A regionalizmusról és Maros megye prioritásairól tárgyaltak Marosvásárhelyen

2013.03.07. | Maros , RMDSZ , Régiók
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A regionalizmusról és Maros megye prioritásairól tárgyaltak Marosvásárhelyen

„Egy közös nézőpontot kell kialakítanunk a térség jövőjét illetően. Maros megye és Marosvásárhely nemcsak hogy előre kell vigye Erdélynek ezt a térségét, hanem Kolozsvár mellett Marosvásárhely kell legyen Erdély második kulturális és gazdasági központja”- jelentete ki Markó Béla szerdán Marosvásárhelyen, a Maros megyei elöljárók marosvásárhelyi találkozóján.

A megbeszélést a megyei RMDSZ nevében Borbély László és Kelemen Atilla képviselők kezdeményezték a helyi politikai alakulatok parlamenti képviselőivel, a szenátorokkal, a megyei tanács és a prefektúra vezetőivel, illetve a municípiumok és a városok polgármestereivel, azzal a céllal, hogy megvitassák Maros megye 2013-as prioritásait valamint a regionalizáció kérdését.

Markó Béla szenátor hozzátette: „a legfontosabb kérdés, hogy szükség van-e arra, hogy hatásköröket vegyenek el a megyéktől? Szükség van-e egyáltalán a regionalizációra? Véleményem szerint nincs, ugyanakkor az Európai Unió nem kötelezi erre Romániát. Európában vannak országok, amelyek négy adminisztrációs szinttel működnek, ilyen például Franciaország és Lengyelország. A jelenlegi megyéket is mesterségesen hozták létre. 1968-ban régiók és rajonok voltak, ekkor megyésítettek, és ezt már akkor keserű szájízzel fogadták az emberek mindannak ellenére, hogy a megyék kialakításakor figyelembe vették a térségek gazdasági, történelmi és kulturális hagyományait. Mi a közös Gyulafehérvárban és Csíkszeredában? Semmi. A jelenlegi régiók azért nem működőképesek, mert olyan statisztikai adatok alapján alakították ki, mint például a lakosság számaránya. A jelenlegi 8 fejlesztési régió gazdasági régióvá való átalakítása nem egy működőképes megoldás, hiszen csak tovább mélyítené a jelenleg is felmerülő problémákat”- mondta Markó Béla. 

„Romániának kisebb, rugalmasabb 3-4 megyéből álló régiókra van szüksége. A statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy a jelenlegi 8 fejlesztési régió gazdasági régióvá való átszervezése nem egy működőképes alternatíva, hiszen az elmúlt években a fejlett és fejletlen megyék közötti különbségek nemhogy csökkentek volna, hanem számottevően tovább nőttek” - mondta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Maros megyei képviselő. „Egy megyét, egy municípiumot kell közösen vezetnünk. Közösen kell tárgyaljunk róla és együtt kell dolgoznunk annak érdekében, hogy Maros megye, Marosvásárhely és megye városainak, községeinek prioritásait meg tudjuk valósítani. Ezért kezdeményeztük ezt a találkozót és bár egyesek a meghívottak közül nincsenek jelen, úgy érzem, azokkal akik ma eljöttek erre a találkozóra egy nézőpontot képviselünk a megye prioritásait illetően. Abban mindannyian egyetértünk, hogy ha régióátszervezésre kerül sor, a Maros megyét is tartalmazó régió központja Marosvásárhely kell legyen”- mondta Borbély László.

A találkozó során a politikai alelnök kihangsúlyozta, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan politikai alakulat amely már 3 éve benyújtotta a Parlamentbe a régióátszervezéssel kapcsolatos törvényjavaslatát, amelyben a 16 régióra való felosztás alternatíváját javasolja. „Egy statisztikai adatokkal alátámasztott javaslunk van a régióátszervezést illetően. Nem egy etnikai alapokon nyugvó, ahogy azt egyesek állítják, hanem kutatási eredményekre alapozott javaslat. Viszont az tény, hogy az Európai Unió 2003-as irányelve kimondja, hogy a gazdasági régiók kialakításakor figyelembe kell venni az adott terület kulturális és történelmi hagyományait”- mondta a képviselő. Hozzátette: a statisztikai adatok azt mutatják, hogy kisebb, dinamikusabb régiókra van szükség, hiszen hatalmas különbségek vannak a fejlett és fejletlen régiók között, és ezek a különbségek ahelyett hogy csökkentek volna az elmúlt pár évben, 1995-höz képest kétszeresére nőttek. A központi régió például, amelynek Maros megye is része, 65 év alatt érné el az Európai Uniós trend szintjét, míg a kis régiók jóval hatékonyabban fejlődnek. Ugyanakor ami az Európai Uniós források lehívását illeti, az aktuális gazdasági régiók nem működöképesek, hiszen nem tudják biztosítani a források méltányos lehívását.

Kelemen Attila, Maros megyei képviselő elmondta: „Maros megyének rengetek olyan előnye van, amelyet ki kell használni, mind gazdasági, mind turisztikai és kulturális szempontból.  Össze kell fognunk és együtt kell megtaláljuk annak a módját, hogy Maros megye tovább fejlődjön”.

Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Uniós források hatékony lehívása érdekében szorosabb együttműködésre lesz szükség a pénzügyi-ellenőrzési intézményekkel: „2014-től az ellenőrzési struktúrák regionális szinten kellene működjenek, annak érdekében, hogy az Európai Uniós források lehívását és kivitelezését a pénzügyi hatóságok támogatásával tudjuk véghezvinni”.

Keres Károly parlamenti képviselő a Maros megyét érintő szociális problémákról beszélt, kihangsúlyozva, hogy olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek az elöregedő lakosság támogatását biztosítják.

Péter Ferenc, Szováta polgármestere abbéli reményeit fejezte ki, hogy a regionalizációnak nem csak politikai téren lesznek pozitív hozadékai, hanem az állampolgárok életében is. Ugyanakkor elmondta, hogy a megye fejlesztésében fontos szerepe lehet a turizmusnak, hiszen nem csak gazdasági szempontból fontos tőke, hanem a megye és térség identitását is meghatározza.


Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.