A hegyi kaszálók helyzetéről értekeztek Borospatakán

2013.05.24. | Mezőgazdaság
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A hegyi kaszálók helyzetéről értekeztek Borospatakán

A hegyi kaszálók gazdasági, társadalmi és természeti értékeiről szervezett nemzetközi konferenciát a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Hargita megyei Borospatakán. A találkozóra a szervezet által második alkalommal kezdeményezett kaszálóvédelmi projekt keretében került sor, amely a kaszálók használatának fontosságára kívánja felhívni mind a döntéshozók, mind a kaszálótulajdonosok figyelmét.

A Pogány-havas Kistérségi Társulás kiemelten kezeli a hegyi kaszálók ügyét, hiszen annak ellenére, hogy az Európai Uniós politikák a természeti erőforrások megőrzésére egyre nagyobb hangúlyt fektetnek, a gyakorlat mégis mást mutat: csökkennek a kaszálóterületek, a kaszálótulajdonosok nem ismerik fel azokat a természeti, gazdasági és társadalmi értékeket, amelyeket birtokolnak. Az Értékeljük hegyi kaszálóinkat! mottóval indított kampánysorozat éppen arra hivatott, hogy a hegyi kaszálók által képviselt értékeket tudatosítsa.  Ez a civil kezdeményezés 2012-ben indult és folytatása a szervezet által 2009-2011 között hasonló céllal bonyolított kaszálóvédelmi projektnek.

A téma két alkalommal Brüsszelben, az Európai Parlamentben is megvitatása került Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő  és a Pogány-havas Kistérségi Társulás közös szervezésében. Az EP-képviselő szerint minden ilyen találkozó – legyen az Brüsszelben vagy idehaza – a figyelemfelkeltést szolgálja. Az emberek, a helyi és megyei önkormányzatok, de az Európai Unió is oda kell figyeljen a természetes élettérre és döntéseik során annak megőrzését kell szorgalmazniuk – véli az erdélyi magyar politikus.

Sógor Csaba a borospataki konferencián elmondta, 1972-ben D.L. Meadows A növekedés határai c. tanulmányában már bemutatta azt, hogy milyen kihívások és veszélyek várnak ránk a Földön, ha továbbra is korlátlan és felelőtlen módon kizsákmányoljuk erőforrásait és élővilágát. Harminc évvel később megírta a tanulmány folytatását, amelyből kiderült, hogy korábbi sejtéseik kísértetiesen beigazolódtak: az emberiségnek szembe kell néznie a vízhiánnyal, az élelmiszer, a gazdaság, az olaj és az energiahordozók válságával. – 1972-ben még sokak számára elképzelhetetlen volt, hogy a Föld tartalékai végesek és a civilizáció visszafordíthatatlanul károsíthatja a bolygó természetes folyamatait.  Ma már látjuk, elismerjük, sőt vitatkozunk: az ózonlyukról, a tengeri halászat okozta ökológiai katasztrófákról, klímaváltozásról és egyéb globális problémákról, mint például a hegyi legelők kérdése is – hangsúlyozta Sógor Csaba, hozzátéve, hogy míg harminc évvel ezelőtt az volt a nagy kérdés, hogyan lehet lassítani a növekedést, ma már azt kell tudatosítanunk az emberekben, hogyan tudjuk a civilizációs igényeinket a Föld természetes erőforrásainak határai alatt tartani.  

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.