Kovács Péter

Miért nem hazugoznak le senkit az európai politikában?

2011.12.21. | Európai Parlament
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kovács Péter

Miért nem hazugoznak le senkit az európai politikában?

(...) egy illedelmes válasznak nincs súlya, nem bizonyíték semmire, egyszerűen csak arról szól, hogy ki tudja, mikor van szükség még egy szavazatra...

Az Európai Parlamentben van politikai kultúra. Még akkor is, ha időnként nagyon színes egyéniségek kerülnek oda. Az EP politikai berendezkedése sem olyan, mint a nemzeti parlamenteké, vagyis nem létezik a klasszikus hatalom és ellenzék megosztás/szembenállás, a kisebbség részéről nem működik a “minden rossz, amit a többség akar” elv. Minden jelentés esetén (nem törvényekről, hanem jelentésekről szavaznak) az illető helyzethez alkalmazkodó politikai egyezségek, szövetségek jönnek létre. Éppen ezért a legnagyobb ellenségek sem csapják egymás orrára az ajtót, mindig hagynak egy kiskaput, sosem sértik meg egymást annyira, hogy holnap, egy hét múlva, vagy egy fél év múlva egy másik ügyben ne köthessenek koalíciót.

Ennek jegyében az európai diplomáciai szokások csak végső esetben engedik meg, hogy negatív válaszok, szövegek kerüljenek nyilvánosságra, ezeket pedig általában nyomásgyakorlásra használják (lásd Yulia Timoshenko ügye). Vagyis, egy illedelmes válasznak nincs súlya, nem bizonyíték semmire, egyszerűen csak arról szól, hogy ki tudja, mikor van szükség még egy szavazatra...

Az érthetőség kedvéért, egy képzeletbeli példával élek. Az Európai Parlamentben, sértő szöveggel, leragasztanak egy rendezvényt reklámozó plakátot. 2011. október 13-án, egyik európai parlamenti képviselő kollégáinak elküldött levélben elismeri tettét. Ebben a képzeletbeli levélben, a képzeletbeli képviselő a következőket írja: “Tiltakozni nekem is jogomban áll - éppen ezért, az én felelősségemre a mellékelt fényképen megörökített polgári engedetlenségi eszközhöz folyamodtam.” 2011. október 26-án, ugyanaz az európai parlamenti képviselő, Jerzy Buzek EP elnöknek írt képzeletbeli levelében tagadja, hogy ő a tettes. Így fogalmaz: “I would like to assure you, Mr. President, that I did not vandalise any of the posters officially placed in the European Parliament.” Ezt a képzeletbeli képviselőt az eljárásáért, illetve az egymásnak homlokegyenest ellentmondó írásos álláspontjaiért senki nem hazugozta le. De, ha akart volna indulni Európai Parlamenti alelnöki tisztségért, akkor nem támogatták volna! Viszont megvigasztalták volna egy levélben, amelyben jelzik: a “bizalom töretlen”, “a munkáját nagyra becsülik”.

Így működik az európai politika...

 

Megjelent: Transindex, 2011. december 21.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.