A családon belüli erőszak áldozatainak védelmére, valamint az egészségügyi hozzájárulás problémájának megoldására tett törvénymódosító javaslatot Cseke Attila

2015.01.14. | Egészségügy , család
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A családon belüli erőszak áldozatainak védelmére, valamint az egészségügyi hozzájárulás problémájának megoldására tett törvénymódosító javaslatot Cseke Attila

Szerdán, január 14-én, Nagyváradon ismertette a sajtó képviselőivel a családon belüli erőszakról szóló törvénymódosító javaslatait Cseke Attila. 

A Szövetség parlamenti képviselője rámutatott, az eredeti, 2003-as törvény alapján a sértett fél kérheti az illetékes bíróságtól, hogy egy ideiglenes jellegű határozatot adjanak ki, amelyben már döntés születhet az erőszakot elkövető személy ideiglenes kilakoltatásáról, távoltartásáról.

 

Jelenleg a védelmi határozatról szóló döntést az első fokú bíróságon, zártkörű, jogi asszisztenciával történő tanácskozáson hozzák meg, sürgősségi eljárással. A döntést a bíróság több esetben 1–174 nap alatt hozza meg, míg a fellebbviteli bíróságon ez az idő 30 és 310 nap közötti.  Cseke Attila módosító javaslata szerint ebben az esetben a fellebbviteli bíróságnak ugyanolyan sürgősségi eljárással kellene döntenie, mint az elsőfokon eljáró testületnek.

 

Ez azért fontos, mert jelenleg a bíróság több esetben hetekkel, de akár 60 nappal is a döntés megszületése után közli a védelmi határozatot a rendőrséggel” – fogalmazott a képviselő, aki kiemelte, hogy a védelmi határozatot a döntés megszületése napján kötelező módon közölni kell a rendőrséggel mind az első fokú, mind a fellebbviteli bíróság esetében is.

 

 „A bíróság által meghozható korlátozások közé tartozik, hogy az erőszakot elkövető személyt kötelezni lehet egy minimális távolságtartás betartására, ezért javaslatom az, hogy e végzés esetén a minimum betartandó távolság száz méter legyen” – zárta nyilatkozatát Cseke Attila.

 

A képviselő elmondta, hogy mindhárom javaslatát a Legfelsőbb Bírósági Tanács jelentéseire, a különböző szociális szervezetek felméréseire és képviselői fogadóóráin tapasztaltakra alapozza.

 

A sajtótájékoztatón Cseke Attila az Országos Adó-, és Pénzügyi Hivatal egyik intézkedése ellen is felemelte szavát. A határozat, amely több tízezer embert érint országszerte, közfelháborodást váltott ki. 1990 után sokan váltak államvállalatok részvényeseivé, az úgynevezett „lakossági privatizáció” során. A Hivatal ezek után a jövedelmek után, amelyet a jelentéktelen pénzösszegekre való tekintettel az érintettek fel sem vettek, kirótta az egészségügyi járulékot.

 

Cseke Attila elmondta, interpellálni fog a pénzügyminiszterhez, az abszurd helyzet azonnali megoldását kérve. „Azt kérem az Adó-, és Pénzügyi Hivataltól, ahogyan más esetekben is, azonnal függesszék fel a végrehajtást és szüntessék meg bármilyen hasonló határozat kibocsátását. Teljesen abszurd az, hogy például egy 12 lejes jövedelemre 468 lej egészségügyi hozzájárulást számoljanak fel” – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.