A görögországi nyugat-trákiai török kisebbséggel egyeztetett Borbély László az Európai Polgári Kezdeményezésről

2013.06.08. | Külkapcsolatok , Kisebbségi polgári kezdeményezés
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A görögországi nyugat-trákiai török kisebbséggel egyeztetett Borbély László az Európai Polgári Kezdeményezésről

A görögországi nyugat-trákiai török kisebbség képviselőivel, a Barátság, Egyenlőség és Béke Pártjának (DEB) elnökével, Mustafa Ali Cavus-al, a Kelet-Makedónia és Thrákia régió kormányzójával, Aristides Giannukidis-el, a görögországi Xanti és Komotini városok választott muftijával, Ahmet Metevel és Ibrahim Serif-el, valamint a görög Radikális Baldoldali Koalíció (SYRIZA) török nemzetiségű képviselőjével, Ayhan Karayusuf-al találkozott a tegnapi nap folyamán Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és Vincze Loránt, a nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár, a görögországi Komotini városában.

A találkozók fő célja – amelyeken Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója is részt vett –, az Európai Polgári Kezdeményezés  (EPK) részleteinek és folyamatának ismertetése volt, hiszen az indítványt az egyetlen görögországi török nemzetiségű politikai alakulat, a Barátság, Egyenlőség és Béke Pártja (DEB) is támogatja. A találkozók során az RMDSZ küldöttsége részletesen tájékozódott a görögországi török kisebbség helyzetéről.


Mustafa Ali Cavus, a DEB elnöke, a találkozón a görögországi Nyugat-trákiai török kisebbség problémáit, kihívásait ismertette. “Az 1991-en alapított párt nagyon aktív volt a 90-es években, de sajnos olyan antidemokratikus választási rendszer van érvényben, főleg ha a 3%-os választási küszöbre gondolunk, amely teljesen ellehetetleníti, hogy induljunk a választásokon. A görög állam szisztematikusan hátrányos megkülönböztetéssel sújtja kisebbségi csoportunkat, nem nevezhetjük magunkat török kisebbségnek se, a görög többség következetesen úgy utal ránk mint "muszlim vallási kisebbségre” – magyarázta Cavus. Hozzátette, 2010-ben ismét aktiválták a pártot, és sikerült 5500 új tagot beszervezni. „Sajnos a lakosságnak mi így is csak az 1%-át tesszük ki, tehát a 3%-os küszöb elérése lehetetlen. Nyelvi, oktatási és vallási problémákkal küzdünk évek óta, és a megoldás még mindig nagyon távolinak tűnik. A görög hatóságok nem engedélyezik nyelvünk használatát, sem a hivatalos ügyekben, sem az óvodákban, iskolákban, másrészt pedig a török vallási vezetőket, a muftikat, a görög állam önkényesen nevezi ki, a kisebbség véleményének figyelembe vétele nélkül” – mondta el a DEB elnöke, hozzátéve, mindezeket figyelembe véve, ki lehet jelenteni, hogy a nyugat-trákiai török kisebbség a leghátrányosabb helyzetben lévő európai kisebbség.


Fehim Ahmet, a Komotini választott mufti helyettese, a romániai küldöttségnek elmondta: azt szeretnék, ha a görög állam elismerné és támogatná a török kisebbségi közösséget, és azt is, hogy a nemzetközi szervezetek nyomást gyakoroljanak a görög államra, hogy legalább a közösséget vezető vallási vezetőket ismerje el az állam. “Komotini tartományában két mufti van: egyiket az állam nevezte ki, a másikat a helyi közösség választotta meg, amely el is tartja őt. A kinevezett mufti házasságkötésekkel, illetve válásokkal foglalkozik, mert az általunk választott vallási vezetőknek nincs erre engedélyük” – magyarázta Ahmet, hozzátéve a két mufti között semmilyen kommunikációs kapcsolat nem létezik, ami nyilván csak mélyíti a problémákat.

 

Ayhan Karayusuf, a görög Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA) török nemzetiségű képviselője elmondta: szerinte azzal, hogy a nyugat-trákiai törökök még csak nem is nevezhetik magukat etnikai közösségnek, hanem csak vallási kisebbségnek, mindent elmond a helyzetükről. „A politikai problémákat az is mélyíti, hogy Komotiniben a török és a görög közösség teljesen párhuzamos életet él, nincsenek közös ünnepeik, közös pontjaik, amelyek összeköthetik őket, tehát az emberek mentalitásának megváltoztatása kellene az első lépés legyen” – fogalmazott Karayusuf.


A történelmi kisebbségek Uniós érdekvédelmet érdemelnek


Borbély László hangsúlyozta: nem gondolta volna, hogy ezt kell mondania, de a hallottak alapján, ki kell jelentenie, hogy a görög állam egyes intézkedései alapvető kisebbségi és vallási jogokat sértenek, ami számára azért is meghökkentő mert az iskolában, a demokráciáról tanulva, mindig Görögország példája lebegett a szemük előtt. “Itt van a demokrácia bölcsője, mi pedig mint történelmi kisebbségek nem hagyhatjuk, hogy leseperjenek minket az asztalról. Mi nem költöztünk az idők során egyik országból át egy másikba, hanem a határok változtak a fejünk fölött. Azt kell megértessük a többségi nemzetekkel, hogy egy kisebbség értéket és nem ellenséget jelent az ország számára, hogy a nyelvi és a kulturális sokszínűség erősít egy államot, nem pedig megoszt” – hangsúlyozta az alelnök.


Elmondta, a romániai magyarság is átélt hasonló időket a kommunizmus ideje alatt, és ezekből az egyetlen kiút az összefogás. “Mind Európai Uniós országoknak, mind Romániának és Görögországnak többet kell tennie a jövőben kisebbségei helyzetének rendezésére. El kell ismernünk, hogy 23 év után a romániai magyarságnak fontos jogokat sikerült kivívnia, részben nemzetközi nyomásra, de alapjában a folytonos politikai párbeszédnek köszönhetően. Ez alatt az idő alatt, több politikai párttal is kormányon voltunk, vannak magyar iskoláink, egyetemeinken közel 12 ezer magyar diák saját anyanyelvén tanul, de még nagyon sok kisebbségi kérésnek kell eleget tegyen a román állam” – fogalmazott a szövetség alelnöke. Hozzátette, a polgári kezdeményezés a bizonyítéka annak, hogy az európai kisebbségek nincsenek magukra hagyva, a látogatásukkal pedig szolidaritásukról biztosítják a Barátság, Egyenlőség és Béke Pártját, amely június 19-23. között a FUEN-kongresszuson Dél-Tirolban a FUEN-család teljes jogú tagja lesz.


Délután a Nyugat-trákiai török kisebbség Konzultatív Tanácsának tagjaival Vincze Loránt ismertette az európai polgári kezdeményezés, illetve a kezdeményező bizottság megalakulásának folyamatát. “Sok közösségben ismertettem az elmúlt két évben a kezdeményezésünket, de a görögországi törökök helyzete kétségtelenül a legnehezebb és a legnyomasztóbb mindenek között. Az Európai Unió az újonnan csatlakozott államoktól megkövetelte kisebbségi kritériumok teljesítését, miközben Görögország, egy régi tagállam elnyomja a saját kisebbségét, el sem ismeri létét. Az Önök közössége bennem erős támaszra és érdekeik képviselőjére lelt – fogalmazott az RMDSZ külügyi titkára.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.