Dokumentumok - Program
GAZDASÁG
Az RMDSZ gazdasági programjának társadalompolitikai célkitűzései:
- az állampolgárok életszínvonalának jelentős emelése, életkörülményeik javítása;
- a középréteg gyarapítása és megerősítése;
- az elszegényedés, az elvándorlás csökkentése és a felemelkedés esélyeinek javítása;
- az európai szociális modellt követő, jól működő, fenntartható fejlődést biztosító piacgazdaság kialakítása, amelyben érvényesül az állam makrogazdasági szintű szabályozó és ellenőrző szerepe a gazdasági válság elkerülése, illetve hatásainak csökkentése érdekében;
- a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása;
- vállalkozásösztönző környezet kialakítása;
- a kompetencia elvére alapozott esélyegyenlőség biztosítása vállakózóinknak a gazdasági élet átalakításában való részvétel és helyi vagy országos szintű gazdasági tevékenységek területén;
- a gazdaságfejlesztési alapok átlátható pályázati rendszerrel történő elosztása;
- magyarlakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, különös tekintettel a Székelyföldre;
- olyan költségvetés-politika kialakítása, amely tényleges támogatást nyújt a kisebbségi közösségeknek és helyi önkormányzatoknak;
- a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét figyelembe vevő gazdaságpolitika kialakítása.
GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK
- a gazdaság versenyképességen és teljesítményen alapuló növekedésének biztosítása, amely maga után vonja a társadalom egészében érzékelhető életszínvonal-javulást, illetve a reálkeresetek növekedését;
- a foglalkoztatás bővítése, új munkahelyek létrehozása;
- a román gazdaság EU követelményekhez való igazítása, Románia és az Unió közti fejlettségi különbségek csökkentése, a közösségi források hatékonyabb felhasználása;
- Románia területfejlesztési stratégiájának végelegesítése, amely biztosítja a helyi regionális és országos területfejlesztési tervek, a város és vidékfejlesztés összehangolását, a városfejlesztési integrált programok hangsúlyos jelenlétét különböző európai uniós programokban;
- az erdélyi térségek (Partium, Belső Erdély, Székelyföld) sajátosságait figyelembe vevő fejlesztési programok kiemelt támogatása;
- Székelyföld (Hargita, Kovászna és Maros megyék) sajátos helyzetét és adottságait figyelembe vevő térségspecifikus fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása, a beruházások ösztönzésére, új munkahelyek létrehozására és korszerű technológiák bevezetésére a székelyföldi hagyományos iparágakba;
- a vidék gondjainak megoldása, az ott élők életkörülményeinek javítása életképes és átfogó vidékfejlesztési politika kialakítása által;
- a magyarlakta területek infrastrukturális fejlesztése, az állami költségvetésből való méltányos részesedés biztosítása;
- a mezőgazdaság uniós normák szerinti szerkezeti átalakítása, az agrárium felkészítése az önmagát megújítani és fenntartani képes falusi társadalom kialakítására;
- vállalkozásösztönző, kedvező és kiszámítható gazdasági környezet kialakítása, a kis- és középvállalatok hatékony támogatása, a hazai vállalkozói réteg versenyképességének megerősítése;
- a nemzeti közösségek kiemelt költségvetési támogatása legitim képviseleteiken keresztül;
- a modernizáció ösztönzése, a beruházási arány jelentős növelése, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésének gyorsítása.
STRATÉGIA
Románia gazdaságfejlesztési stratégiájában kapjanak nagyobb hangsúlyt az export, az agrárium és az idegenforgalom növelésére, valamint a szolgáltatások fejlesztésére irányuló törekvések. Ezt elsősorban a humánerőforrás fejlesztésével, az innovációval, valamint magas technológiájú, termelő beruházásokkal lehet elérni. Elő kell segítenünk a hatékony hazai vállalkozói réteg kialakulását, amely tényezője az európai, illetve a nemzetközi gazdaságnak.
1. Életszínvonal politika
A népességmegtartáshoz, az elvándorlás csökkentéséhez, illetve az elszegényedés megállításához szükséges feltételek:
- a bérek és nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, illetve ezek az inflációt meghaladó növekedése a gazdasági növekedés és a termelékenység növekedésével arányosan;
- új munkahelyek létrehozása;
- a gazdasági ágazatok átalakítása következtében felszabaduló munkaerő átképzése és foglalkoztatásának megoldása;
- olyan nyugdíjrendszer bevezetése, amelyben biztosítva van a nyugdíjak méltányossága, kiszámíthatósága és biztonsága, a nyugdíjaztatás időpontjától függetlenül;
- a családtámogatáshoz való hozzáférés kiterjesztése, a támogatási formák bővítése, a juttatások mértékének az inflációt követő növelése úgy, hogy az egy gyerek után járó támogatás haladja meg az átlagbér 10%-át;
- a tömbházak felújítását biztosító, állami támogatású és hitelkonstrukciójú program kiszélesítése és kivitelezése.
