A szórványban is vannak sikeres példák − az RMDSZ Szamosújváron ünnepelte a Magyar Szórvány Napját

2017.11.18. | Ünnep
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


A szórványban is vannak sikeres példák − az RMDSZ Szamosújváron ünnepelte a Magyar Szórvány Napját

Az RMDSZ 10. nagyváradi Kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésének napját, az Összefogás jegyében, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította. A Szövetség idei központi rendezvényét, amelynek témái az oktatási törvény módosítása és a szociális intézmények, szervezetek kihívásai, Szamosújváron tartotta november 18-án, szombaton.


A köszöntő beszédek sorában Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke felszólalásában úgy fogalmazott: a Magyar Szórvány Napján nemcsak ünnepelni, hanem dolgozni is kell. Több munkára és új típusú beszédmódra van szükség, amely a szórvány mellé nem a szenvedés, szerencsétlen, elmaradott negatív fogalmakat társítja, hanem megmutatja, hogy ebben a közösségben is vannak sikeres példák.

„Sokat tettünk azért, hogy az oktatási program megerősödjön, most a minőség javítása a cél. Mert ahol minőségi oktatás van, az iskola nincs veszélyben. Ez a szórvány jövője” – hangsúlyozta, majd további prioritásként nevezte meg a tanügyben dolgozók, közösségszervezők motiválását, akik szerinte a továbbképzés és tanulás útján még többet tudnak tenni.

2018 nehéz, akár veszélyes év is lehet, de ugyanakkor egy jó lehetőség is arra, hogy a román-magyar párbeszédet új alapokra helyezzük. Ebben pedig a szórványközösségnek nagy a szerepe, hiszen egyfajta hidat kell képezzen a román-magyar párbeszédben, a sikeres példák és a jó együttélési modellek felmutatásával. Ez nagy felelősség, de a szórvány legfontosabb feladata is a következő évben”− mondta.

Az Európai védelmet jogainknak! – európai polgári kezdeményezés kapcsán úgy tájékoztatta a jelenlévőket: a céljuk, hogy alapjaiban változtassák meg az EU kisebbségekhez való hozzáállását, jogalkotását. Arra kért mindenkit, hogy támogassák a kezdeményezést, segítsenek az aláírások összegyűjtésében.

Végezetül pedig megköszönte azok áldozatos munkáját, akik nap mint nap tesznek a szórványközösségekért.

Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány igazgatója házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, sikeres tanácskozást kívánt, majd úgy fogalmazott: lehetőséget kaptak arra, hogy bebizonyítsák, a semmiből is lehet létrehozni, újat építeni a szórványban, hiszen a minőség jegyében, az összefogás segítségével megépítették a szamosújvári iskolát, alapítványt működtetnek. „Nem szabad fél megoldásokkal megelégednünk, az elmúlt években közösen jutottunk el oda, hogy ezeket az eredményeket elérjük” − mondta

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő gratulált a Téka Alapítvány vezetőinek az elengedhetetlen munkáért, a magyar iskola megépítéséért, amelyben jelenleg több mint 450 diák tanulhat magyar nyelven, jó körülmények között. Ezt fontos, értékmentő munkának nevezte. „Tanulnunk kell egymástól, a jó gyakorlatokat el kell lesnünk egymástól, empátiával és megértéssel kell a szórvány felé fordulnunk”− hangzott el felszólalásában.

Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának osztályvezetője Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üzenetét tolmácsolta, hangsúlyozva: hálásak az erdélyi magyar közösségnek és az RMDSZ-nek azért, hogy immár létezik hivatalosan is egy nap, amikor nemcsak együtt ünnepelhetnek, hanem együtt is tervezhetik a szórványmagyarság jövőjét. Van jövő a magyar szórványban, annak a szemlélet-váltásnak is köszönhetően, amely alapján nem mondtunk le erről a közösségről, nem törődtünk bele azokba a víziókba, amelyek ennek a felszámolásával riogattak” – emelte ki. Szerinte probléma helyett lehetőségként kell tekinteni erre a közösségre, a már működő struktúrákat fent kell tartani: a magyar szervezetek, intézmények, kollégiumok, oktatási központok működését támogatni kell továbbra is. Beszámolójából kiderült: a Magyar Kormány 2018-ig 31 új óvodát és bölcsödét hoz létre a Kárpát-medencei óvodaprogram keretében, több mint ugyanennyit újítanak fel, további 50 új intézmény létrejöttét, fejlesztését finanszírozzák.

