„Az RMDSZ nem tudja támogatni ebben a formában az állatorvosi munkakör és az ezzel járó feladatok szabályozására vonatkozó – a kormány által előterjesztett – jogszabály-módosítást. Szükség van a hatályos törvényes keret újragondolására, azonban ezt az Európai Bizottság által megfogalmazott ajánlások mentén kell megejtenie a parlamentnek. Jelenleg a tervezetben olyan előírások szerepelnek, amelyek teljesen mellőznék az állatorvos jelenlétét az állatgyógyszertárakból, de engedélyeznék a különböző oltások, biológiai termékek megvásárlását is, amelyek jelenleg csak állatorvosi felügyelet és adminisztrálás mellett használhatók. A tervezet lehetővé tenné a különböző oltásokhoz vagy bármely más biológiai termékhez a nem szakmában dolgozó személyek hozzáférését, illetve nem szabályozná a gyógyszerészeti termékek árusítását, így ez bárki számára megengedett lenne. Számunkra elfogadhatatlan, hogy megszavazzunk egy olyan tervezetet, amely lehetővé tenné az állatgyógyászati termékek ellenőrizhetetlen árusítását, és ez által az állampolgárok számára veszélyesnek minősíthető kereskedelmet” – mutatott rá Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja azt követően, hogy parlamenti eljárásban újra napirendre került az állatorvosi munkakört és az ezzel járó feladatokat szabályzó sürgősségi kormányrendelet megvitatása, miután az államelnök visszaküldte felülvizsgálatra a parlamentnek.
Az államelnök javaslatait figyelembe véve a képviselőház plénuma újból megszavazta a sertést tartó gazdák támogatására vonatkozó országos programot.
„Évről évre egyre nagyobb mennyiségű, emberi fogyasztásra már nem alkalmas élelmiszer válik hulladékká. Ezt a jelenséget próbálja fékezni a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség egy új pályázati lehetőség által, amelynek köszönhetően a lejárt szavatosságú élelmiszerekből vagy maradékokból sertéstáp készülhet. Innovatív elképzelésekkel rendelkező csoportok jelentkezhetnek projekttel, amelyek célja, hogy az emberi fogyasztásra már alkalmatlan ételből sertéstáp készüljön. A pályázat segítségével maximálisan 500 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az operatív csoportok, amelyek legkevesebb két tagból állnak: egy kutatóközpontból vagy feldolgozóból és egy vagy akár több mezőgazdasági termelőből” – mutatott rá Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának a tagja. A szatmári törvényhozó már többször felhívta a figyelmet arra, hogy Romániának csökkentenie kell a sertéshús importot, meglátása szerint ez a pályázati kiírás kiváló lehetőséget teremthet ezen importcikk mennyiségének visszaszorítására.
„Szatmár megyében három időszakos határátkelőhely van: a Szárazberek-Garbolc, a Nagypeleske-Zajta és Szaniszló-Ömböly átkelők. Románia és Magyarország külügyminiszterei megegyeztek abban, hogy a határszakaszon található tíz ideiglenes átkelőből kettőt állandósítanak. A szatmáriak azt szeretnék, hogy az egyik határátkelő Szatmár megyében nyíljon, hiszen az új átkelő akár 120 kilométerrel is lerövidítheti az utazási távolságot a nemzetközi autópálya-hálózat felé, emellett 17, eddig hátrányos helyzetben levő, elzárt falu életének is új lendületet adna. Az új határátkelő legkevesebb 40 ezer ember életét befolyásolná pozitívan” – fogalmazott Magyar Lóránd, az RDMSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője október 31-én a parlament alsóházának plénuma előtt politikai nyilatkozatában. A képviselő hangsúlyozta, hogy a cél az lenne, hogy a Szatmár megyei három, csak hétvégén működő határátkelőből egyet állandósítsanak a hatóságok, hiszen egy állandó román-magyar határátkelőhely megnyitása felszabadítaná a Pete-Csengersima átkelőhelyet.
„Nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, értékesítési formákat, ahol a romániai és azon belül az erdélyi magyar gazdaságokat tudjuk hasznosítani és reflektorfénybe helyezni. Az éves rendszerességgel megszervezett IndAgra nemzetközi mezőgazdasági kiállítás kiváló alkalom arra, hogy bemutassuk mezőgazdaságunkat. Arra kell törekednünk, hogy megoldást találjunk a túlzott mezőgazdasági gabona exportra, hiszen Románia az elsők között van e tekintetében, míg az élelmiszer import sokkal magasabb az európai átlagnál. Éppen ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni az állattenyésztésre, és ezáltal csökkenteni a gabonaexportot és növelni a Romániában előállított élelmiszer mennyiséget” – mutatott rá Magyar Lóránd Bálint, az RMDSZ Szatmár megyei képviselője, a parlament alsóházának, mezőgazdasági bizottságának tagja az október 25-28 között szervezett nemzetközi kiállításon Bukarestben.
Az RMDSZ Szatmár megyei törvényhozói félévértékelő sajtótájékoztató keretében mérlegelték az elmúlt parlamenti ülésszakban elindított kezdeményezéseket és elért eredményeket. Erdei-Dolóczki István és Magyar Lóránd képviselők, valamint Turos Lóránd szenátor július 7-én, pénteken számoltak be az elmúlt félév munkájáról és a Szatmár megyeieket leginkább érintő változásokról.
„Úgy módosítottuk tegnap a képviselőházban döntéshozó fórumként az erdészeti törvényt RMDSZ-javaslatra, hogy az megerősíti a magánerdészeteket, ezáltal lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a magánerdő-tulajdonosok saját kezükbe tudják venni erdős területeiken a fa törvényes kitermelésének irányítását. Továbbá támogattuk, hogy állami finanszírozásból biztosítsák a nem őrzött erdőterületek őrzését, valamint módosító-indítványainkkal törvényes megoldást biztosítunk az egyre súlyosabb tűzifa-problémákra. Az erdészeti kerettörvényt célzó, elfogadott módosításunk ugyanakkor előírja, hogy amennyiben az erdész falopás esetén azonnal értesíti a rendőrséget, mentesül a vagyoni felelősség alól” – mutatott rá Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azt követően, hogy a parlament alsóháza megszavazta az Szövetség szakpolitikusai által kidolgozott módosító-javaslatot. Tánczos emlékeztetett arra, hogy a módosító-javaslatok szükségessége a közbirtokosságokkal és helyi önkormányzatokkal, valamint magánerdészetekkel folytatott egyeztetetések alatt merültek fel, amelyet Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével közösen szerveztek Csíkszeredában.
„Szatmár megye több pontjáról jelezték nekem, hogy komoly gondot jelent számukra az elhullott állatok elszállíttatása és megsemmisítése, mert a vonatkozó kormányhatározathoz nincsen meg a szükséges módszertan, amely alapján azt a megyei intézmények gyakorlatba ültethetnék” – mutatott rá a megyében élő állattenyésztők és mezőgazdászok gyakori gondjára Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, aki ezzel kapcsolatban írásban fordult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.
„A szakminisztérium nem végezte el a rá háruló feladatokat az élelmiszerpazarlásra vonatkozó törvény esetében. A parlament kidolgozta és megszavazta tavaly ezt a rendkívül fontos jogszabályt, azonban a szaktárca folyamatos kiskapukat keres, és halasztja a törvény alkalmazási módszertanának a kidolgozását, így azt nem lehet gyakorlatba ültetni. Mi több, a jogszabály módosítására készül, amelyet nem tartok indokoltnak” – mutatott rá Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, majd hozzátette: Románia 2016-ban szavazta meg a törvényt, amely május 21-én kellett volna életbe lépjen, azonban nem készült el az alkalmazási útmutató, amelynek hiányában azt nem lehet gyakorlatba ültetni.
