1991
Január 8.Az RMDSZ Elnöksége bukaresti munkaülésén mérleget készít a szövetség egyéves tevékenységéről és munkatervet készít az 1991-es évre. Napirendre kerül az RMDSZ kapcsolatfelvétele nyugat-európai politikai tömörülésekkel, a közhasznú gazdasági kezdeményezések élénkítése.
Január 12. Az RMDSZ Főtitkársága a megyei szervezetek tisztségviselőivel az együttműködési rendszer létrehozásáról tanácskozik.
Január 18. Az RMDSZ Elnöksége nyilatkozatban ítéli el Irak katonai agresszióját Kuvait ellen.
Január 19. Előzetes letartóztatásba helyezik Cseresznyés Pál marosvásárhelyi lakost a Mihai Cofariu ellen 1990 márciusában elkövetett merénylet vádjával.
Január 26. Az RMDSZ Főtitkársága Kolozsváron tanácskozik a készülő alkotmány téziseiről. Megállapítja, hogy ezek szemlélete alapjaiban hibás.
Január 29. Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban utasítja el az 1990. június 13–15-i események kivizsgálására alakult bizottság következtetéseit és indítványait az 1990. június 13-i csíkszeredai történésekkel kapcsolatban, mivel ezek megalapozatlanok, demokráciaellenesek és a kollektív bűnösség eszméjére épülnek.
Január 30. Budapesten román-magyar oktatási és tudományos munkatervet írnak alá. A megállapodásban szerepel a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezmény kidolgozása.
Február 1. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy dönt, támogatja Románia kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére.
Február 3. Az RTV Igazgatótanácsának rendelkezése értelmében február 18-tól 67%-kal csökkentik a magyar és német nyelvű műsorok adásidejét és megszüntetik az ellenzéki politikai alakulatok részére biztosított rendszeres műsort.
Február 4. A közszolgálati televízió nemzetiségi nyelvű adásidejének csökkentése ellen nyilatkozatban tiltakozik az RMDSZ Elnöksége.
Február 23. A Bolyai Társaság országos választmánya megtartja első munkaülését és elfogadja működési szabályzatát.
Március 1–2. Szatmárnémetiben tanácskozik az RMDSZ Országos Választmánya. Közleménye szerint a Választmány szellemében örömmel fogadja az RMDSZ-en belüli önálló politikai vonulatok jelentkezését és megerősödését. Elfogadja az Elnökség január 9-i állásfoglalását, mely hitet tesz Temesvár demokratikus törekvései mellett. Felkéri a tagságot, a helyi körülményeknek megfelelően ünnepeljen március 15-én.
Március 15. Százezrek vesznek részt Erdély-szerte a megemlékezéseken. A híresztelések ellenére nem kerül sor incidensekre.
Március 25–26. A kisebbségek, nemzetiségek problémájával foglalkozó, Bécsben megrendezett Európa-kerekasztalon Szőcs Géza, aki Romániát képviseli, megállapítja a román alkotmánytervezetről, hogy a tézisek egy etnokratikus állam képét vetítik előre, amely a kisebbségeket akadályozza identitásuk megőrzésében.
Április 6. Az RMDSZ Országos Elnöksége Kolozsváron kiadott nyilatkozatában elítéli a fasiszta színezetű ultranacionalizmust, mely a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) – egy parlamenti képviselettel rendelkező párt – magyarellenes nyilatkozatában tükröződik.
Április 12. Az RMDSZ nyilatkozatban ítéli el a Bolintin Deal községben történt cigányellenes pogromot.
Április 20. Brassói közgyűlésén újjászületik az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), amelyet a kommunista diktatúra 1948-ban véglegesen felszámolni vélt.
Május 7. Nyilvánosságra hozzák az erdélyi egyházfők Ion Iliescu elnökhöz intézett levelét.
Május 8. A Demokrata Konvenció pártvezetői a Cotroceni-palotában találkoznak az államelnökkel.
Május 11. Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEV) felveszi tagjai közé az RMDSZ-t.
Május 21. Az RMDSZ-képviselők kivonulnak a Képviselőházból, tiltakozásul a háborús veteránok és a hadirokkantak segélyéről szóló törvénytervezet magyarokat diszkrimináló jellege miatt.
Május 24-26. Marosvásárhelyen megtartják az RMDSZ II. Kongresszusát. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György.
Június 21. Az RMDSZ Országos Elnöksége fontos politikai és ügyviteli kérdéseket tárgyal meg. Mivel a Szenátus után a Képviselőház is elfogadja az Állambiztonsági törvényt, amely az államellenes cselekedetek közé sorolja a szeparatizmust, június 20-i üléséről kiadott közleménye figyelmeztet e fogalommal való visszaélés lehetőségére.