2. Foglalkoztatás-politika
A Szövetség célja a magas szintű foglalkoztatottság, minőségi munkahelyek teremtése, a szegénység elleni fellépés. Ezt segíti a közterhek mérséklése, a részmunkaidős foglalkoztatás, a bedolgozói munka ösztönzése, és az átképzést, a felnőttképzést, a munkahelyteremtést elősegítő programok támogatása. Ennek érdekében fontosnak tartjuk:
- a nem hagyományos munkavégzési formák jogi kereteinek kialakítását;
- a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek ismertetését, és hatékony kapcsolatok kialakítását a vállalkozói szférával;
- a pályakezdő diplomások foglalkoztatását ösztönző programok kidolgozását;
- a munkaközvetítéssel, tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó intézmény-hálózat bővítését a magáncégek és civil szerveztek bevonásával, valamint ezek pályázati úton történő támogatását;
- a képzési rendszer piac-érzékennyé alakítását;
- olyan adórendszer kialakítását, amely a munkaadókat a személyzeti állomány képzésére, minőségi fejlesztésére, ismeretek naprakészen tartására serkenti, a humán erőforrás folyamatos képzését és átképzését finanszírozza;
- a gazdaságfejlesztési stratégiák kialakításánál a rendelkezésre álló humán erőforrás mennyiségének, minőségének és területi megoszlásának figyelembe vételét.
3. Ágazati politikák
a. Ipar
A hazai termékek a minőséggel és sajátos arculattal, márkanévvel lehetnek versenyképesek a külföldi piacokon. Szem előtt tartva ezeket, a továbbiakban is támogatjuk azon programokat, amelyek az exportpotenciállal rendelkező ágazatokat segítik. Ezekben a programokban megfelelő szerepet kell kapniuk a „transzilvanikumok”-nak. Népszerűsíteni kívánjuk a hazai termék mellett az erdélyi hagyományokat és szokásokat is, szorgalmazzuk az erdélyi és székelyföldi brand kialakítását és ennek megismertetését az Európai Unióban, így növelve az erdélyi megyék - különösképpen a székely és belső-erdélyi megyék - hozzájárulását az ország külkereskedelméhez.
További célkitűzéseink:
- az európai földgázszállító hálózatba való bekapcsolódás mielőbbi megvalósítása az e téren fennálló függőség felszámolásával;
- a fejlesztési alapokhoz való hozzáférés biztosítása környezetkímélő csúcs-technológiákat meghonosító, valamint műszaki újításokat és találmányokat hasznosító vállalkozások számára, a kutatásfejlesztési tevékenység támogatása, a nemzetközi programokba való bekapcsolódás elősegítése;
- minőségi ipari infrastruktúra és kötődő szolgáltatások kialakítása, zöldmezős beruházások (ipari-, logisztikai-, business parkok) kiemelt támogatása, az ehhez szükséges költségvetési források biztosítása.
b. Kis- és középvállalkozások
Felismerve a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő erejét, valamint társadalmi kohéziós szerepét, szükségesnek tartjuk a vállalkozói réteg versenyképességének növelését:
- a kis- és középvállalkozások szakmai társulásainak támogatásával, és ezek érdekvédelmi szerepének növelésével;
- kezdő innovatív vállalkozások támogatási rendszerének kidolgozásával, vállalkozói központok létrehozásával, fejlesztési projektek finanszírozásával;
- minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével;
- a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi piacra jutásának elősegítésével;
- a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó kedvezményes hitel- és garanciaalapok feltőkésítésével, ezek összehangolt újragondolásával, az önerő finanszírozást igénylő beruházások, európai támogatások sikeres kivitelezése érdekében.
