Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbségét a Románia területén élő magyarok alkotják. A legutóbbi népszámlálás (2002) hivatalos adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka, 1 431 807-en vallja magát magyarnak. A népszámlálási adatok szerint a magyarság túlnyomó többsége (98%) a nyugati kereszténységhez tartozik.

A kommunista diktatúra bukását követően, 1989. december 25-én megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét vállalta fel. Tagsága a belső pluralizmus elvének megfelelően megyei/területi szervezetekbe, ideológiai alapon tömörülő platformokba, valamint társult szervezetekbe szerveződik. A Szövetség társult szervezetei szociális-, tudományos-, művelődési-, más szakmai jellegű-, valamint ifjúsági csoportosulások.

A Szövetség a szervezeti önkormányzat elve alapján működik, szétválasztva a döntéshozó, végrehajtó, illetve az ellenőrző szférákat.

A Szövetség legfelsőbb döntéshozó testülete a Kongresszus. Két kongresszus között a Szövetség döntéshozó testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (a továbbiakban SZKT), a Szövetségi Állandó Tanács (a továbbiakban SZÁT), valamint a Szövetségi Elnökség (SZE).

A Szövetség végrehajtó testülete a Főtitkárság, amely végrehajtja a Kongresszus, az SZKT, a SZÁT, illetve a SZE határozatait. Ennek érdekében, saját hatáskörében, döntéseket hoz.

A Szövetség konzultatív testületei: a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban TEKT), a Platformok Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban PKT) és az Országos Önkormányzati Tanács (a továbbiakban OÖT).

Az ellenőrzés feladatát a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság, valamint a Szövetségi Ellenőrző Bizottság látja el.

Az 1990, 1992, 1996, 2000, 2004. majd a 2008. évi választásokon elért eredményeinek, a helyhatóságokban, a parlamentben, valamint a kormányzati struktúrákban végzett tevékenységének köszönhetően az RMDSZ Románia politikai életének számottevő, megkerülhetetlen tényezője.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulás óta felvállalta Románia euro-atlanti és európai integrációjának ügyét, politikai szerepvállalásával hozzájárult mind az ország NATO tagságához, mind a 2007. január 1-jei Európai Uniós csatlakozáshoz. A csatlakozás utáni feltételekhez igazodva, a 2007. márciusában sorra került 8. kongresszusán olyan alapszabályzatot fogadott el, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy a romániai magyar közösség nyertese legyen az európai integrációs folyamatnak.

Ezt az elvet az RMDSZ következetesen felvállalta, prioritásait, a romániai magyarság képviseletét, érdekeinek érvényesítéséért kifejtett tevékenységét ennek a célkitűzésnek rendelte alá. Bizonyítják ezt a 2009. évi kolozsvári, majd a 2011. évi nagyváradi kongresszuson elfogadott dokumentumok.

A Kolozsváron lezajlott 9. Kongresszus egyik fontos dokumentuma A mi Uniónk, a mi Európánk. Ez kimondja: a közeljövő Európai Uniója – a mi Uniónk – a régiók és közösségek Európája, az állampolgárok, közösségek és régiók, valamint a tagállamok érdekeit képviseli a világban.

A 2011. februárjában ülésező Kongresszus egy újabb dokumentumot fogadott el, amelyben a Szövetség ismételten megfogalmazza a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésének fontosságát. A Legyen európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme! című határozat többek között megerősíti az európai uniós nemzeti kisebbségi keretszabályozás szükségességét, hangsúlyozza az elnyert jogok megőrzésének és bővítésének fontosságát, valamint a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását és a tényleges többnyelvűség bevezetését.

Az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak (EPP), az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV), a Képviselettel Nem Rendelkező Népcsoportok Szervezetének (UNPO).