Székely Ervin

Hurrá, szavazunk!

2013.02.13. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Székely Ervin

Mindenki másképp csinálja. Van, aki bocsánatkéréssel, van aki Nyírő Józseffel, székely zászlóval s hamvaival a jóérzésnek. Egyesek igazodni akarnak a romániai magyarság elvárásaihoz, mások pedig saját elvárásaikhoz kívánják igazítani a romániai magyarokat. De lényegében mindketten azt csinálják: kampányolnak. Mégpedig úgy kampányolnak, ahogyan tudnak, amiképpen megszokták, amilyen a habitusuk és ahogyan az isteni sugallat vagy Ron Werber tanácsolja nekik.

Nem is lenne ezzel semmi baj. Ha már kellenek a szavazataink, akkor legalább mutassanak is érte valamit, ez mindenütt így dukál. A gondok akkor kezdődnek, amikor a külföldi kampány nem javít, hanem ront a képviselni óhajtott belföldiek helyzetén.

Lett légyen szó Nyírő hamvainak hazahozataláról vagy a székely zászló állami intézményekre való kitűzésének engedélyeztetéséről, a Fidesz olyasmit vállalt, amit nem tud (talán nem is akar) elérni, mert nincsenek meg rá az eszközei (Németh Zsolt csak beszélt diplomáciai eszközökről, de nem részletezte azokat – nincs is mit.) Számára azonban ez nem is fontos. A lényeg az, hogy azt az illúziót keltse az itteni magyarokban, mintha nekik módjukban állna elérni Nyírő hamvainak hazahozatalát, a székely zászló kitűzésének engedélyeztetését, kikiáltani az autonómiát, bármi legyen is annak a tartalma, következésképp rájuk kell szavazni.

A helyzet azonban az, hogy a Románia és Magyarország közötti feszültségek kiélezésével a Fidesz nem javított, hanem rontott a romániai magyarság helyzetén. A történtek után a közigazgatási átszervezés során, az új, immár közhatalmi jogosítványokkal rendelkező régiók kialakításánál a kormány ezek után ha akarna, sem tudna számunkra kedvező döntéseket hozni, saját támogatottságát kockáztatná, ha bármilyen mértékben figyelembe venné a romániai magyarság jogos érdekeit, a történelmi régiók működőképességének akár tisztán szakmai szempontjait. (Nem mintha egyébként olyan nagyon törte volna magát azért, hogy eleget tegyen a kisebbségi érdekeknek!)

Egyébként az IRES kolozsvári közvélemény-kutató intézet által közzétett adatok szerint a román lakosság körében már a zászló-ügy kirobbanása előtt sem volt népszerű gondolat a régiók etnikai szempontok szerint elkülönítése. Még sorolhatnám a további lehetséges „oldalági veszteségek" listáját, de egyrészt nem kívánok ötleteket adni (ebben a tekintetben amúgy is kreatív a kormány), másrészt pedig a hangsúly nem is annyira a megjósolható kisebbségellenes intézkedéseken van, mint inkább azon, hogy a Fidesz minden bizonnyal bekalkulálta mindezeket a nemzetstratégiájába, amikor erdélyi kampányának zászlóbontását eltervezte!

Véleményem szerint hasonló tudatosság mutatkozik meg a Fidesz kampányának RMDSZ-ellenességében is. A magyar kormánypárt gesztusa megnehezíti a kommunikációt a Szövetség és a román kormány között, csökkenti az RMDSZ érdekérvényesítő képességét. Itt elsősorban arra gondolok, hogy az etnikai párbeszéd témáját sikerült – legalábbis ideiglenesen – a konkrétumokról (MOGYE, Észak-Erdélyi autópálya stb.) a szimbólumokra terelni, ahol a nézeteltérések markánsabbak. Ettől a Fidesz minden bizonnyal bábjának, az EMNP-nek a megerősödését reméli. Ebben kétségkívül felfedezhető logika, bár szerintem nincs a világon annyi zászló, amennyi számottevően javíthatná az EMNP megítélését Erdélyben.

Kevésbé lehetett tudatos a Fidesz akkor, amikor gesztusával mentőövet dobott az USL-nek. A Budafok-Tétény polgármesteri hivatalra kitűzött székely zászló után már senkit sem érdekelt az Európai Bizottság Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusának Romániát elmarasztaló jelentése, az, hogy a költségvetésből teljességgel hiányoznak az infrastruktúra fejlesztését szolgáló nagyberuházások, mindenekelőtt az észak-erdélyi autópálya folytatására előirányzott összegek.

Másfelől a Szociál Liberális Szövetség értékes muníciót kapott Németh Zsolttól a Traian Băsescuval folytatott disputájában. Minthogy az elnöknek nehéz lenne hitelesen megszólalni annak a Fidesznek az ellenében, amely az ő újraválasztását támogatta és a leváltása ellen kampányolt, könnyű volt őt úgy beállítani, mint a nemzeti érdekek iránt közömbös, az ellenféllel cimboráló, felelőtlen és gátlástalan politikust.

Fontos, hogy azok, akik alig több mint egy év múlva szavazni fognak a magyarországi parlamenti választásokon, mindezek ismeretében tegyék.

 

Új Magyar Szó, 2012. február 11.