A nemzeti kisebbségek kérdésének nemzetközi vonatkozásairól szervezett kerekasztal-beszélgetést a KAT

2016.02.11. | Kulturális Autonómia Tanács
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A nemzeti kisebbségek kérdésének nemzetközi vonatkozásairól szervezett kerekasztal-beszélgetést a KAT

A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) Nemzetpolitikai kerekasztal című rendezvénysorozatának harmadik beszélgetésére került sor február 10-én, szerdán a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében. A rendezvényen öt partnerintézmény – két egyetem és három kisebbségi ügyekkel foglalkozó kutatóközpont – által javasolt előadó a nemzeti kisebbségek kérdésének nemzetközi vonatkozásait járta körül. Székely István, a KAT elnöke a kerekasztal célkitűzései kapcsán kiemelte: „a rendezvény célja nemzeti létünk szempontjából fontos kérdések társadalmi vitája, ehhez kívánjuk megnyerni az egyetemi oktatókat, tudományos kutatókat. Meggyőződésünk, hogy az egyes szakpolitikai kérdések tudományos megközelítése alapját képezheti az újratervezésnek, célkitűzéseink pontosításának a gyorsan változó világ feltételeinek megfelelően.”

Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke kifejtette: a kilencvenes évekhez képest, amikor a kisebbségi kérdés a délszláv háború, vagy a Szovjetunió szétesése vonatkozásában került előtérbe, mára elvesztette biztonságpolitikai jelentőségét, és egyben fontosságát a nemzetközi politika színterén. Jelenleg a menekültek és migránsok megoldatlan kérdése domináns, ami azt is eredményezi, hogy a nemzetközi intézmények odafigyelése a kisebbségi kérdésre csökkent, a jogok pedig megrekedni látszanak a létező szabályozás szintjén.

Herner-Kovács Eszter, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet kutatója elmondta, a kisebbségvédelem nemzetközi jogi dokumentumaiban szereplő előírások javarészt nem kikényszeríthetők, és betartásukról, végrehajtásukról az adott állam saját maga készít jelentést, ami nem elég hatékony módja az ellenőrzésnek. Ennek ellenére léteznek olyan lehetőségek, mint például az adott kisebbség szervezetei által is benyújtható árnyékjelentések, amelyekkel érdemes ezeket a szűk  határokat feszegetni.

Az 1918-as gyulafehérvári, a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó nyilatkozatban foglaltak be nem tartását a nemzetközi intézmények elé lehetne vinni, bár erre a kisebbségnek nincs nemzetközi jogalanyisága” – fogalmazott Fábián Gyula, a Sapientia EMTE oktatója. Véleménye szerint a gyulafehérvári nyilatkozat jogforrásnak számít, ezért a kisebbségi érdekérvényesítés politikai eszközei mellett a kérdés jogi felvetése is fontos lehet.

Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a kisebbségi szervezetek és az anyaország konkrét jogvédelmi és jogkiterjesztési lehetőségeiről beszélt. A nemzetpolitikai célok lebonthatóak kisebb célokká vagy részcélokká, amelyek a különböző nemzetközi tudományos és politikai fórumokon megjeleníthetők – mondta el véleményét. Összehangolt stratégia alapján számos területen – például nyelvi jogvédelem, vagy az oktatás terén – a nemzetközi közvélemény érzékennyé tehető, és eredmények érhetőek el.

A határon túli magyar kisebbségek nem tudtak sikeresek lenni abban, hogy nemzetközi, nagyhatalmi támogatást szerezzenek nagyon sajátos követeléseiknek és elvárásaiknak. A nemzetközi intézmények figyelmét vélhetően csak úgy tudjuk lekötni, ha azokhoz az ügyekhez keresünk szövetségest, amelyek általában foglalkoztatják a lehetséges partnereket: például a diszkrimináció esetei és a restitúció. Megfigyelhető, hogy a napirend élén szereplő, főleg az intézményes keretekre, vagy a nyilvánosság soknyelvűvé tételére vonatkozó, számunkra kiemelten fontos követeléseink iránt a nemzetközi közvélemény nem fogékony” – hangsúlyozta Magyari Tivadar, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.