Székely István

Székely István: nem a politikai megosztottságról szól a Kulturális Autonómia Tanács - Aki kint, az van bent?

2012.04.18. | Kulturális Autonómia Tanács
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Székely István: nem a politikai megosztottságról szól a Kulturális Autonómia Tanács - Aki kint, az van bent?

Az EMNP létrehozásával teljesen más dimenzióba került az addigi, összefogáson alapuló együttműködés forma, ennek ellenére a KAT-nak egy minél reprezentatívabb testületnek kell lennie – véli a testület ideiglenes elnöke.

Miért éppen most, hirtelennek tűnő mozdulattal hozták létre a Kulturális Autonómia Tanácsot (KAT)?

A 2011-es RMDSZ kongresszus alapszabályzata úgy fogalmaz, hogy a KAT-ot 2011 folyamán létre kell hozni. Először decemberben volt napirendre tűzve, majd ezelőtt két héttel össze volt hívva az ülés, de akkor az ország összes prefektusa Székelyudvarhelyre látogatott a miniszterelnökkel együtt és ezért mindenkinek ott kellett lennie, ezért ez a harmadik összehívása a KAT-nak, így nem gondolom, hogy ilyen szempontból meglepő lenne.

A másik megközelítés azzal kapcsolatos, hogy ez választási kampányban történik. Amikor az RMDSZ kongresszus úgy döntött 2011-ben, hogy létre kell hozni a testületet, akkor egészen biztos, hogy nem választási kampányról döntött, vagy legalábbis nem ez volt a szempont. Az hogy decemberből kicsúszott és a napirend szempontjából elég nehéz volt keresni egy dátumot, ezért került az ortodox húsvét szombatjára, amikor semmilyen egyéb rendezvény nem volt.

Mi lesz a következő lépés az újonnan megalakult tanács életében?

Elkezdtünk dolgozni. Most abban maradtunk, hogy a különböző civil szervezetek országos testületeivel, vezetőségével és megnézzük, melyek azok a programok, amelyekben gondolkodnak. Hatvan személyt delegáltak az RMDSZ megyei szervezetei. Ők 1-2 kivétellel oktatási-kulturális intézmények vezetői, vagy a megyei civil szervezetek képviselői. Van egy olyan testület, ahol nagyítóval kell klasszikus értelemben vett politikust keresni. Ez a testület elsősorban azért jött létre, hogy megpróbáljon egy civil logikájú, értékelvű választ adni azokra a problémákra, amelyek a kulturális, oktatás vagy tájékoztatás szempontjából nap mint nap érzékelünk.

A KAT-nak milyen mértékben kapcsolódik a kisebbségi törvényhez?

2005-ben terjesztette be a kormánynak az RMDSZ a kisebbségi törvényt, és kormányzati előterjesztésként került a parlament elé. A törvénynek valóban van egy fejezete, ami a kulturális autonómia címet viseli és ennek a döntéshozó testülete a KAT. Kétségtelen, hogy a mostani tanácsnak van egy kísérleti jellege is, hisz látjuk, hogy a parlamentben a kisebbségi törvény elakadt, de próbáljuk létrehozni azt a tanácsot, ami megelőlegezi a parlament pozitív döntését, és próbáljuk modellezni, hogy milyen programokat lehet végiggondolni, összerakni. Egy összerdélyi perspektívából próbáljuk megközelíteni egyrészt a helyi programokat, másrészt egy összerdélyi hálózatba szervezni az egyébként meglévő jó megvalósításokat, akkor közelebb jutunk ahhoz a működési eljáráshoz, amit majd valamikor a kisebbségi törvény hatálya alatt létrehozott KAT képviselni fog. Ezzel a tanáccsal két funkciót próbálunk lefedni: az egyik, és ezt tartom fontosabbnak, hogy olyan kooperációs felületet alakítsunk ki a megyék által delegált kulturális, oktatási szakemberek, az országos civil szervezetek és a történelmi egyházak képviselői között, ami egy megfelelő összjátékot, partnerséget jelent azon problémák megoldása érdekében, amelyekről világos, hogy senki sem oldhatja meg egyedül. A másik szempont, hogy ezzel is rákészülünk a kisebbségi törvény elfogadása utáni időszakra.

Ez azt jelenti, hogy a KAT végeredményben a kisebbségi törvény hatályba lépése után válik igazán létjogosulttá?

Máshová tevődik át a hangsúly. Nem gondolom, hogy a kisebbségi törvény elfogadása után ebből a testületből lenne a jogszabályban szereplő kisebbségi autonómia tanács. Azt létrehozza a törvény ereje, és nagy valószínűség szerint választások útján fogják feltölteni.

Sándor Krisztina, az EMNT alelnöke úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ saját párttanácsát hozta létre, hisz az SZKT 2009. szeptember 19-i, Marosvásárhelyen tartott ülésének jegyzőkönyve szerint, döntő többséggel elfogadták, hogy a KAT-ba az EMNT 25%-os, az RMDSZ pedig 75 %-os arányban kér fel küldötteket. Nem így történt, miért?

