A hulladékgazdálkodási rendszer összeomlása miatt kerülnek válsághelyzetbe a hazai élelmiszeripari termelők

2016.11.15. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A hulladékgazdálkodási rendszer összeomlása miatt kerülnek válsághelyzetbe a hazai élelmiszeripari termelők

A hazai tőkéjű kis- és közepes vállalkozások csődbe mehetnek, és az általában több piacon tevékenykedő, többnyire külföldi tőkével jegyzett vállalatoknak is előnyösebb lesz begyűjtés helyett illetéket fizetniük, ha a kormány nem tisztázza mihamarabb a csomagolóanyagok hulladék-begyűjtési és -újra-hasznosítási rendszerét. Korodi Attila parlamenti képviselő hétfőn levélben figyelmeztette a veszélyre Cristiana Pașcu Palmer környezetvédelmi minisztert.

A levelet továbbította Dacian Cioloș miniszterelnöknek, Vasile Dâncu regionális fejlesztési és közigazgatási miniszternek, Achim Irimescu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek, valamint Costin Grigore Borc gazdasági miniszternek. A levelet a témában érdekelt szervezetek is megkapták: a Csomagolóanyagokért és Környezetvédelemért Romániai Egyesület (ARAM), az ásványvízgyártók szövetsége (Apemin), a Romániai Mezőgazdasági Termelők Szövetsége (LAPAR), a Romániai Hústermelők Szövetsége, a Romániai Tejfeldolgozók Szövetsége (APRIL), valamint az Országos Sörgyártó Egyesület is.

Románia évek óta kínlódik a hulladéknak minősülő csomagolóanyagok begyűjtésével és újrahasznosításával. A kérdés felelőtlen kezelésével a környezetünket és a saját egészségünket veszélyeztetjük, mitöbb az Európai Unió szabályszegési eljárást indíthat Románia ellen.

Évekkel ezelőtt intézkedés indult a probléma kezelésére, és a gyártók segítségére létrehozott felelősségátvállalási szervezetekkel (organizații de transfer de responsabilitate – OTR) hatékonynak tűnő hálózat épült ki annak érdekében, hogy a csomagolóanyagokat begyűjtsék és újrahasznosítsák.

Sajnos rá kellett jönnünk arra, hogy hiába jó az ötlet, a felelősségátvállalási szervezetek és az újrahasznosítással foglalkozó cégek egy része hamisított adatokkal próbálták kijátszani a rendszert. 2014-ben átfogó vizsgálat, majd eljárás indult ellenük, tavaly nyár végére az ügyészség elé került az iratcsomó, aminek a következménye az lett, hogy nagyon sok cég és szervezet felszámolta az ilyen jellegű tevékenységét. A piacon maradt felelősségátvállalási szervezetek és újrahasznosító cégek mára szemtelenül feltornázták a szolgáltatási díjakat, és a kormány nem tett hatékony lépéseket annak érdekében, hogy új szervezetek jöjjenek létre a piaci árak mérséklése, megfizethetővé tétele céljából” – részletezi Korodi Attila.

A jelenlegi normatívák szerint a gyártóknak az általuk használt csomagolóanyagok 60 százalékát be kell gyűjteniük újrahasznosításra, és ebben a munkában segíthetik őket a felelősségátvállalási szervezetek. Ha a 60 százalékot nem tudják teljesíteni, akkor a hiány függvényében minden kilogrammnyi hulladék után 2 lejes illetéket kell befizetniük a Környezetvédelmi Alaphoz.

Az említett szervezetek manapság a PET-palack és az alumínium csomagolóanyag begyűjtéséért kedvezményes áron is kilogramm hozzávetőleg 1,2 lejt kérnek el – amely megfelel a 60 százalékos küszöb 2 lejes illetékének a teljes mennyiségre kivetített értékével. Vagyis ez a szolgáltatási díj annyira magas, hogy nagyjából megegyezik azzal az összeggel, amennyit illetékként befizetne a gyártó az összes csomagolási hulladéka után.

Azon túl, hogy hatalmas nyomás a 2 lejes hulladékcsomagoló illeték kifizetése egy átlagos 2 lejes, kiskereskedelemben kapható terméknél, a szupermarket-hálózatokban nagyon lenyomják az árakat. Ez azt jelenti, hogy a profit nagy része a nagykereskedőknél marad, ugyanakkor a költségek, amelyekkel a kistermelő előállítja a terméket, alig kevesebb, mint az eladási ár. Ebből kifolyólag egy ilyen 2 lejes illeték felosztása néhány banit jelent termékenként, amely helyenként egyenlő a profittal, vagyis azzal az összeggel, aminek köszönhetően egy kis- vagy közepes vállalkozás fenn tud maradni. De nem elég, hogy az állam egyik oldalon a hulladékgazdálkodási rendszerben fizetésre kényszeríti az élelmiszeripari vállalkozókat, a másik oldalon azonban nem ad elég eszközt. A szupermarketek kihasználva monopolhelyzetüket, lenyomják az áraikat, így nagyon rossz helyzetbe kerülnek az élelmiszeripari közepes és kistermelők, akik nem olcsó, hanem elérhető árú terméket gyártanak a piacnak” – fejtette ki a parlamenti képviselő. 

Mindez oda vezet, hogy a tőkeerős gyártók eleve az illetéket fizetik be és nem törődnek a begyűjtéssel. A kis- és középvállalkozások ugyanakkor nem tudják megfizetni a díjat, így nem teljesíthetik a 60 százalékos küszöböt, ami illeték befizetését vonja maga után. Ez szinte biztos receptje a csődnek.

Korodi Attila szerint az eddigi sürgősségi kormányrendeletek alkalmazhatatlanok, ráadásul az egyik sarkalatos miniszteri rendelet pedig fél éve nincs alkalmazva, így nem jöhetnek létre új felelősség-átvállalási szervezetek. A képviselő azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy adjon amnesztiát az illetékek kifizetésére egészen addig, amíg nem tesznek rendet a piacon, ellenkező esetben a kicsik belebuknak, a – többnyire külföldi tőkével rendelkező – nagyok pedig fittyet hánynak a hulladékbegyűjtésre. Ugyanakkor, ha a Környezetvédelmi Alaphoz a jelenleginél is több illetéket fizetnek be, akkor egy-két éven belül az EU szabályszegési eljárást indíthat Románia ellen.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.