A képviselet megőrzése, a fiatalok kivándorlása: fontos kihívások a Kárpát-medencében – Nemzetpolitikai kerekasztal a felvidéki III. Martosi szabadegyetemen

2015.07.12. | Ifjúság , Külkapcsolatok , magyar-magyar
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A képviselet megőrzése, a fiatalok kivándorlása: fontos kihívások a Kárpát-medencében – Nemzetpolitikai kerekasztal a felvidéki III. Martosi szabadegyetemen

Fotó: Oriskó Norbert

Támogathatják és alakíthatják a határon túli magyar közösségek politikai szervezetei a közösségüket segítő szakpolitikák irányvonalát, de alapjában véve annak az országnak a rendszere a meghatározó, amelyben tevékenykednek – értettek egyet a magyar politikai alakulatok vezetői Felvidéken, a III. Martosi szabadegyetem Kárpát-medencei kerekasztal-beszélgetésén, amelynek meghívottja volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, július 11-én, szombaton. Az RMDSZ elnöke, továbbá Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az elmúlt egy év nemzetpolitikai történéseiről számolt be. A beszélgetés fontos témája volt a Romániában, Szerbiában és Szlovákiában élő magyar fiatalok körében elterjedt kivándorlás, illetve az ennek mérséklésére irányuló intézkedések.  

Kelemen Hunor szövetségi elnök a magyar közösséget érintő jogcsorbításokat ismertette a romániai helyzetkép bemutatásakor, és azt is hangsúlyozta: a közösségi és az emberi jogok, valamint a tulajdonjog megsértése olyan körülmények között történik, hogy Románia évek óta a NATO és az EU tagállama. „Az elmúlt években a külpolitikai jelenlétünket erősítettük, azt mondtuk el amerikai partnereinknek, hogy sem egy országban, sem egy régióban nem lehet biztonságpolitikáról beszélni, ha a kisebbségi jogok sérülnek, hiszen ez növeli a feszültséget a teljes társadalmon belül” – jelentette ki Martoson az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy a Szövetségnek a magyar kormánnyal kialakított kiegyensúlyozott partnersége és nemrégiben aláírt együttműködési megállapodása, ugyanakkor itthon a Magyar Polgári Párttal való stratégiai kapcsolat is a magyar közösség, illetve a Kárpát-medencei érdekek érvényesítését, az erős képviselet megőrzését szolgálja.

 

Wetzel Tamás helyettes államtitkár szerint nem volt könnyű az összmagyarság elmúlt egy éve, de a szimbolikus döntéseknek mindenütt megvolt a hozadéka. Az elmúlt egy évben sok helyen visszarendeződés is volt, de történelmi lehetőségek is nyíltak – tette hozzá.

 

Pásztor István, a VMSZ elnöke a srebrenicai mészárlás évfordulóján arra emlékeztetett, hogy a szélsőségek ismét erőre kaptak a térségben, és a teljes Európa helyzetét nehezíti a jelenleg kezelhetetlen bevándorló-hullám, amely a magyar közösségek mindennapjait is meghatározza. „A Vajdasági Magyar Szövetség jelenleg a parlamenti többség része. 22 éve példátlan eredményként hat parlamenti helyünk van, ugyanakkor államtitkári szinten veszünk részt a szerb kormány munkájában” – hangsúlyozta Pásztor az elmúlt időszak nyereségeit, és az eredmények között sorolta fel azt, hogy a vajdasági magyar közösségnek a kollektív bűnösség bélyegét sikerült levetnie magáról, ugyanakkor a szerb állam nemrégiben magyar alapítványnak adott át egy újonnan felépített kollégiumot, amelyben több száz magyar fiatal tanul majd.

 

Berényi József MKP-elnök jelentősnek tekintette azt, hogy pártja a legutóbbi szlovákiai önkormányzati választáson jó eredményt ért el, és ezt a jövő tavaszra várható parlamenti választásokra nézve is biztatónak tekinti. Nehezményezte azt, hogy Szlovákia újonnan megválasztott államelnöke a magyarok szavazata ellenében nem vállalt fel jelentős magyar ügyeket, nem tett a magyar-szlovák viszony megerősítéséért. Az MKP fontos feladatának tekinti a magyar iskolák védelmét, hiszen gazdasági szempontokra hivatkozva több tanintézmény összevonnának.  „Az MKP-nak, akár a többi határon túli magyar szervezetnek, nem mindegy, hogy bejut-e tavasszal a szlovák parlamentbe. Mi egy képviseleti szerkezetet és struktúrát jelenítünk meg, amelyet választásról választásra át kell mentenünk, ezért számunkra a verseny célja nem az, hogy egyik vagy másik politikus bejusson a törvényhozásba, hanem az, hogy a magyarság képviseletét megőrizzük” – mondta Berényi.

 

A magyar fiatalok főként gazdasági indíttatású kivándorlásának megállítására vonatkozó stratégiák képezték a beszélgetés másik fontos témáját. Kelemen Hunor ennek kapcsán elmondta, hogy az RMDSZ önkormányzati döntéshozói az uniós források bevonásával támogattak olyan kisvállalkozásokat, amelyeket fiatalok vezetnek, és ez sok helyen meghozta a várt eredményt.  Mindemellett a parlamentben nemrég elfogadták a vállalkozó-barát pénzügyi törvénykönyvet, amely több kedvezményt is tartalmaz. „A mi dolgunk a keretek megteremtése a fiatalok számára, a kiszámíthatóság és a biztonság biztosítása, hiszen az is egyértelmű számunkra hogy az 1989 után született és szocializálódott fiatalokat kizárólag a nemzeti ügyekre vonatkozó retorikával nem fogjuk tudni megszólítani” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

 

Berényi József szerint a Felvidék különböző régióin belül is nagy eltérések vannak, ezért más-más intézkedések szükségesek a fiatalok munkavállalási gondjaira, kivándorlásuk ellensúlyozására. Pásztor István azt hangsúlyozta: Vajdaságban az európai tér kitágulása hozta be a mobilitást a fiatalok körébe, de továbbra is különbség van azok között, akik rákényszerülnek, illetve akik nem kényszerülnek kivándorlásra. „A határon túli magyar politikák nem tudnak önálló gazdasági intézkedésekkel előlépni, alapjaiban megváltoztatni országaik lehetőségeit, de támogatják az ilyen irányú haladást, a közösség számára kedvező döntéseket” – összegezte Pásztor.

 

Wetzel Tamás aggasztó jelenségnek nevezte a kivándorlást a fiatalok körében. „Komplex gazdaságfejlesztési stratégiában gondolkodunk, hiszen a fiatalok számára fontos a jövőkép, a perspektíva” – tette hozzá, ugyanakkor Kárpátalja példáját is említette, ahonnan az életüket féltve menekülnek a magyar fiatalok, hogy elkerüljék a besorozásukat egy korrupt hadseregbe. Ez a jelenség megterheli a teljes közösséget, kiürülnek a magyarlakta települések.

 

A határon túli magyar politikai szervezetek vezető Martoson azt hangsúlyozták: országaik törvény- és döntéshozásában saját kezdeményezéseik mellé jelentős támogatást is kell szerezniük, a többségi politika oldalán partnereket találjunk törekvéseinkhez. A magyar közösségek autonómiái szempontjából is fontos a parlamenti képviselet megőrzése, mert másképp nem lehet ezzel kapcsolatos előrelépéseket tenni, tárgyalásokat folytatni a többségi politikai döntéshozókkal – hangsúlyozták a felvidéki beszélgetésen. 

Hanganyag:
Kelemen Hunor a felvidéki III. Martosi szabadegyetemen


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.