Kovács Péter

Fontosabb az uborka mérete, mint az őshonos nemzeti kisebbségek?

2013.09.17. | Európai Bizottság , Kisebbségi polgári kezdeményezés , Minority SafePack
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kovács Péter

Fontosabb az uborka mérete, mint az őshonos nemzeti kisebbségek?

Elutasította az Európai Bizottság illetékes intézménye a kisebbségi tematikájú állampolgári kezdeményezést. Sokak számára ez egy újabb lehetőség leírni Európát, és méltatlankodni, hogy bezzeg az uborka méretét szabályozzák, de a nemzeti kisebbségekhez tartozó mintegy 100 millió polgár elvárásait semmibe veszik. Egyesek a magyar kormány által meghirdetet “EU-ellenes szabadságharc” jogosságáról beszélnek, mások megkérdőjelezik az Unióhoz való tartozás szükségességét. Jelen helyzetben nehéz megcáfolni ezeket az érveket, én mégis az elutasítás pozitív oldalát tartom fontosnak.

Az első és legfontosabb pozitívum arra vonatkozik, hogy az Európai Unió intézményesülési folyamatában, amely bő 60 évvel ezelőtt kezdődött, soha nem sikerült egy ennyire erős és egységes kisebbségi szolidaritást kialakítani. Az RMDSZ és nemzetközi partnerei közel 2 éves munkája eredményeként az állampolgári kezdeményezés ügye mögé felsorakozott mintegy 90 európai kisebbségi közösséget képviselő szervezet. Ez egy óriási fegyvertény, amely akkor is megkérdőjelezhetetlen, ha az Európai Bizottság (egyelőre) elutasító álláspontra helyezkedett.

 

Elkészült egy egységes dokumentum, amely az európai kisebbségvédelem alapját jelenti. Nemzetközi jogászok, kisebbségvédelmi szakértők, illetve szakpolitikusok beazonosították azt a hat területet, amelyen el kell indulni a kisebbségek uniós jogérvényesítésének útján. Ide tartozik az identitás kérdése, vagyis a nyelv, a kultúra és az oktatás területe. Szó van a regionális politikákról, az egyenlőségről és a diszkriminációmentességről. Megjelenik a közképviselet fontossága, az audiovizuális média és a digitális tartalom, illetve a kisebbségek állami és regionális támogatása. Ez a dokumentum, illetve a benne megfogalmazott elvek, célok mindenkor vállalhatóak a további európai szintű érdekérvényesítő munkában.

 

Az Európai Unió, az európai pártok hivatalos dokumentumaiban hosszú ideig meg sem jelent az őshonos nemzeti kisebbség kifejezés. Veszélyt láttak benne, úgy gondolták, hogy túl kényes, mások szerint túl jelentéktelen kérdéskörről van szó, oldják meg a tagállamok. Ebben a vonatkozásban is sikerült áttörést elérni, hiszen a legnagyobb európai pártcsoport, az Európai Néppárt programjába a 2012-es, bukaresti kongresszus alkalmával megjelent az őshonos kisebbségek identitásának védelme, és az a célkitűzés, hogy a kisebbségvédelem épüljön be az uniós jogba. Nem volt egyszerű, hiszen három elnöki szintű találkozóra is sor került ebben a témakörben, illetve a Néppárt munkacsoportjában szóról szóra kellett megvédeni a szöveget. Végül sikerrel jártunk, meg tudtuk győzni a nyugat-európai néppárti politikusokat, hogy nem csak a bevándorlók jelentenek problémát Európában, Közép-kelet-Európában az őshonos kisebbségek a tét.

 

Első látásra furcsának tűnik, de az elutasító szöveg indoklásában is fellelhető pozitívum. A dokumentumban egyértelmű ellentmondást lehet felfedezni, hiszen elismeri, hogy a kezdeményezés hat intézkedési területe között vannak olyanok, amelyek az európai szerződésekben szereplő kompetenciákon belül vannak, mégis az egész javaslatcsomagot arra való hivatkozással utasítják el, hogy a kezdeményezés a Bizottság hatáskörén kívül esik. Értelmezésünk szerint a részlegesség semmiképpen nem jelent egyértelműséget. Az elutasítás szövegében tehát kódolva benne van, hogy szakmailag jó munkát végeztünk, a kérdésben politikai döntés született.

 

Természetesen beszélnünk kell a hogyan továbbról is. Elcsépelt mondás, hogy elvesztettünk egy csatát, de a háború vége még messze van, viszont jelen esetben éppen erről van szó. Jövő évben megkezdődik az európai szerződések módosításának tárgyalása, vagyis változni fognak azok a dokumentumok, amelyekre hivatkozva elutasították az állampolgári kezdeményezést. A következő lépés tehát, ott lenni az Európai Parlamentben és fenntartani az álláspontunkat. Számunkra egyértelmű, hogy nem fontosabb az uborka mérete, mint az őshonos nemzeti kisebbségek kérdése, azonban ki kell harcolni az európai szintű irányváltást, hangsúlyáttolódást. 2014. május 25-én, az EP választások napján minden romániai magyar szavazópolgár meg tudja erősíteni azt az irányt, amelyen az RMDSZ és nemzetközi parnerei elindultak.

 

transindex.ro, 2013-09-17, Kovács Péter

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.