Támogatás helyett pártépítés?

2012.02.20. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Támogatás helyett pártépítés?

Háttér oldalunkon hétfõnként rövidített változatban közöljük az Erdély TV Többszemközt címû mûsorában elhangzó interjúkat. A mai interjúalany Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára. Hogyan haladnak a „Minden magyar számít” kampánnyal, kiket kívánnak elsõsorban megszólítani: a szórványt vagy a tömböt?

– Mindkettõt. A Székelyföldön is vannak magyar fiatalok, akik román iskolába járnak. Szüleik úgy gondolják, hosszú távon jobban tudnak boldogulni. Szórványban más a helyzet: ott a magyar anyanyelvû oktatáshoz nehezebb a hozzáférés, nincs annyi magyar iskola, a szülõk nem eléggé tájékozottak arról, hogy milyen lehetõségek vannak. Ennek a tevékenységünknek a lényege, hogy megkeressünk minden szülõt, családot, és meggyõzzük õket, a gyermeknek jó, ha anyanyelvén tanul, hiszen jobban elsajátítja a tananyagot.

A történelmi egyházak mennyire veszik ki részüket e tevékenységbõl?

– Minden egyház az ügy mellett áll. Az elmúlt tíz évben az RMDSZ kezdeményezésére évenként legalább egy önálló magyar oktatási intézmény létrejött Erdélyben, elsõsorban szórványban: Brassó, Szeben, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros megyében, ám ha ezek nem mûködnek teljes kapacitással, nem érjük el a célt, hogy minden magyar gyermek anyanyelvén tanuljon. Mert aki anyanyelvén tanul, az magyar lesz, magyar identitása lesz, sokkal nagyobb valószínûséggel az õ gyermekei is magyarul tanulnak majd.

Úgy tudjuk, a családtámogatói és gyermekvállalást ösztönzõ cselekvési terv benne lesz a kormánypártok közötti protokollumban.

– Ez a tevékenység két szinten fut. Az egyik az önkormányzati. Nagyon fontos, hogy önkormányzataink családbarát környezetet alakítsanak ki, amely gyermekvállalásra serkenti a fiatal családokat. Májusra azt tervezzük, hogy a leginkább családbarát önkormányzatot díjazni fogjuk, természetesen magyar emberek által vezetett önkormányzatról van szó. A másik síkja e munkának a törvénykezés: az EU-ban számos jó példa van, amit át tudunk venni. A kormányprogramban benne vannak az RMDSZ által javasolt témák: a hat évesnél kisebb gyermekeket nevelõ édesanyák visszakerülése a munka mezejére, a távmunka, a részmunkaidõs foglalkoztatás, a gyermeknevelési pótlék. Azt szeretnénk, a részidõs munkavállalónak ne kelljen teljesen lemondania a gyermeknevelési pótlékról. Létrehoztunk az RMDSZben egy munkacsoportot, amely konkrétan megszövegezi a törvénytervezetet. Ezek a témák nem jelentenek plusz gazdasági terhet. Mi vagyunk, akik ebben a témában állandóan megyünk elõre. Egyelõre úgy tûnik, nyitott ajtókat döngetünk, sikerül elfogadtatnunk mindezt.

Az RMDSZ-nek meghatározó szerepe lesz abban is, hogy a kis- és középvállalatokat támogató programot is átvigyék a parlamentben?

– A kormány most indított el egy programot, amely a kis- és középvállalatokat, elsõsorban a mikrovállalatokat támogatja. Így a 35 évnél fiatalabb vállalkozók tízezer euróig terjedõ térítésmentes támogatást kaphatnak kisvállalkozás indítására, banki hitel esetén pedig a nemzeti garanciaalap a felvett összeg 80 százalékára is garanciát nyújthat. E vállalkozások a gazdaság hajtómotorjai lehetnek, nemcsak makrogazdasági szinten, az emberek zsebében is érezhetõvé tehetik a gazdasági helyzet javulását.

Továbbra sem világos, hogy a Fidesz-kabinet az idei évben milyen összeget fordítana az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos intézmények támogatására, nem kiszámíthatóak a jogosultságot eldöntõ a kritériumok sem.

– Nagyon fontos, hogy a meghatározó, nemzeti jelentõségû civil szervezeteknek ne kelljen minden esetben pályázati úton „kibokszolniuk” maguknak a Magyarországról érkezõ támogatást, hanem kiszámíthatóan tudják, mennyi támogatásra jogosultak, hiszen tevékenységük, múltjuk a biztosíték arra, hogy a magyar közösség szempontjából hasznos munkát végeznek. A nemzeti magyar kormány tavaly elfelejtette ezt a támogatást átutalni. Volt pénz viszont demokrácia- központokra, amelyekben most egy pártnak a székhelyei mûködnek. Totális a zûrzavar. Tizenegy szervezetet és programot nevesítenek nemzeti jelentõségûnek. Az egyik közülük például a Beszterce-Naszód megyei Vicén lévõ szórványkollégium. Vicén két szórványkollégium van, az egyik együttmûködik a frissen bejegyzett párttal, a másik nem, ez utóbbi kap támogatást. Remélem, ez véletlen egybeesés, és nem politikai alapon osztják a keretet. A magyar kormány programokat is meghirdetett, ez esetben sem tudni, milyen programokról és mekkora összegrõl van szó, hol döntenek errõl, Magyarországon, avagy Erdélyben. Ilyen kritériumok vannak, mint például, hogy az adott szervezet milyen mértékben járul hozzá az autonómiaharchoz. Ha mi ketten itt kitûzzük a magyar zászlót és kikiáltjuk az autonómiát, nem járulunk hozzá az autonómia eléréséhez, de harcolunk érte keményen.

Nagy hagyományú kulturális lapok is a levegõben lógnak…

– Az RMDSZ az elmúlt hét évben minden évben támogatta a nemzeti jelentõségû intézményeket, pályázatok benyújtása nélkül. Idén 19 ilyen szervezetet támogatunk 4,5 milliárd régi lejjel az RMDSZ költségvetésébõl, míg a határ másik oldaláról intenzív párttámogatás, pártépítés folyik a civil szerzeteket megilletõ pénzbõl.

Az önök programjával szemben ott van az Erdélyi Magyar Néppárt kérdõíve, amelyet állítólag minden magyar család megkap.
 
– Volt egy nap, nagyon el voltam kenõdve – aztán, amikor elolvastam, felvidultam. Abban reménykedem, hogy minden romániai magyar családhoz eljut. Arról szól, hogy az RMDSZ semmi jót nem tett. Emellett azonban folyik egy intenzív adatgyûjtés, hogy a választások idején majd e-maillel, levéllel bombázzák a címzetteket.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.