c. Mező- és erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés
A versenyképes ágazatok kialakulásával, az EU szabályozási rendszerének és mechanizmusainak átvételével a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a következő időszakban csökkenni fog. A vidéken élők számára elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében elengedhetetlen egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. Ennek célja a gazdálkodás kiszámíthatóvá és jövedelmezővé tétele, valamint a falu népességmegtartó erejének növelése. Ezért szükséges:
- a mezőgazdaság fokozatos beillesztése egy átfogó vidékfejlesztési programba, amelyben a termelés kiegészül a környezetvédelmi feladatok ellátásával, a táj ökológiai értékeinek védelmével, ápolásával oly módon, hogy az új feladatok új jövedelemforrást is jelentsenek;
- az EU közösségi agrárpolitikájának előírásai alapján a Romániában alkalmazott differenciált támogatási rendszer átalakítása;
- az agrárszféra költségvetési támogatásának átvilágíthatóvá és ellenőrizhetővé tétele (WTO- és EU-konformitás);
- egyszerűbb, átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályáztatásra épülő támogatási rendszer bevezetése oly módon, hogy az agrárium szereplői számára biztosítva legyen a támogatásokkal kapcsolatos konzultáció és véleményezés;
- a mezőgazdasági irányítás elévült intézményrendszerének gyökeres megújítása, falugazdász, falugondnoki szolgáltatások létrehozása;
- új piacszabályozási rendszer bevezetése, amely megteremti az értékesítési és jövedelembiztonságot a meghatározó jellegű mezőgazdasági termékek esetében; az EU szabályzatain alapuló intervenciós felvásárlási rendszer bevezetése;
- a tulajdonjog garantálása, a birtok egységének védelme, a tagosítás, a földcsere, a földvásárlás, a mezőgazdasági földbérlet, az ésszerű birtokstruktúra feltételeinek kialakítása;
- hazai pénzintézeti rendszer hitelezési technikájának fejlesztése, a finanszírozási rendszer modernizálása, a hitel-kihelyezési konstrukciók bővítése, a bürokratikus ügyintézési eljárások egyszerűsítése, állami garanciális alap létrehozása a mezőgazdaság finanszírozásában;
- az agrártermelés természeti kockázatának elviselhetőbbé tétele érdekében katasztrófakár-enyhítési rendszer kialakítása, az ehhez szükséges költségvetési források évenkénti biztosítása egy elkülönített katasztrófaalap feltöltésével;
- az áruértékesítés biztonságosabbá tétele érdekében beszerző-értékesítő szövetkezetek létrehozásának támogatása;
- a kataszteri nyilvántartás reformja és digitalizálása, amely elengedhetetlen a föld adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a föld piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági termelés célirányos támogatásához;
- a termőföldtől a fogyasztóig terjedő élelmiszerbiztonsági rendszer továbbfejlesztése;
- a vidéki mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése;
- a kézművesség támogatása;
- az agrárturizmus támogatása és népszerűsítése;
- a tagosítás támogatása;
- a járványszerű állatbetegségek (vészek) miatt bekövetkezett károk megtérítése;
- a leromlott mezőgazdasági területek erdősítése, a vágásterületek felújítása a további talajerózió megakadályozása érdekében, valamint az erdősített területek nyiladékokkal, szélfogó fasorokkal, tűzvédelmi pásztákkal, vízvételi helyekkel és erdei utakkal történő ellátását célzó támogatási rendszer kialakítása;
- a magánerdészeti rendszer megerősítése, az állami rendszerrel való egyenjogúsítása;
- véderdők tulajdonosainak számára kárpótlási rendszerek kidolgozása, függetlenül attól, hogy jogi vagy magán személyekről van szó.
Az RMDSZ vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, a környezet, a természeti- és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a Vidéki Térségek Európai Chartájának megfelelően. Ezek érdekében szükséges:
- vidékfejlesztési központok kialakítása a vidék- és területfejlesztés hatékony eszközeként, melyek célja az intézmények, egyesületek, szervezetek együttműködésének ösztönzése, a vidékfejlesztési tervek és stratégiák kidolgozása, hatékony tanácsadás megvalósítása a vidékfejlesztési finanszírozási eszközök feltárása és felhasználása érdekében;
- a vidéki infrastruktúra fejlesztése az elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében úgy, hogy a falusi emberek életfeltételei esélyei fokozatosan közelítsenek a városiakéhoz;
- a piacra termelő önálló gazdaságok, valamint új agrár-erdészeti befektetések (zöld energia, biomassza, bioüzemanyag) kiemelt támogatása.
d. Turizmus
A turizmus az egyik legnagyobb növekedési és munkahely-teremtési potenciállal bíró ágazat. Támogatjuk, hogy országunk, és kiemelten Erdély természeti adottságainak kiaknázása, a kulturális örökség érvényre juttatása megfelelő stratégiával és átgondolt fejlesztési koncepcióval történjen.
