A Ponta-kormány új adóügyi intézkedéseiről és a székely zászló használatának korlátozásáról beszélt Sógor Csaba az EP-ben

2013.02.06. | Székelyföld , gazdaság , Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A Ponta-kormány új adóügyi intézkedéseiről és a székely zászló használatának korlátozásáról beszélt Sógor Csaba az EP-ben

Az Európai Parlament (EP) februári strasbourgi ülésszakán, kedden, február 5-én elfogadták Philippe De Backer osztrák néppárti képviselő saját kezdeményezésű jelentését a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítéséről.

A jelentésről előző este a plenáris ülésen széleskörű vita folyt; ezen Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő is részt vett. Az erdélyi magyar képviselő a kérdés gazdasági és szociális vonatkozásainak hangsúlyozásán túl egy aktuális ügyre hívta fel képviselőtársainak figyelmét.

Sógor Csaba a Ponta-kormány új adóügyi intézkedéseinek előrelátható következményeit ecsetelte, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy várhatóan több ezer kisvállalkozás csődjét okozhatja a kkv-k bevétel-alapú adóztatása Romániában, ami a munkanélküliség növekedéséhez, illetve a fogyasztás csökkenéséhez vezethet.

A képviselő beszéde alább olvasható:

"Mindannyian tudjuk, hogy a kis- és középvállalkozások az Európai Unió gazdasági rendszerének legfőbb alkotóelemei, a foglalkoztatottság alakulása is nagy mértékben függ ezen vállalatok helyzetétől. A pénzügyi válság miatt azonban épp őket érinti leghátrányosabban a hitelkihelyezések csökkenése, a gazdaságban tapasztalható általános bizonytalanság.

A finanszírozási problémák azonban csak egy részét képezik a kkv-kat sújtó negatív tendenciáknak, ugyanis számos tagállam további intézkedésekkel nehezíti helyzetüket.

A kormányok egy része a deficitek leszorításának és a költségvetési bevételek növelésének szükségessége miatt épp erre a szektorra vet ki járulékos adókat. A nemrég hivatalba lépett új román kormány is ezt teszi, a Nemzetközi Valutaalap helyeslő tekintete mellett. Victor Ponta kormányának új adóügyi intézkedései – a kkv-k kötelezően a bevételükre, nem pedig a nyereségükre fognak adót fizetni – ágazati szakértők szerint több ezer kisvállalkozás csődjéhez vezethetnek. Ez pedig nemcsak a munkanélküliség növekedését és a fogyasztás csökkenését, hanem a gazdasági bővülés beindulásának elodázását is okozhatja."




Szerdán, február 6-án a törökországi kurd kérdés békés megoldásának lehetőségeiről vitáztak az EP képviselők. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő hozzászólásában leszögezte, az Európai Unió (EU) területén élő őshonos nemzeti kisebbségek problémájára uniós megoldást kell találni, ezért azt szorgalmazta, hogy az EU-s intézmények foglalkozzanak a kérdéssel annak ellenére, hogy az Európai Bizottság nem érzi illetékesnek magát ezen a téren. A kérdés megoldására az európai polgárság éve kiváló alkalom, amely az EU hitelességét erősítené - érvelt a képviselő.

Sógor Csaba ún. kék kártyás kérdésre válaszolva (a felszólalótól ily módon kérnek pontosítást képviselőtársak) kifejtette, hogy az Unió területén még mindig sérülnek a nemzeti kisebbségek jogai: érvényben vannak az európai alapelvekkel szöges ellentétben álló törvények, a Benes -dekrétumok, Romániában sok helyen még mindig akadályokba ütközik az anyanyelv használata. - Kérjék számon belépésük után is a tagállamokon a koppenhágai kritériumokat, illetve a Roma-stratégia mintájára dolgozzon ki az EU a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szolgáló keretszabályozást - javasolta az erdélyi magyar képviselő.

Sógor Csaba hozzászólása alább olvasható, illetve ezen a linken tekinthető meg:

http://www.sogorcsaba.eu/media/?l=hu&m=6&sm=34

„Mindannyian a párbeszéd szükségességéről beszélünk, amikor az EU-n kívüli konfliktusok békés megoldása kerül szóba. Ma is ezt kérjük, amikor a törökországi kurd kérdésről vitázunk. De vajon mi mindent megteszünk-e, hogy Európában a nemzeti kisebbségek igényeiről komoly vitákat folytassunk? Hiteles-e az Európai Unió nemzetközi partnerei szemében, amikor párbeszédre kéri őket a kisebbségi kérdésben, miközben saját területünkön a Bizottság nem érzi magát illetékesnek a kisebbségi jogsértések, az őshonos nemzeti kisebbségek igényeinek napirendre emelése terén?

Azt gondolom, hogy a nemzeti kisebbségek problémái európai megoldást kívánnak, ezért – az európai polgárság évének jegyében – az európai intézményeknek is foglalkozniuk kell a kérdéssel. Minden uniós polgárt ugyanazok a jogok illetnek meg, nemcsak akkor, ha másik tagállamban telepednek le, hanem akkor is, ha szülőföldjükön szeretnék megélni uniós polgárságukat. Ha ezen a téren előrelépést érünk el, talán nagyobb súllyal esik latba a szavunk, amikor hasonló nemzetközi ügyekben hangsúlyozzuk a párbeszéd szükségességét. Ma országomban a nemzeti kisebbségemet diszkriminálják, nem engedik szimbólumaikat használni. Uniós országok vannak, ahol nemhogy nem beszélhetnek a kisebbségek nyelvükön, hanem megfosztják őket állampolgárságuktól is.”

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.