140 éves a dicsőszentmártoni magyar oktatás

2013.11.17. | Maros , Oktatásügyek
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


140 éves a dicsőszentmártoni magyar oktatás

A dicsőszentmártoni magyar oktatás fennállásának 140. évfordulóját egész napos rendezvénnyel ünnepelték szombaton. Fodor Sándor József helyi tanácsos, a Traian Általános Iskola igazgatóhelyettesének meghívására a rendezvényen részt vett Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselői, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke. A rendezvény szombaton délelőtt kezdődött, amikor az egykori unitárius iskola, ma közösségi házon a dicsőszentmártoni magyar oktatás fennállásának 140. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el. Az avatón beszédet mondott Winkler Gyula EP-képviselő, dr. Murvai László, az oktatási minisztérium tanácsadója, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Erdei Gyula, a hajdúszoboszlói testvérintézmény, a Thököly Imre Általános Iskola igazgatója.

,,Gazdagok a magyar közösségek Erdélyben, hiszen gazdag örökséget hagytak ránk elődeink, ezt a gazdag kulturális örökséget kell megismerni, gondozni, szeretni, de még inkább megszerettetni az utánunk következő generációkkal, hiszen felelősek vagyunk azért, hogy tovább adjuk-e a ránk testált hagyatékot" – fogalmazott ünnepi beszédében Winkler Gyula, aki elismerően szólt arról, hogy a dicsőszentmártoni rendezvényen a diákok is szép számban megjelentek. "Nem lett volna kerek ez az ünnepség a fiatalok nélkül, az ő részvételük teljesíti ki ezt a mai napot, bizonyítva, hogy van, akinek átadni az örökséget és lesz, aki megtartja majd évről-évre ezt az ünnepséget" – mondta az EP-képviselő.

 

 Az emléktábla avatóját követően került sor A magyar tannyelvű szórványoktatás aktuális kérdései címen megtartott konferenciára, amely Fodor Sándor József moderálásával zajlott. Molnár Margit pedagógus előadásában nemcsak a dicsőszentmártoni magyar oktatás, de a település történetébe engedett bepillantást.

 

Winkler Gyula előadásának első részében az Európai Unió oktatási politikájáról beszélt, elmondta, hogy az oktatás a tagállamok kompetenciájának számít, viszont vannak olyan uniós programok, amelyek az oktatás területét célozzák meg. Ilyen például az Erasmus program, amelynek 2014-2020 közötti időszak finanszírozása vitát váltott ki az Európai Parlamentben, ismertette Winkler Gyula. A tudásalapú társadalom kialakítása a legfontosabb célkitűzése az EU 2020 stratégiának, hívta fel a figyelmet, majd kitért az önkéntességre, ez is olyan terület, amely az EU támogatását élvezi. "Az európai társadalmak atomizálódása, az egyének elidegenedése, a kivonulás a társadalmi tevékenységből, a virtuális világ térnyerése aggodalmat szül egész Európában. Az önkéntesség serkentése akár anyagi támogatással is járó programok révén, visszavezethetik a fiatalokat a közösségbe. Ezt az erdélyi magyar közösségben is kulcskérdésnek tartom, ezért szorgalmazom az önkéntességet támogató programok minél szélesebb kiterjesztését" – magyarázta Winkler Gyula. Előadásának második részében esettanulmányt ismertetett, a Hunyad megyei magyar oktatás két évtizedes viszontagságairól beszélt. Kitért a Déván működő, Böjte atya nevével fémjelzett Szent Ferenc Alapítvány tevékenységére, ismertette a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum létrehozásának történetét, a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját. ,, El kell mondanom, hogy voltak olyanok, akik a kétezres évek elején a magyar oktatás halálát vizionálták Hunyad megyében, ezzel szemben idén szeptemberben kilencedik alkalommal csengettek be a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumba, kereken hatszáz gyermek kezdte meg a tanévet az óvodától az érettségiig. Ez egy olyan csoda, amelyet példaként lehet állítani Erdély-szerte a szórványközösségek elé. Nem a statisztikák vezetik közösségünket, hanem a bátor kezdeményezők, akik képesek a közösséget összefogni és minden helyi energiát egy közös ügy szolgálatába állítani" – hangsúlyozta Winkler Gyula.

 

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke az anyanyelvi oktatás kihívásait elemezve, Dicsőszentmárton viszonylatában az önálló magyar iskola létrehozását tartja hosszú távú megoldásnak, ami nemcsak a város magyarságának, hanem a környező magyar közösségekre nézve is megoldást jelentene. „A szórványkollégiumok is fontosak, ennek jó példája a Gaudeamus Alapítvány által működtetett segesvári intézmény, vagy a magyarfülpösi Szivárvány Otthon, illetve a nemrégiben létesített szászrégeni, valamint a befejezés előtt álló nagysármási. Ezek mellett az olyan központokban, mint Dicsőszentmárton, Marosludas, Szászrégen és Segesvár, létre kell hozni az önálló magyar oktatási intézményeket, melyekben óvodától érettségiig egy helyen, magyar környezetben tanulnak a diákok. Az új oktatási törvény, melynek megalkotásában az RMDSZ oroszlánrészt vállalt, s talán az elmúlt két évtized egyik legjelentősebb eredménye, lehetővé teszi ilyen intézmények létrehozását, melyhez nem kell más csak az iskolahálózat átszervezését támogató politikai akarat” – hangsúlyozta az elnök. Ez továbbra is a Maros megyei RMDSZ egyik legfontosabb kihívása, dacára annak, hogy Dicsőszentmártonban már két éve egyeztetik ezt a lehetőséget a helyi és megyei politikummal.

 

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a dicsőszentmártoni magyar oktatás évfordulóján szervezett, délutáni ünnepi rendezvényeken vett részt. Az EP-képviselő köszöntőjében elmondta: a szórvány kifejezés oktatásban, közösségi kérdésekben jellemzően a szétszóródást, a fogyást jelenti, illetve az elnémult harangokra és elnéptelenedett iskolákra emlékeztet. ,,Számunkra azt jelzi az a hatszáz óvodától középiskoláig tanuló helyi magyar diák, aki magyar tanintézményre vágyik, hogy Dicsőszentmárton nem szórvány, hanem diaszpóra. Tanulhatunk a zsidó vallásúaktól, akik diaszpóráról, vagyis a szétszórattatásban is megsokszorozódni képes közösségről beszélnek" – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba kiemelte, az európai parlamenti jelentések szerint, azok a sikeres országok, akik nem a hadseregbe, gazdaságba, titkosszolgálatba, hanem az oktatásba és egészségügybe fektetnek be. A képviselő Torda példáját említette, ahol megvalósult az önálló magyar oktatás, mert volt tanácsülési határozat, volt magyar jelenlét a kormányban és volt erős közösségi akarat.  

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.