Június 26. Iliescu elnök fogadja az RMDSZ küldöttségét. A felvetett témák között szerepel az oktatásban fenyegető újabb korlátozások és a földrajz, ill. történelem kötelezően román nyelven való oktatásának kérdése.
Június 28. Az RMDSZ vezetősége, valamint a kolozsvári magyar iskolaigazgatók tiltakoznak azon intézkedések ellen, amelyek korlátozni szándékoznak a magyar nyelvű oktatást. A magyar egyházak levelet intéznek ez ügyben az államelnökhöz.
Július 1. Genfben megkezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkozó szakértői tanácskozása.
Július 2. Kolozsváron többezren tüntetnek a Báthory, Brassai és Apáczai líceumok udvarán a magyar iskolákért. A Polgári Szövetség és az Antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosítják a jogos követeléseket.
Július 5. A Polgári Szövetség Nyilatkozatot ad ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól, az idegengyűlöletnek a politikai versengésbe való bevetése elleni tiltakozásul.
Július 6. Kolozsváron alakuló ülését tartja az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa (KOT). Felhívást intéz az EBEÉ genfi Kisebbségi Konferenciájához a kisebbségi kérdést illetően. Ugyancsak felhívással fordulnak a román kormányhoz és pártokhoz, egy interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozását szorgalmazva.
Július 11. Szovátán megalakul a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége.
Július 26. Az RMDSZ Országos Elnöksége Bálványosfürdőn a helyhatósági választások előkészítését vitatja meg.
Július 29. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa határozatban ítéli el az antiszemitizmus és az etnikai intolerancia újjáéledését Romániában.
Augusztus 5. II. János Pál pápa érsekség rangjára emeli a gyulafehérvári egyházmegyét és Bálint Lajos püspököt nevezi ki érsekké.
Augusztus 7. A Nemzeti Megmentési Front augusztus 7-én közzétett nyilatkozatában elutasítja az RMDSZ kerekasztal-értekezlet megrendezésére vonatkozó javaslatát.
Augusztus 20. Az RMDSZ nyilatkozatban ítéli el az augusztus 18-19-i moszkvai államcsínyt.
Augusztus 28. Az RMDSZ közleményben üdvözli Moldva függetlenségének augusztus 27-i kikiáltását.
Augusztus 30. A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete és az RMDSZ Országos Elnöksége első közös tanácskozását tartja Nagyváradon. Megegyeznek a helyhatósági választásokon való együttműködésben. Az egyházak ismételten kérik az RMDSZ vezetőségét, lépjen fel határozottan a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. Kijelentik, hogy támogatják az RMDSZ román-magyar kerekasztal-javaslatát.
Szeptember 7. A KOT Politikai Testülete kolozsvári ülésén tiltakozik az igazságügyi szervek „etnikai elfogultsága és nemzetiségi diszkriminációja” ellen. Közleményük hangsúlyozza, autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, biztosítani kell a nemzetiségek számarányának megfelelő képviseletet. Szükség van egy Nemzetiségi Minisztériumra is.
Szeptember 28. Az RMDSZ Országos Elnöksége rendkívüli értekezletén a kormányalakítás alapelveit fogalmazza meg. Megbízza Domokos Gézát, Szőcs Gézát, dr. Csapó Józsefet és Tokay Györgyöt, vegyenek részt az új kormány alakítását célzó tárgyalásokban.
Október 1. Marosvásárhelyen megkezdik Cseresznyés Pál perének tárgyalását.
Október 2. A Székelyföldi Politikai Csoport közleményt ad ki egyeztető megbeszéléséről.
Október 5. Aradon ülést tart a KOT. Nagy vita folyik a kormányban való részvétel esetén igénylendő posztok körül. Elhatározza a rendkívüli kongresszus összehívását decemberig. Állásfoglalás születik az önrendelkezési jogról és a területi autonómia igényéről.
Október 8. Domokos Géza RMDSZ-elnök közleményben mondja ki, hogy a szövetség keretén belül “székelyföldi politikai csoport” nem létezik és nem léphet fel az RMDSZ nevében. Az RMDSZ Országos Elnöksége hasonló közleményt ad ki 10-én, majd 14-én Szőcs Géza szólal fel a parlamentben az RMDSZ-t és vezetőit ért megalapozatlan vádak kapcsán.
Október 14. A bányászjárást követően megbukik a Petre Roman kormány. A miniszterelnöki székben helyét Theodor Stolojan foglalja el.