Cseke Attila szenátusi frakcióvezető azt hangsúlyozta, Bihar megyében jelentős magyar közösség él kisebbségben, emellett szórványtelepüléseik is vannak, így ő maga egy olyan megyéből jön, ahol átérzik és tudják, mit jelent az összetartozás és erdélyi, partiumi szórvány magyarnak lenni. „Romániában közel 45 ezer olyan magyar él, akinek nap, mint nap a saját identitásukért, anyanyelvükért, kultúrájuk megőrzéséért meg kell harcolniuk. A magyar szórvány megünneplése mellett, ezeknek az embereknek a jólétéért cselekszünk, teszünk közösen, többek között az RMDSZ szórvány programjába foglaltak szerint. Célunk, hogy ezeket a településeket felkaroljuk és megerősítsük, hiszen itt van a legnagyobb veszély az asszimilációra.”

 „Szórványban a lét a tét. Minden egyes nap meg kell küzdenünk megmaradásunkért. Az RMDSZ felelősséget vállalt a szórvány iránt, ez pedig minden eddiginél nagyobb elkötelezettséget jelent” – fogalmazott Benedek Zakariás parlamenti képviselő, aki megköszönte a székelyföldi szervezeteknek, önkormányzatoknak azt, hogy felkarolják a szórványközösséget, hogy tartalommal töltik meg az Összetartozunk! jelmondatot. „Nem szabad feladni, még akkor sem, ha nehéz megmaradni, ha sok az akadály. Össze kell fognunk szórványközösségünkért, még akkor is, ha különbözőek vagyunk, ha a jövőt sokszor másként látjuk” – hangsúlyozta az RMDSZ szórványképviselője.

„Az elmúlt két-három évtizedben megszámlálhatatlan tanulmány készült a romániai magyarságról, ezekben megállapították, hogy rohamosan fogyunk, és ez igaz sajnos Arad megyére is, ahol nem ritka, hogy csupán 5-15 magyar ember él egy-egy településen. Ezt sajnos több szórvány településen is tapasztalhatjuk. Éppen ezért meg kell mutatnunk ezeknek az embereknek, hogy van egy összekötő fonal, amibe kapaszkodhatnak, és nem vesznek el a többség sűrűjében” szólalt fel Faragó Péter parlamenti képviselő. Szerinte a legfontosabb az, hogy jövőre is legyen egy olyan szórványprogram, amely lehetőséget és segítséget nyújt azoknak az embereknek, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak a többséggel szemben, hiszen minden magyar számít.

 Oktatás a szórványban

 Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, az ünnepség egyik házigazdája, moderátora úgy fogalmazott: A minden magyar számít nemcsak egy szlogen, hanem a mindennap megélt valóság. Különösen igaz ez Szamosújváron is, ahol a tényleges összefogást megtapasztalhatták, hiszen egy olyan helyen áll most magyar iskola, ahol korábban nem volt.

Szabó Ödön parlamenti képviselő az oktatási törvény tervezett módosításairól beszélt, majd elmondta: jelen pillanatban három műhelyben is munka folyik a tanügyi törvényen, de még nem láttak eredményt, egyelőre csak a szándékot érzik, a jövő év fogja ezt eldönteni. Az ő meglátása szerint nem szerencsés folyamatosan változtatni a tanügyi törvényen, addig, amíg a 2011-es törvénynek is vannak hiányosságai, még nem alkalmazott részei. „A jövő évtől, ami biztosan változni fog: a tanügyi káderek fizetése ezentúl az önkormányzati hatáskörből átkerül tanügyi, tanfelügyelőségi hatáskörbe. Ezáltal ott, ahol esetleg a szórványiskoláknak gondjaik akadtak az önkormányzatokkal, ott ez megoldást jelent. Ennek a centralizációnak nem egyértelműen örülünk. Nekünk az lenne az igazán jó megoldás, ha minden egyes tanügyi fizetést megadnának az önkormányzatokon keresztül, függetlenül attól, hogy hány létszámos osztályok működnek az adott iskolában, a fejkvótákon teljesen függetlenül”− sorolta.