Nagyon érdekes felvetés már csak annak a tükrében is, hogy az EMNT tárgyalódelegációját, akivel megköttetett ez a megállapodás, akkor nem Sándor Krisztina vezette. Azt mondják, hogy az RMDSZ nem tartja be a 2009-es döntést, ugyanakkor az a csapat azóta létrehozott és bejegyzett egy pártot. Itt több kérdés felmerül. Az egyik az, hogy ha az ember egy tárgyaláson megegyezik öt emberrel és abból négy egy másik pártban van, akkor tulajdonképpen kivel egyezett meg? Kinek kellene helyet biztosítani, az EMNT-nek vagy az EMNP-nek? A Néppárt az alternatívát próbál az RMDSZ számára nyújtani. Azt mondja a közlemény, hogy a KAT az RMDSZ belső szervezete, ennek ellenére úgy gondolja, hogy a partnerséget továbbra is egy olyan civil szervezet kéne képviselje ebben a programban, amit az a politikai elit hagyott ott, amely azóta létrehozta a Néppártot.

Azt a bizonyos jegyzőkönyvet csak aláírták 2009-ben. Annak semmilyen megkötő ereje nincs?

Úgy látom, hogy amikor a Néppárt, pontosabban az a politikai elit, amely akkor a kulturális autonómia nevében is beszélt, úgy döntött, hogy önálló útra lép és létrehozta az EMNP-t, az egy teljesen más dimenzióba helyezte az akkori, összefogáson alapuló együttműködés formáit.

A szombaton megválasztott vezetőségnek mennyi időre szól a mandátuma?

A mostani választáson ideiglenes vezetőséget választottak, hiszen a KAT-nak nincs szabályzata. Nem akartunk egy olyan helyzetet, mint a MOGYE esetében, hogy érvényes charta nélkül választották meg a szenátust. Azt mondtuk, hogy az ideiglenes vezetőség dolgozza ki őszre a szabályzatot, azt el kell fogadni, és ez alapján meg lehet választani a tisztségviselőket. A szabályzat tartalmazni fogja azt a kitételt is, hogy a megválasztott tisztségviselőknek mennyi időre érvényes a mandátuma.

Jelenleg kikből áll a KAT?

Van 60 tag, akiket a megyei RMDSZ szervezetek delegáltak, van 24 tag, az országos civil szervezetek képviselői és van a 9 történelmi egyház. Ilyen szempontból, ami érdekes, hogy az RMDSZ megyei szervezetei által delegált személyek szinte kivétel nélkül oktatási, kulturális intézmények vezetői, iskolaigazgatók, múzeumigazgatók, tanfelügyelők, vagy pedig olyan személyek, akik megyei szempontból valamilyen jelentős civil szervezetet képviselnek. Az egy előrelépés ebben a dologban, hogy itt nem egy pártpolitikai alapú szervezet jött létre. Ez a testület nem politikailag fog bizonyos kérdésekhez viszonyulni, mint ahogy a testületben azért fellelhetők olyan személyek is, akikről nehéz lenne azt állítani, hogy politikai szempontból az RMDSZ holdudvarában lennének.

Vannak olyan civil szervezetek is az említett 24 civil szervezet között, amelyek több kérdésben szembementek az elmúlt időben az RMDSZ politikai álláspontjával, sőt olyan is van, aki alá is írt az RMDSZ ellen különböző petíciókat. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy a KAT nem egy politikai megosztottságról és politikai képviseletről szól, hanem velük is össze kell dolgozni, hogy egy minél szélesebb, reprezentatívabb testület jöjjön létre a különböző programok megvalósítása érdekében.

Ez a 93-as keretszám a jövőben bővíthető lesz, csatlakozhat más civil szervezet is?

Véleményem szerint igen. Ez egy program-orientált testület, nem általánosan kell ezeket a kérdéseket megvizsgálni, hanem konkrétan, probléma orientáltan. Például az egyik elv, hogy amennyiben úgy gondoljuk, hogy a KAT-ban lévő személyek nem fedik le a nézőpontok sokszínűségét, akkor az illető programra összehozott bizottságot nyugodtan fel lehet töltetni olyan személyekkel is, akik nem KAT-tagok.

Tehát akkor az EMNT-nek is van esélye bekerülni a tanácsba?

Az EMNT-nek most is van tisztségviselője a KAT-ban. Itt most nem az EMNT-t kell egységesen behozni, vagy az RMDSZ-t, ez nem politikai logika mentén szerveződik. Attól, hogy valaki EMNT-s, még nem tudjuk, hogy mit gondol egy adott szakpolitikai kérdésben. Ismétlem, amennyiben vannak olyan szakpolitikai kérdések, amelyek esetén indokolt olyan személyek bevonása, akik politikai szempontból máshol helyezkednek el, akkor be fogjuk őket vonni. Mondom még egyszer, a KAT-ban több olyan személy van, akik például az EMNT vagy akár a Néppártnak ilyen-olyan tisztségviselője, vagy pedig politikai értelemben ehhez a holdudvarhoz tartozik. (transindex.ro, 2012-04-17, Sólyom István)

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.