Október 15. Az RMDSZ Udvarhelyszéki választmánya közli: tekintve a székelyföldi területi autonómia időszerűségének kérdése körül felszított indulatokat, a tervezett agyagfalvi ünnepi megemlékező gyűlés megtartásáról lemond.
Október 17. Egyenes tv- és rádióadás közvetíti a Kovászna és Hargita megyéből “elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. A jelentés elüldözöttnek tünteti fel azokat a tanárokat, akik kényszerkihelyezésük után hazatértek szülőföldjükre. Az RMDSZ képviselői és szenátorai kivonulnak a parlament együttes üléséről, mert a jelentés az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg. Később a Har-Kov jelentés néven emlegetik.
Október 21.
· A Csíkszéki RMDSZ állásfoglalásban tiltakozik a Har-Kov jelentés ellen.
· Az RMDSZ Országos Elnöksége fontolgatja a Parlamentben való maradás időszerűségét.
Október 25. Az udvarhelyszékiek közleményben tiltakoznak a magyarellenes kampány elmélyüléséért.
Október 25-26. Csíkmenaságon ülésezik az RMDSZ Országos Elnöksége.
Október 31. A Polgári Szövetség tiltakozásként a románságot és magyarságot egymás ellen uszító “Jelentés” ellen, nagysikerű tüntetést szervez Sepsiszentgyörgyön.
November 6. Sajtóértekezletet tart az RMDSZ vezetősége a Hargita és Kovászna megyékből “elűzött” románokról szóló parlamenti jelentés vitája kapcsán. Az RMDSZ-frakciók közleményben elemzik a jelentést.
November 8. Budapesten Antall József miniszterelnök fogadja az RMDSZ Elnökségének héttagú küldöttségét; megtörténik a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezető erői között.
November 21. Románia Kormánya nyilatkozatot fogad el a kisebbségekről, melyben kifejti, hogy elítéli és visszaveri a nemzeti gyűlöletet és az antiszemitizmust. Ugyanakkor kijelenti, hogy figyelemmel követi, hogy az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek elidegeníthetetlenül elismert és szavatolt jogaik gyakorlása ne vezessen a kisebbségeknek a lakosság többi részétõl való elszigetelõdéséhez.
November 23. Tizenhét hónapi munka után az Alkotmányozó Gyűlés megszavazza az Alkotmányt. Az RMDSZ szenátorai és képviselői az Alkotmány ellen szavaznak, mivel – többek között – nem értenek egyet azzal, hogy Románia egységes nemzetállam.
November 24. Az RMDSZ Elnöksége soros üléséről kiadott közleménye elítéli az RMDSZ-t és tiszteletbeli elnökét ért sorozatos támadásokat. Tárgyal a Székelyföldi Politikai Csoport képviselőivel, akik bejelentik a csoport feloszlatását. Kifejezi egyetértését az RMDSZ parlamenti csoportjának az Alkotmány megszavazásával kapcsolatos állásfoglalásával és döntésével.
November 25. Kolozsváron az RMDSZ Elnöksége tagjai rész vesznek a holocaustban elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a helyi zsinagógában, valamint az RMDSZ kezdeményezésére a Szent Mihály templomban összehívott ökumenikus istentiszteleten.
December 4. Az RMDSZ felhívja a tagságot: “polgári kötelezettségeinek eleget téve, tanulmányozza Románia alaptörvényét, vegyen részt a népszavazáson és saját belátása és lelkiismerete szerint szavazzon”.
December 8. Népszavazás az Alkotmányra.
December 11. Domokos Géza Iliescu elnökkel folytatott megbeszélése után kijelenti: “nem fogadhatjuk el az inkorrekt és nem lojális jelzőket”, mellyel a magyar lakosságot és az RMDSZ-t, a szavazás során tanúsított egység kapcsán, illették.
December 12. Király Károlyt megfosztják szenátori mandátumától, mert nem vesz részt az Alkotmány parlamenti megszavazásán.
December 27. Az RMDSZ Országos Elnöksége nyílt levélben fordul a Központi Népszámláló Bizottsághoz. Felhívja a figyelmet, hogy nem létezik sem székely nyelv, sem székely nemzetiség, ezért kéri ezeknek a jegyzékből való törlését.
December 30. A romániai magyar egyházak elöljárói és az RMDSZ átfogó tanulmányt készít a kultusz-, valamint a tanügyi törvénytervezetnek a kisebbségekre vonatkozó szakaszait illetően és átnyújtja a Parlament Állandó Bizottságainak.