A bulgáriai török kisebbség EP-képviselője volt Sógor Csaba vendége Kolozsváron

2015.06.28. | Európai Parlament
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A bulgáriai török kisebbség EP-képviselője volt Sógor Csaba vendége Kolozsváron

Erdélyben tájékozódott a romániai magyarok helyzetéről és közösségének sajátos problémáit ismertette Ilhan Kyuchyuk bulgáriai török EP-képviselő.  A liberális politikus Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő meghívására érkezett Kolozsvárra, ahol a Járosi Andor Kulturális Műhely közreműködésével, az Európai Beszélgető Estek rendezvénysorozat keretében június 26-án tartott előadást.

Ilhan Kyuchyuk egy majdnem nyolcmilliós lakosságú országból jön, ahol egy millióra tehető a kisebbségek száma, legnagyobb a közel 600 ezres török kisebbség, és több mint 300 ezer főt számlál a roma közösség. Pártja, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) nevű politikai alakulat nem etnikai alapon szerveződik, ugyanis a bolgár alkotmány tiltja az etnikai és vallási alapú pártok létrehozását. Az 1990-ben megalakult DPS tehát egy olyan párt, amely a társadalom egészének képviseletét vállalja, főként azokat a csoportokat tudja hatékonyan megszólítani, amelyek saját jólétük mellett fontosnak tartják a kisebbségek jólétét és jogbiztonságát.

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a romániai magyar közösség demográfiai helyzetéről, politikai képviseletéről, a törvények biztosította lehetőségekről és azok gyakorlati alkalmazása során mutatkozó hiányosságokról tájékoztatta meghívott kollégáját. Ilhan Kyuchyuk a két kisebbségi közösség helyzetét összehasonlítva elmondta: a bulgáriai törökök elsősorban saját családjukon belül és baráti közösségekben élik meg kultúrájukat és anyanyelvüket. Hagyományaikhoz és anyanyelvükhöz ragaszkodó népről van szó, akik alapvetően próbálják kerülni az etnikumok közti konfliktusokat és arra törekszenek, hogy kiegyensúlyozott legyen a kapcsolat a többség és a kisebbségek között. Úgy vélik, ugyanaz mindnyájuknak a célja: jobb életkörülmények között szeretnének szülőföldjükön élni.

Az EP-képviselő elmondása alapján a bulgáriai török közösségnek nincs lehetősége anyanyelvén tanulni, az iskolában mindössze választható nyelvként tanulhatnak törökül, ezért sokkal elfogadóbbak a többség nyelvét és kultúráját illetően. Ilhan Kyuchyuk azt is kiemelte, míg a romániai magyarság helyzetét Magyarország is igyekszik különbözőképpen támogatni, addig Törökország nem biztosít támogatást a bulgáriai török közösség megmaradásáért és felzárkóztatásáért.

Újabb problémákat vet fel, hogy egyre több üres török falu van Bulgáriában. A jobb lehetőségek keresése miatt ugyanis a török kisebbség valamelyest szétszóródott az országban. Sok fiatal például Szófiába megy tanulni és tanulmányai befejeztével nem tér vissza szülőfalujába. Arra is kitért, hogy a romániai magyarsághoz hasonlóan immár a bulgáriai török közösségnek is nagy kihívást jelent, hogy egyre kevesebb gyereket vállalnak a szülők, egyre inkább kezdenek berendezkedni az egygyermekes családmodellre.

Sógor Csaba és Ilhan Kyuchyuk egyetértettek abban, hogy bár minden nemzeti kisebbségi közösség sajátosan értelmezi a helyzetét és a többséggel szembeni viszonyát, mégis fontos lenne az, hogy ne csupán tagállami szinten kezeljék ezt a kérdést az EU-ban. Arról is hasonlóan vélekedtek, hogy sürgetni kell az Európa Tanács meglévő ajánlásainak gyakorlati érvényesülését és állandóan napirenden kell tartani az EP-ben a nemzeti kisebbségek helyzetét, akik az EU-ban a legsérülékenyebb csoportok közé tartoznak.