A Magyar Szórvány Napja – egyedülálló kezdeményezés a magyar nemzetközösségben

2011.11.12. | Székelyföld , Szórvány , Hunyad
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A Magyar Szórvány Napja – egyedülálló kezdeményezés a magyar nemzetközösségben

„Itt kell megvessük a lábunkat annak érdekében, hogy a szórvány ne tűnjön el, hogy a tömb megerősödjön, és ne szórványosodjon el” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton, Déván, a Magyar Szórvány Napjának megnyitóján.

Az RMDSZ 10. Kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésének a napját, az Összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította. Ennek jegyében szerveztek hétvégén kétnapos rendezvénysorozatot Hunyad megyében. 
 Szombaton délelőtt szórványkonferenciával kezdődött a rendezvénysorozat. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke nyitotta meg a konferencia munkálatait, mondván, több mint egy millió magyar ember megválasztott képviselőit üdvözölheti ezen a konferencián. 
„Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői az elmúlt 22 évben rengeteget terveztünk, dolgoztunk, voltak kudarcaink és sikereink egyaránt. Az egyik nagy kihívás számunkra a szórványban élő magyar emberek sorsának, jövőjének a mindenki által elfogadott rendezése volt. Az interetnikus közegben elő magyar emberek sorsa továbbra is kiemelten fontos számunkra, ezért is fogadtuk el a nagyváradi kongresszuson a Szórvány Napjának megünneplésére vonatkozó javaslatot” – mondta el megnyitóbeszédében Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke párhuzamba állította az 1989 óta eltelt 22 évet a két világháború közötti 22 évvel, amelyről Mikó Imre készített felmérést. 
„A mi 22 évünk nagyon gyorsan eltelt, számvetésre, új tervekre, célkitűzésekre van szükségünk. Az erdélyi magyar közösségen belüli kapcsolatok megerősödtek, ilyen szempontból példamutató a székelyföldi és a szórványmegyék közötti együttműködés. Az összefogás újabb ékes bizonyítéka ez a kapcsolat, amellyel ismét megmutattuk, hogy képesek vagyunk legyőzni a kishitűséget. Nemzeti értékeink mellett közösségünk számára a legfontosabb a bizalom. Ezt mi a legválságosabb időkben is megőriztük, ezt kell tovább erősítenünk a jövőben is. A népszámlálási kampányunkban hasznát „Minden magyar számít” szlogenünk továbbra is aktuális, főként itt, a szórványban, ez a konferencia is ezt szolgálja” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. 
„A Szórvány Napja jó alkalom arra, hogy közösen, összefogásban a történelmi egyházak, a civil és szakmai szervezetek és a politikum képviselői olyan projekteket, terveket dolgozzanak ki, amelyek megerősítik a szórványközösségeket” – jelentette ki Winkler Gyula a Szórvány Napjának megnyitóján, majd Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. „Élnek magyarok a Tündérkerten belül is, nekünk elsősorban velük kell keresnünk a kapcsolatot. Az Összetartozunk  programot sikerült tartalmas és jó rendezvényekkel feltöltenünk, az elmúlt évben pontosan 77 közös eseményt szerveztünk a program keretei között” – számolt be Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke. Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus végvári katonáknak nevezte a Hunyad megyei magyarságot, majd röviden ismertette a Megyeháza épületének történetét, amely az egykori Hunyad Vármegye Háza volt. 
Végezetül Böjthe Csaba testvér szólalt fel, aki arról beszélt, hogy 20 éve él Déván és megállapította, hogy élhető itt az élet. „2300 gyereket nevelünk Dél-Erdélyben és soha nem ért sem engem, sem a gyerekeket bántódás amiatt, hogy magyarok vagyunk. Ezek tények, amelyek biztonságot adnak. Értékelem ennek a konferenciának a hangnemét és egyetértek vele: nem a vészharangokat kell kongatni, mert élhető itt az élet magyarként, hanem közös célokon és ezek megvalósításán kell gondolkodnunk, partnerségben a helyi hatóságokkal” – osztotta meg gondolatait Böjthe atya. 
A szórványkonferencia délelőtti előadásán Az oktatási törvény által nyújtott lehetőségek a szórványban címmel tartott előadást Magyari Tivadar, az RMDSZ főtitkárhelyettese, Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója pedig a szórványkollégium programot ismertette. 
13 órától került sor a dévai prefektúra épülete előtt a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának ünnepélyes leleplezésére, amely Hunyad megye első köztéri magyar emlékműve. Kelemen Hunor szövetségi elnök az ünnepélyes leleplezésen elmondta: „sokszor vádolnak minket, erdélyi magyarokat azzal, hogy a múlt fele fordulunk. Azonban mi úgy véljük, ahhoz, hogy tudjuk, mire alapozunk, mire építjük jövőnket, ismernünk és vigyáznunk kell múltunk értékeire”.

Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619-1661) erdélyi fejedelem, lugosi és karánsebesi bán, Hunyad vármegye főispánja, fejedelmi tanácsos, II. Rákóczi György idején Erdély politikai életének egyik meghatározó alakja. A most felavatott emlékművet eredetileg a XIX. században emelték, a nagybarcsai Barcsay birtok egykori parkjában. A parkot 1947 után felszámolták, mezőgazdasági területté alakították. Az emlékmű a közelmúltig egy kukoricás közepén porladt, most restaurálták és a Hunyad megyei prefektúra épülete, a hajdani vármegyeháza előtt kapott méltó helyet.

A Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett programok vasárnap is zajlanak, ekkor Marosillye, azaz a Bethlen Gábor szülőházának tartott Veres bástya lesz az események színhelye. 15 órától zászlófelvonásra, reneszánsz gyerekelőadásra, Bethlen Gábor életéről szóló előadásra, valamint dokumentumfilm vetítésre kerül sor.
 
A rendezvény szervezői: az RMDSZ országos és megyei szervezete, a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács, a Téglás Gábor Iskolaközpont.

A rendezvény támogatói: RMDSZ országos szervezete, Communitas Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa, Hunyad Megye Tanácsa.   


Átadták a dévai magyar iskola tulajdonlevelét


Szombat délután Déván folytatódtak a Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett rendezvények, a szórványkonferencia és a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának avatóját követően a Művész Színházban ünnepelt a Hunyad megyei magyar közösség.

Este a zsúfolásig megtelt színházteremben megtartott gálára a megye minden részéről érkeztek nézők. Babos Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi elnöke ismertette a Magyar Szórvány Napjának történetét, célját és a Hunyad megyében zajló eseményeket, majd Winkler Gyulát, az RMDSZ Hunyad megyei elnökét és Dézsi Attila prefektust szólította a színpadra. Winkler Gyula ünnepi beszédében hangsúlyozta: „a szórványközösségeket nem megmenteni kell, hanem megerősíteni és támogatni úgy, hogy megmaradhasson a magyar identitás és a következő nemzedéknek is átadható legyen. Minden magyar számít, ezt ismerte fel az RMDSZ és ezért küzdött az elmúlt 22 évben az egyházakkal, civil és szakmai szervezetekkel karöltve”. A délelőtti szórványkonferencia hangulatát ecsetelve, megosztotta a jelenlevőkkel, hogy 13 megye, vagyis több mint egy millió magyar ember megválasztott képviselőit üdvözölhette a dévai rendezvényen.

Winkler Gyula a Téglás Gábor Iskolaközpont alapításának két fontos dátumát is felidézte. „2003. április 14-én írta alá Takács Csaba, a Communitas Alapítvány részéről és Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság részéről azt a szerződést, amely alapján elindult a dévai magyar iskola megvalósításának terve.  2011. szeptember 6-án bocsátották ki a tulajdonlapot és a telekkönyvi bejegyzést, amellyel véglegesítik az intézmény jogi helyzetét, és ezzel lezárul az iskolaalapítás folyamata. 2003. április 14-e és 2011. szeptember 6-a között nyolc és fél év telt el, ez idő alatt, a kitartó és következetes munkának köszönhetően az intézmény Hunyad megye legfontosabb magyar intézménye lett” – mondta Winkler Gyula, megköszönve azoknak a munkáját és támogatását, akik nélkül ez nem lett volna lehetséges. Az RMDSZ Hunyad megyei elnöke kiemelte Markó Béla volt szövetségi elnök támogatását, aki az elsők között ismerte fel a magyar iskola fontosságát a szórványban, majd megemlékezett néhai Hauer Erich-ről, a Geszthy Ferenc Társaság alapítóelnökéről, aki kiemelkedő szerepet játszott az iskolalapításában, majd Kocsis Attila iskolaigazgató szervező és közösségépítő munkáját méltatta.

