1956 új értelmet adott a szabadságnak – Kelemen Hunor szövetségi elnök emlékező beszéde Csíkszeredában

2014.10.23. | Megemlékezés
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


1956 új értelmet adott a szabadságnak – Kelemen Hunor szövetségi elnök emlékező beszéde Csíkszeredában

Fotó: Banga Előd-Ernő

„Akik a szabadság elfojtására törekedtek, előbb vagy utóbb vereséget szenvedtek, mert a szabadság eszméjén nem fog a golyó, azt nem fojtja meg a kötél, nem irtja ki a tankok lánctalpa és nem gyötri halálra semmilyen börtön” – fogalmazott beszédében Kelemen Hunor október 23-án, csütörtökön Csíkszeredában, a Gloria Victis emlékmű megkoszorúzását követő megemlékező ünnepségen.

 A szövetégi elnök a Művészetek Házában azt is kiemelte: Erdélyben az 1956-os forradalomnak fontos intézmény is áldozatául esett – a Bolyai Egyetem. Mindaddig nem beszélhetünk a kommunizmus rémképétől való szabadulásról, amíg a magyar közösség akkor elvesztett jogait nem állítják vissza.

Az RMDSZ államelnök-jelöltje arra emlékeztette hallgatóságát, hogy szinte hatvan éve Erdély-szerte is lelkesedéssel és szorongva, aggódva figyelték a magyar emberek a budapesti történéseket, azt a pillanatot, amikor egy nép először üzente azt a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető.

 „Az 1956-os forradalom arra mutatott rá, hogy a diktatúra nem egy világtörténelmi kényszerűség, hanem egy embertelen ideológia erőszakos rátelepítése egy szabadságszerető népre. Ez a felismerés fogta egységbe pillanatok alatt a magyar társadalmat” – hangsúlyozta Kelemen Hunor Csíkszeredában, ugyanakkor ünnepi beszédében arra is kitért: a magyar nemzetre történelme ama vészterhes pillanatában tisztelettel tekintett a világ közvéleménye.

 

„Volt egy ország, amely megpróbálta lerázni a bilincset, megpróbált szembeszállni az embertelenséggel, az elképzelhetetlen rosszat is túlszárnyaló haderővel. Akkor esélytelennek bizonyult a szembeszegülés, de szinte hatvan év elteltével bátran mondhatjuk, hogy elindította a kommunizmus európai méretű bukását. A magyar forradalom morális győzelme előkészítette más közép-európai nemzetek szabadságharc kísérletét” – tette hozzá a szövetségi elnök, aki szerint az 1956-os magyar forradalom elevenen tartott emlékezete az egyén, a közösség és a nemzet jövőjéről való gondolkodásra is sarkall.

 

„A magyar forradalmárok tragédiáját végiggondolva kötelességünk másként szemlélni a szabadságot. Hiszen azok, akik akkor nem vesztek oda, nem kerültek börtönbe, azoknak a nagyvilág lett a hazájuk, távol otthonuktól a keserű szabadság közepette élték mindennapjaikat. És milyen szabadság az, amely a szeretteinktől távol adatik meg nekünk? Ezt a szabadságot sem magunknak, sem másoknak nem kívánhatjuk. Emberpróbáló erő kell ahhoz, hogy hitünkért, életünk végig ilyen drágán megfizessünk” – jelentette ki Kelemen Hunor és hozzátette: az 1956-os forradalom „intézmény-áldozata” Erdélyben a Bolyai Egyetem. Ameddig a magyar közösségnek nem állítják vissza az akkor megvont intézményes jogait, addig nem beszélhetünk a kommunizmus örökségének felszámolásáról. 

Kelemen Hunor szövetségi elnök emlékező beszéde Csíkszeredában Kelemen Hunor szövetségi elnök emlékező beszéde Csíkszeredában Kelemen Hunor szövetségi elnök emlékező beszéde Csíkszeredában
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.