12. EU Tábor: az első nap a romaintegrációt célzó projektek bemutatásáról szólt

2015.07.08. | Ifjúság , MIÉRT , Ügyvezető Elnökség
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


12. EU Tábor: az első nap a romaintegrációt célzó projektek bemutatásáról szólt

A 12. EU Tábor első napja a romastratégiákról szólt, szakemberek mutatták be a Kolozsvár melletti pataréti és a Sepsiszentgyörgy melletti őrkői roma családok integrációját célzó projekteket. A Magyar Ifjúsági Értekezlet, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Wilfried Martens európai központ szervezésében az idei táborra július 7-12. között kerül sor.

Tonk Gabriella a Patarét is Kolozsvár című előadásában a térség helyzetét taglalta.  Veszélyes környezetben, elviselhetetlen körülmények között élnek a kitelepített roma családok – a kialakult helyzet társadalmi problémákhoz vezethet.

 

Előadásában Tonk Gabriella, a Pata Cluj nevű integrált projekt anyagi hátteréről, jellegéről, valamint a tíz fő komponenséről beszélt. „Fő céljaink közé tartozik a romákkal szembeni diszkrimináció nagymértékű csökkentése, a strukturális erőszak megszűntetése, valamint az egyenlőtlen társadalmi- és szociális fejlődés kiküszöbölése” – hangsúlyozta a projektfelelős. A program nagyrészt a Norvég Alap által biztosított anyagi támogatásból valósul meg, amelynek teljes költségvetését 3 millió euró fedezi.

 

Patarét alig 8 kilométerre fekszik Kolozsvártól, ahol több mint 1700 roma él, négy lakónegyedben a szeméttelep közvetlen közelében. Az első csoport a 1980-as években telepedett le a megélhetés reményében, mivel a szelektált, újraértékesíthető hulladékok eladásából tartották fenn családjaikat.

 

Az előadó szerint: „Nagyon ellentmondásos a kezdeményezés megítélése. Ennek fő oka, hogy olyan monopóliumot alakított ki a projekt, amely az addig fennálló helyzetet megnehezítette. Nagyok lettek az elvárások, valamint megingott a szolidaritás.” A későbbiekben hozzáfűzte „a legnagyobb hiba az, hogy vezetők tárgyalnak vezetőkkel. Így ezek a tárgyalások egyenlőtlenekké válnak. A problémának két oldala van: egy a többségi intézményrendszer és egy a roma közösség szemszögéből.”

 

A megvalósítás első lépése egy mobil szociális központ- és tranzit szolgáltatás kialakítása. A későbbiekben lakó- és közösségi házakat építenek, ahol a roma gyerekek oktatásával foglalkoznak az önkéntesek. A projekt végső célja a családok visszatelepítése Kolozsvárra, különböző lakótelepekre, amelyeket speciálisan nekik építenek. 

 

Az EU Tábor szerda délelőttjének zárásaként a sepsiszentgyörgyi romastratégia került a középpontba. Tischler Ferenc, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere és Kondor Ágota pedagógus, mentálhigiénés szakember az őrkői roma közösség szociális asszimilációjáért létrehozott projektet ismertette.

 

A város romastratégiájának három kulcsszava: nők, gyerekek és munkalehetőség. A projekt 2012-ben kezdődött, az elmúlt három évet a külföldi példák helyszíni megismerésére fordították, de számos program már elindult és további ötletekben sincs hiány. Ilyén például a Biztos kezdet program, amelynek célja olyan szakemberek, logopédusok, életvezető tanácsadók bevonása, akik az alapkészségek kifejlesztésében, akár higiéniai szokások kialakításában is segíthetnek a roma családoknak. Egy másik ilyen kezdeményezés a Női esély, amelyben a tudatos gyermekvállalás fontosságára hívják fel a figyelmet.

 

A ma 2000 személyre becsült őrkői romaközösség, három az 1800-as évek közepén letelepedő családra vezethető vissza. A teljes mértékben katolikus csoport egyik legnagyobb gondja a vízellátás, mivel csak négy csap van a telep területén. Így a tervek szerint közösségi házat, közfürdőt és mosodát hoznak létre a probléma megoldásának érdekében.

 

A nap folyamán  előadást tartott  Boros Lóránd etnológus is, a Bachtalo című film szereplője.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.