„Mindazok, akik a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont létrehozásában és működtetésében szerepet vállaltak, decemberben Marosvásárhelyen az Ezüstfenyő díjak átadásakor díszoklevelet kapnak, amelyeket Kelemen Hunor szövetségi elnök ma (2011. november 12. – szerk. megj.) itt Déván ellátott kézjegyével, ezzel is jelezve, hogy példaértékű megvalósításról van szó” – jelentette be a gálán Dézsi Attila. Hunyad megye prefektusa volt az egyébként, aki kezdeményezte a XIX. században készült Barcsay Ákos emlékoszlop restaurálását és köztérre állítását, ünnepi beszédében az erdélyi fejedelem életútját ismertette, kiemelkedő eredményeit, emlékeztetve, hogy az erdélyi országgyűlés Barcsay Ákos fejedelemsége alatt határozta meg először Erdély hivatalos címerét.

Vasárnap Marosillye, azaz a Bethlen Gábor szülőházának tartott Veres bástya  a Magyar Szórvány Napjának a helyszíne. 15 órától zászlófelvonásra, reneszánsz gyerekműsorra, Bethlen Gábor életéről szóló előadásra, valamint dokumentumfilm-vetítésre került sor.

A Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett dévai szórványkonferencia résztvevői tartalmas zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezik: a magyar szórványok kérdése társadalmunk egyik legfontosabb ügye, ezért helyzetüknek javítása, nemzeti identitásuk megőrzése össztársadalmi odafigyelést, összefogást, cselekvést igényel.

Kelemen Hunor szövetségi elnök ugyanakkor a dévai rendezvényen elmondta, a zárónyilatkozat folytatásaként, a decemberi SZKT-én cselekvési tervet mutatnak be, amely a szórványkonferencián elfogadott dokumentumra épül.

A szórványkonferencia munkálatainak végén, a zárónyilatkozat megvitatását követően Winkler Gyula EP-képviselő javaslatára az Európai Parlament gyakorlata szerint a jelenlevők tapssal fogadták el a dokumentumot. 


A Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett szórványkonferencia zárónyilatkozata


A RMDSZ 10. Kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját, az Összefogás jegyében, a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította. Kitűnő alkalom ez arra, hogy leltárt készítsünk: vegyük számba eddigi megvalósításainkat, térképezzük fel további teendőinket, tűzzük ki céljainkat.

Szórványközösség alatt azt az interetnikus környezetben élő nemzeti közösséget értjük, amely külső segítséget igényel nemzeti identitása megőrzése és továbbadása érdekében. Segítésük során kiemelt célunk az intergenerációs asszimiláció fékezése, negatív hatásának csökkentése, valamint az átfogó nyelvi tervezés, az anyanyelv használati körének kiszélesítése.

Megállapíthatjuk, hogy a magyar szórványok tekintetében az elmúlt években jelentős programokat sikerült beindítani, olyanokat, amelyek meghatározóvá váltak e közösségek megmaradása szempontjából. Ebben kiemelkedő szerepe volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek és a Communitas Alapítványnak.

A szórványkollégiumok létrehozása, működtetésük és fejlesztésük segítése, a magyar diákok ingázását vagy bentlakását lehetővé tevő programok, valamint az ezekhez kapcsolódó, a tanárok ingázását segítő támogatások jelentős mértékben hozzájárulnak az anyanyelvű oktatás beindításához és megerősítéséhez olyan térségekben, ahol a magyar nyelvű oktatás feltételei nem biztosítottak.

Az RMDSZ kitartó és következetes állásfoglalása eredményeként életbe léptetett oktatási törvény rendelkezései új megoldási lehetőségeket kínálnak a szórványban élő fiatalok anyanyelvű oktatására. Ebben jelentős szerepet kell vállaljanak az önkormányzatok, a szövetség önkormányzati képviseletei.

A magyar házak rendszerének kiépítése megerősítette a szórványközösségek kulturális infrastruktúráját, hozzájárulva ezáltal a magyar identitás megőrzéséhez és továbbadásához. Fontosnak bizonyult az a szemléletváltás, amely a szórványközösségek programjainak kiemelt támogatását eredményezte a kulturális rendezvények, a média, a sport, és az ifjúság terén, vagy amely elősegíti a lelkészek szórványközösségekhez való látogatását. A visszajelzések szerint a Magyar napok eseménysorozata nem csak kulturális többletet jelentett, hanem jelentős mértékben növelte a közösségek kohézióját, önbecsülését.

