Borbély Tamás

Felszíntől az alapig

2017.04.12. | Anyanyelvhasználat
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Borbély Tamás

Felszíntől az alapig

Fontos, hogy a parlament megszavazta az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő törvénymódosítást az egészségügyben. Olyan előrelépés a kisebbségi jogok bővítése terén, ami megerősíti, hogy az RMDSZ és a kormánykoalíció együttműködési megállapodása működőképes. Már néhány éve nem ment át a parlamenten törvénykezdeményezés, amely lényegesen bővítette volna a kisebbségi jogokat. Ez jelzés volt arra, hogy Románia lezárt egy fejezetet, és megoldottnak tekinti a kisebbségi kérdést.

A tegnapi lépéssel felébredt ismét annak a reménye, hogy nem jutottunk el az út végére, van még tovább, nem lehetetlen ismét megnyitni a kisebbségi jogok bővítése felé vezető utat, amit a román állam szinte valamennyi párt egyetértésével lezártnak tekintett, és azt a hamis illúziót keltette, hogy Románia a nemzeti kisebbségek Kánaánja. Mi tudtuk, hogy ez nincs így, és az elmúlt időszak nemzetközi lobbitevékenysége remélhetőleg az európai kancelláriákban és a tengeren túlon is lassan szétforgácsolja a hamis propagandaképet, amit Románia szeretne magáról elhitetni.
Az eddigi tapasztalat szerint azonban nem lehet karba tett kézzel ülni és a sikernek örvendezni, mert minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle, vagy amennyire érvényt szereznek neki. Ez hatványozottan igaz Romániára, amely cseppet sem a törvények betartásáról híres, főleg, ha a nemzeti kisebbségek jogairól van szó. Számos kisebbségi jog biztosítva van már papíron, de ezeknek mai napig nem sikerült érvényt szerezni az etnikailag sokszor elfogult állami intézmények mulasztása miatt. Az egészségügyben az anyanyelvhasználat lehetőségének már az európai nyelvi chartán keresztül biztosítva kellett volna lennie, ha Románia komolyan vette volna nemzetközi vállalásait, de nem tette, ezért fordulhatott elő az olaszteleki lány kolozsvári esete, ezért volt szükség a mostani törvénymódosításra.
További mélyreható társadalmi szervező- és meggyőzőmunkára, tájékoztatásra és folyamatos képzésre lesz szükség azért, hogy ez az írott jog – amit remélhetőleg Klaus Johannis is szentesíteni fog –, ne maradjon holt betű. Azt látni kell ugyanis, hogy az állami szektorban – így az egészségügyben is – elsöprő többséget képeznek a román nemzetiségű dolgozók, akik nem ismerik a magyar nyelvet, ezért tudatosabban kellene előkészíteni azon fiatal pályakezdők karrierjét, akik képesek megpályázni állami helyeket. Sokszor az esélyegyenlőség nem biztosított egy kisebbségi számára, de a magyar jelölteknek is többet kellene tenniük azért, hogy növeljék versenyképességüket román társaikkal szemben. Ennél még lényegesebb a magyar fiatalok mentalitásán változtatni, hogy egyáltalán óhajtsanak hazai állami intézményekben dolgozni, és ne csak külföldön akarjanak érvényesülni. Különben a törvényalkotási munka olyan felszín marad, amelynek semmilyen alapja nem lesz, hiszen magyarul csak akkor fogunk tudni beszélni az orvosokkal és a nővérekkel, ha lesznek közöttük olyanok, akik ismerik a magyar nyelvet.
A civil szféra, de külön-külön az állampolgárok is sokat tehetnek azért, hogy ezek a jogok érvényesüljenek. Ha kitartóan küzdenek jogi eszközöket latba vetve, akkor van remény az előrelépésre még akkor is, ha ez sok időbe telik és idegölő vesződés. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a többséggel való kommunikációra, mert ha nem sikerül elfogadtatni ezeknek a jogoknak a létjogosultságát, akkor kemény falba fogunk ütközni, amikor a jogok betartását kérjük számon.
A kolozsvári helységnévtábla ügye hűen tükrözi, hogy a politikum és a civil szféra összefogása nélkül nem lehet megszüntetni a kisebbségi jogokkal szembeni, többségi társadalom részéről tapasztalható közönyt. A politikusoknak és civileknek egymás mellett kell haladniuk, egy malomban kell őrölniük ahhoz, hogy további sikerekre számíthassunk a kisebbségi érdekérvényesítésben.
Minőséget produkálni ma nem könnyű, főleg az emberhiány miatt. Ezért a mennyiséget csak minőséggel lehet pótolni, ehhez azonban a politikumnak és a civil szférának is transzferálnia kell a közösségi projektekbe tudása legjavát, hogy sikeres legyen a parlament által tegnap elfogadotthoz hasonló kisebbségi jogok érvényesítéséhez szükséges közösségi-társadalmi szervezési munka.
Forrás: www.szabadsag.ro
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.