Célunk a romániai magyar vendéglátóipar európai szintű népszerűsítése. A közlekedési infrastruktúra gyors fejlesztésével, különféle befektetési és hitelgarancia kedvezményekkel segíteni kívánjuk a kis- és közepes vállalkozások turisztikai fejlesztéseit, ezek versenyképességének növelését. A turizmus állami költségvetésből és uniós forrásokból származó támogatásait, elsősorban a turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztésére és látványhelyszínek kialakítására kell fordítani. Különféle befektetési és hitelgarancia kedvezményekkel kell kibővíteni a kis- és középvállalkozások ilyen irányú kezdeményezéseit.
Szorgalmazzuk a faluturizmus és a falusi vendéglátás támogatási rendszerének kiépítését a következő eszközök segítségével: marketing és értékesítési hálózat kialakítása, szakképzés ösztönzése, kedvezményes adó, hitel- és garanciarendszerek kidolgozása, valamint az engedélyezési rendszer egyszerűsítése. A faluturizmus és falusi vendéglátás rendszerébe szervesen illeszkedik a bor- és gasztro-turizmus. Ezek elterjesztésére olyan országos programok beindítását szorgalmazzuk, mint: „A bor útja”, „A borvizek útja”, „A só útja” stb. A turizmusfejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakoktatás kiterjesztését a vendéglátóipar területére.
Az egészségügyi-, gyógy-, ifjúsági- és idős turizmus támogatási rendszerét oly módon kell kidolgozni, hogy ezek esetében is alkalmazni lehessen a nemrég bevezetett üdülési csekkeket.
Kiemelten kell foglalkoznunk a hagyományos, népi módszerrel készült termékek, népművészeti alkotások hasznosításával, ily módon hozzájárulva a mesterségek fennmaradásához, a vidéki közösségek megerősödéséhez.
4. Infrastruktúra fejlesztése
Az infrastrukturális fejlesztések kidolgozásánál elengedhetetlen kritérium ezek méltányos és kiegyensúlyozott regionális leosztása.
Szükséges olyan korszerű út- és vasúthálózat létrehozása, amely biztosítja a régiók fejlődését. Kiemelt célunk a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó autópálya befejezése, a Szatmárnémetit Nagyváraddal, Araddal, Temesvárral összekötő út gyorsforgalmi úttá fejlesztése, valamint a Dél Erdélyen áthaladó Nagylak-Arad-Brassó-Bukarest autópálya megépítése, illetve az ezekhez csatlakozó utak és határátkelőhelyek fejlesztése.
Halaszthatatlan a Román Vasutak modernizációjának felgyorsítása, a pályavasút és vállalkozó vasút gazdálkodásának szétválasztása, a kombinált fuvarozás és a logisztikai központok fejlesztése.
Az energiaszolgáltatás biztonsága a gazdaság működőképességének és az állampolgárok életvitelének egyaránt fontos feltétele. Az államnak, alapvetően piaci eszközökkel, jogalkotóként és résztulajdonosként is gondoskodnia kell az ellátás biztonságáról, a hosszú távú érdekek érvényesítéséről, a természeti környezet védelméről. Kiemelt hangsúlyt kell fektetnie az energiatakarékos- és környezetkímélő technológiák bevezetésére illetve alkalmazására, valamint a megújuló- és zöld energiaforrások kiaknázására, a parlagon fekvő mezőgazdasági területek termelési körforgásban való hasznosítása és bizonyos környezetvédelmi problémák megoldása érdekében
Fontosnak tartjuk a hazai villamosenergia-piac tevékenységének térségi szintű kiterjesztését.
Gyorsítani kell a közművesítési beruházások, a közüzemi szolgáltatások fejlesztését, különös tekintettel a vidéki települések ivóvízellátásának és csatornahálózatának megvalósítására.
5. Költségvetési és monetáris politika
a. Költségvetés, államháztartás
A költségvetés szerkezeti átalakításának, valamint a költségvetési intézményrendszer reformjának az Európai Uniós előcsatlakozási tárgyalásokon megállapított alapvető irányvonalak mentén kell folytatódnia. A fiskális politikának hosszabb távon anticiklikusnak kell lennie, vagyis fellendülés esetén vásárlóerőt szűkítő, lassulás esetén vásárlóerőt bővítő hatást kell gyakorolnia.