Hasznosnak és fejleszthetőnek tartjuk a székelyföldi és más, többségében magyarok által lakott régiók, valamint a szórványban élő közösségek között kialakuló testvérkapcsolatokat, kulturális programokat. Meggyőződésünk, hogy ez nem tekinthető egyirányú támogatásnak: a szórványközösségek olyan értékek hordozói, amely az erős, többségében magyarok által lakott régiók közösségeit is gazdagítja.

A magyar közösségi terek tartalmas programokkal való feltöltése terén meghatározó szerepük van az ifjúsági szervezeteknek. Országos hálózatuk magában hordozza annak üzenetét, hogy számbeli kisebbségük ellenére egy nagyobb, erősebb közösség részei, amely felelősséget vállal értük. A visszajelzések szerint ezek a hálózatok egyben a belső migráció kiemelt csatornái is.

Úgy gondoljuk, hogy az eddigi eredmények megőrzése mellett a nagyvárosi szórványok problémáinak középpontba állításával, a szórványkollégiumok és a magyar házak hálózatba szervezésével, a szórványban levő tájházak, emlékházak, helytörténeti kiállítások turisztikai útvonalakba való integrálásával, valamit a szórványgondnoki rendszer kiépítésével tudunk előre lépni.

Legnagyobb kihívásnak a nagyvárosi szórványok feltérképezését, sajátos helyzetüknek megfelelő programok kidolgozását tartjuk. A demográfiai adatok azt mutatják, hogy a nyelv- és identitásváltás határán levő fiatalok többsége vélhetően a nagyvárosok lakótelepein él. Számunkra a lakóhelyükhöz közeli magyar iskola és a magyar közösségi élményt biztosító tér kialakítása komoly kihívást jelent. E törekvésünkben partneri viszonyt kívánunk kialakítani a történelmi magyar egyházakkal, a civil szervezetekkel.

Az új oktatási törvény alapján meg kell tervezni a vidéki és a nagyvárosi szórványkollégiumok hálózatba szervezését, egy hatékony és tervezhető támogatási rendszer kialakítását. Közösen kell újragondolni a már meglévő és még fellelhető erőforrások körét, azonosítani a támogatásra lehívható /hasznosítható összegek nagyságrendjét.
 
A magyar házak hálózatba szervezésében jelentős eredményeket ért el az EMKE. Ki kell egészíteni ezt a hálózatot, fel kell térképezni adottságaikat, forrásaikat, a futtatott programok szerint egységesíteni kell felszereltségüket. Rendszerszinten kell megoldani a személyzet képzését.

A tájházak, emlékházak és helytörténeti kiállítások hálózatba való integrálásának terve elkészült, ebben a szórványterületeken található objektumok kiemelt helyen szerepelnek. Az intézmények láncolatának létrehozását adminisztratív eszközökkel kell segíteni, különös tekintettel a tulajdonviszonyok rendezésére és a fenntartáshoz szükséges források biztosítására. Nagyon fontos, hogy ezekre a hálózatokra a középiskolák bevonásával turisztikai programokat szervezzünk – át kell venni a jól működő magyarországi gyakorlatot.

A szórványvidéken megjelenő magyar médiatermékek az anyanyelvhasználat egyik legfontosabb közegét jelentik. A szórványmédia jelenlegi állapotának és a helyi igényeknek a feltérképezése az első lépés egy olyan átfogó program kidolgozása érdekében, amely a szórványmédia fenntartható működését biztosítja.

A szórványközösségekre való hatékonyabb odafigyelés érdekében célszerűnek tűnik egy olyan szórványgondnoki hálózat kiépítése, amely segíti egy-egy térség sajátos, szórványhelyzettel kapcsolatos oktatási, kulturális, tájékoztatásbeli gondjainak feltérképezését, a felmerülő problémák megoldását.

Meggyőződésünk, hogy a magyar szórványok kérdése társadalmunk egyik legfontosabb ügye, ezért helyzetüknek javítása, nemzeti identitásuk megőrzése össztársadalmi odafigyelést, összefogást, cselekvést igényel.

Elfogadva Déván, a Magyar Szórvány Napja alkalmából

2011.november 12.

Magyar Szórvány Napja Hunyad megyében Magyar Szórvány Napja Hunyad megyében Magyar Szórvány Napja Hunyad megyében