelte: a földrajz és történelem magyar nyelvű oktatásában, a kisebbségi oktatást illető több rendelkezés gyakorlatba ültetésében lemaradás tapasztalható.
– Nagyon késlekednek a végrehajtási metodológiák, amelyeknek a törvényt kellene követniük, de ez országos dolog. Nem arról van szó, hogy valakik nem végzik a dolgukat, hanem arról, hogy nagyon igényes, mindent megváltoztató törvényt alkottak, és gyakorlatba ültetése nagyon sokba kerül. Ez az egyik oka a késésnek. A másik az, hogy a jogszabály nagyon sok változást hoz, aminek sok ellenérdekeltje van – nem a pedagógusokra, hanem sokkal magasabb szinten álló személyekre, politikusokra gondolok.

Kifelejtette a kisebbségi jogokat az Európai Parlamentben tett, felsőoktatásra vonatkozó jelentéséből Tőkés László – ezt Kovács Péter főtitkár nehezményezte.
– Hosszú éveken át Tőkés László és szakértői amellett érveltek, hogy Európát meg kell győzni: nálunk rosszul működik a magyar oktatás. Mi azt mondtuk, vigyázni kell, ne menjünk el a panaszkodásban olyan pontig, amikor meg kell tagadnunk saját megvalósításainkat, amelyekről, lehet, Tőkés László kevesebbet tud. Most meglepett, hogy az általa benyújtott jelentésben nem szerepel a kisebbségi oktatás ügye. Európai kisebbségi szakértők azt feszegették, nem vagyunk-e túlságosan szétválasztva a románoktól? Hol van akkor annak az egyetemsirató, olykor megvalósításainkat is letagadó lobbinak a hatékonysága, ha ennyire tájékozatlan szakértők jönnek ide? Még a román kollégák védték a magyar tagozat önállóságát.

A Moldvai Csángó- magyarok Szövetségének teljes vezetősége lemondott amiatt, hogy a magyar kormány döntése értelmében új szervezet jön létre, ezen keresztül folyósítanák a továbbiakban a pénzt. Mi erről az RMDSZ álláspontja?
– Nagyon fontos és érzékeny ez a téma. A magyarországi támogatási rendszerből származó összegek késnek minden ponton. Állami egyetemek háttérintézetei is teljesen kifogytak a magyarországi támogatásból. Jó lenne, ha nem kellene támogatásért folyamodnunk, de miután valamilyen címen megkaptuk, és mertünk kialakítani egy rendszert, akkor arról most le kell mondanunk. Én attól félek, ez politikai ügy.

Az érintettek azt mondják, semmiféle kifogást nem tudtak támasztani velük szemben. Hogy működik ez az egész?
– Meglepett volna, hogy éppen ez a szövetség, ezzel a múlttal és áldásos tevékenységgel nem bizonyult volna jónak. Lehet, ők jók, de vannak jobbak, közelebbi barátok, akiket ki kell szolgálni.

Hol tartanak a magyar tannyelvű iskolák finanszírozási szabályozásának kidolgozásával?
– Ebben is késések vannak, nem tudok erről többet mondani. Romániában kétszer annyi magyar iskola van, mint amennyi az arányunk: a magyarság aránya 6,6 százalékos, a magyar iskoláké 11,2 százalék. A magyar iskolák általában kicsik, fenntartásukhoz több pénzre van szükség. Ez be is került a törvénybe, de pár évnek el kell telnie, hogy tudjuk, működik-e a rendszer, a megemelt kvóták elegendőek-e? Több mint 160 líceum, több mint 2000 óvodánk van, ahol magyar nyelvű oktatás is folyik.

Sikerült-e valamit javítani a nagyvárosi belső iskolák és a külvárosi iskolák közötti minőségi különbségen?
– Sajnos, még ugyanott állunk, ebben két dolog játszik közre. Egyrészt fogy a nagyvárosokban a magyar lakosság, másrészt a nagy belvárosi iskoláknak erős a lobbijuk, nagyon erős érdekcsoportként tudnak fellépni. De lehet, hogy van erre közpolitikai megoldás: az, hogy iskolákra lebontsák és maximálják a beiskolázási számot. Az, hogy a szülők azért járatják román iskolába a gyermeküket, mert a belvárosi iskola messze van – ez nem áll fenn. Nem a messzeség miatt nem íratják be, nagyon sok más oka van ennek.

A 2014-ben kezdődő tanévtől a 6 éveseket kötelező módon előkészítő osztályba fogják besorolni. Miért kell ezt megint bonyolítani, elrontani, ami eddig jól működött?
– Úgy emlékszem, a törvényalkotók számára problémát jelentetett, hogy sokan nem jártak óvodába. De nem akarták kötelezővé tenni az óvodát, ezért beiktattak egy évet. Jó a terv, nagyon igényes, ám nehezen valósítható meg.

Mi a véleménye a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen előállott helyzetről?
– Az egy dolog, hogy nem vesznek részt a hivatalos választásokon, de azt megtehetik, hogy saját körükből megválasztják a vezetőiket, hogy pontosan tudja az, aki tárgyalni akar velük, ki a legitim képviselőjük, aki mögött felsorakoznak a többiek.

Lokodi Imre, Új Magyar Szó, Népújság