Az állami költségvetést programok formájában kell megjeleníteni, kidolgozva a programok hatékonyságát tükröző kritériumrendszert.
Az EU-s alapok felhasználásának követelménye szükségessé teszi a programok pénzügyi lebonyolításáért felelős intézmények rugalmassá tételét és hatékonyságának növelését, esetenként a szubszidiaritás elve alapján történő átszervezését.
A költségvetésnek a fenntartható fejlődést elősegítő gazdaságpolitika hatékony eszközévé kell válnia. Alapvető célunk a költségvetési hiány inflációmentes finanszírozása, kezelhető keretek között tartása, valamint lényeges csökkentése közép- és hosszú távon. Rövid távon az elmélyülő gazdasági világválság hatásait csökkentő olyan koherens és végrehajtható válságkezelő stratégia gyors kidolgozását és gyakorlatba ültetését szorgalmazzuk, amely lehetővé teszi:
- a munkahelyek megőrzését;
- a stratégiai húzóágazatok (agrárium, turisztika, szolgáltatások) fokozottabb támogatását;
- az infrastruktúra nagyobb ütemű fejlesztését.
E célok megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk:
- az adóügyi és az adóügyi eljárási törvénykönyvek kidolgozását, az adórendszer átláthatóságának, kiszámíthatóságának és koherenciájának figyelembe vételével;
- az adóhivatalok átszervezését, összekapcsolt rendszerbeállítását, informatizálását, az ügyvitel reformját, az adóbehajtási költségek csökkentését és az adóbehajtás hatékonyságának, követhetőségének javítását;
- az önkormányzatok nagyobb arányú részesedését a GDP-ből;
- a feketegazdaság visszaszorítását;
- az állami hitel és garanciaalapból a strukturális alapok lehívásához szükséges önrész biztosítását, valamint az önkormányzatok és civil szervezetek által elnyert európai projektek esetében, a hozzáadott-értékadóval (TVA) járó költségek állami költségvetésből történő visszatérítését.
b. Monetáris politika
Az euróövezethez való csatlakozáshoz a politikai akaraton túl széleskörű hatástanulmányok elkészítése szükséges, amelyek kiterjednek az euró bevezetésének várható kísérő jelenségeire, a csatlakozási árfolyam megállapítására a különböző előre látható tőkemozgások figyelembe vételével, a vállalkozói szférára gyakorolt hatására.
Az euró bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges makrogazdasági feltételek (3% alatti költségvetési hiány, 2-3% közötti éves infláció, mérsékelt köztartozás, stb.) fokozatos megteremtése és állandósítása csak összehangolt fiskális, monetáris és költségvetési politikával valósíthatók meg. Országunknak 2012-ben csatlakoznia kell az euróra való áttérés előszobáját jelentő ERM 2 (Exchange Rate Mechanism) európai árfolyamrendszerhez. A jelenlegi, 2007-2013-as EU-s költségvetési ciklus lezárása után, a fenti feltételek teljesítése megteremti a lehetőséget az eurózónához való csatlakozásra, várhatóan 2014-ben.
Ezzel egy időben szükség van a gazdaság – éves szinten legalább 3%-os huzamosan fenntartható – növekedési pályára történő visszaállítására és a termelékenység javítására, hisz ezek előfeltételei a reálkeresetek növelésének. Az RMDSZ szorgalmazza, hogy a gazdasági növekedés által megteremtett többletbevételeket mindenekelőtt a nyugdíjellátás bővítésére, valamint a családok adóterhének csökkentésére kell fordítani, érvényesítve az arányosság és az igazságosság elveit.
c. Helyi közpénzügyek
A helyi közpénzügyek területén szükségesnek tartjuk az önkormányzatok feladatkörük szerinti finanszírozását, a pénzügyi decentralizáció folytatását, újabb pénzforrások helyi szintre való rendelését, a helyi adók és illetékek megállapításánál az önkormányzatok 0-50%-ig való eltérését a központilag meghatározott szinttől, valamint a visszaosztott összegek felhasználási módozatairól szóló döntés teljes mértékben helyi hatáskörbe való utalását.
Célul tűzzük ki, hogy a jövedelemadó teljes mértékben, a hozzáadott értékadó (TVA) legalább 15%-ban helyben maradjon. Szükségesnek tartjuk a hozzáadott értékadóból az állami költségvetésen keresztül helyi közigazgatásoknak visszaosztott részarány a jelenlegi 36%-ról 40%-ra való emelését.