Kovács Irénke oktatásért felelős államtitkár az oktatási tárca szemszögéből mutatta be a romániai magyar oktatás helyzetét, prioritásait és kihívásait. „Minden magyar gyermek számít, éppen ezért  meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy minden magyar gyermek anyanyelvén tanulhasson. Magyar gyermekeink „pozitív diszkriminációban”kell részesüljenek, versenyképes tudást kell biztosítsunk számukra, a minőségi oktatás feltételeit kell megteremtenünk. A kisebbségi iskolák és tagozatok, valamint szórványban működő tanintézmények működését támogatnunk kell, fennmaradásuk elengedhetetlen, hiszen, ezek nemcsak a képzés-nevelés anyanyelvi terepei, hanem az asszimiláció elleni szimbolikus és gyakorlati küzdelem eszközei is” – fogalmazott.

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke a jenlévőknek beszámolt arról a kollegáival együtt végzett tényfeltáró, információ-gyűjtő munkáról, amely az iskolák demográfiai okokból való veszélyeztetettségét méri fel. Mint elmondta, a korábbi adatokat aktualizálták, megállapításuk szerint a problémák nem országosan, egy tömbben észlelhetőek, hanem helyről-helyre, kis térségről kis térségre ugyanazok a gondok másképp nyilvánulnak meg, maguk az érintett iskolások családjai is teljesen másképp viszonyulnak helyzetekhez.  Éppen ezért a megoldásokat is differenciáltan kell keresni.

A jó példák bemutatásánál a Téka Művelődési és Oktatási Központ mérföldköveiről, a Téka  Alapítvány által működtetett intézmények kihívásairól és eredményeiről Balázs Bécsi Attila, az alapítvány igazgatója beszélt, Balla Ferenc Kolozs megyei tanácsos igazgatóként a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány tevékenységét mutatta be, Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke pedig a magyar kormány által támogatott bölcsőde és óvoda program elért eredményeit ismertette.

A panelbeszélgetés következtetéseit megfogalmazva, Hegedüs Csilla elmondta, jó volt emberközelből látni az oktatás felelőseit, látni hogy hol állnak, és merre haladnak, látni a kinyújtott kezet, megtudni időben az információkat. Mint fogalmazott, jó példákat láttak, jól működő modelleket, amelyekből tanulhatnak. „Ne sajnáljuk magunkat, értéket termelünk itt a szórványban. Most rajtunk múlik, hogy megérje magyarnak lenni. A szórvány él, és élni fog” – hangsúlyozta.

 Szociális intézmények és szervezetek a szórványban

 Derzsi Ákos szenátor a szociális intézmények és szervezetek működésének kihívásaival kapcsolatban számadatokat bemutatva, elmondta: Romániában 14 ezer idős ember él szociális intézményben, nagyrészük Erdélyben. Ennyi ellátottra 4700 gondozóra lenne szükség, ehhez képest, csak az elmúlt 15 hónapban 3200 romániai ment el külföldre beteggondozóként dolgozni, a jobb megélhetést keresve. További gond, hogy ezek az otthonok deficittel működnek, hiszen a már bentlakó öregek közül is sokan vannak azok, akik az átlagosan ezerötszáz-kétezer ötszáz lejbe kerülő havi díjat nem tudják teljes egészében kifizetni. Szerinte mindkét problémára megoldást jelentene az állami támogatás, emellett biztosítani kell, hogy a sokszor szakképzetlenül munkába álló dolgozók ingyenes munkahelyi képzésben részesüljenek.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő a Szociális intézmények és állami intézmények közötti együttműködés- tegnap és ma című előadásában az állami intézmények és azok vezetői, valamint a szociális szféra szereplői közötti párbeszéd fontosságáról beszélt. „Ma már elengedhetetlen a párbeszéd, az együtt gondolkodás. Nem csak az állami intézmények vezetői illetve a szociális szféra képviselői között fontos az egyeztetés, hanem a szociális szférán belül is. Akkor van érdekképviseletről, ha az érdek, amelyért küzdünk közös” – hangsúlyozta a parlamenti képviselő. Továbbá elmondta: összetett, egymásba fonódó problémákkal találkoznak, amelyek nemcsak a szórványelépülésekre jellemzőek: a munkaterületen felmerülő problémák, idősgondozás, a növekvő roma közösségek integrálása és nem utolsó sorban az oktatás, a sérültek, betegek, beteggondozók felkarolása, valamint az idősgondozás. „A megoldás csakis összefogással sikerülhet úgy, hogy az eddigi lehetőségekre felhívjuk a figyelmet és a továbbiakban folyamatos párbeszéddel működőképes modelleket dolgozunk ki” − nyomatékosított.

 „A Magyar házak többsége ezelőtt két évtizeddel jött létre, és az eltelt időben bizonyították létjogosultságukat, megkerülhetetlen voltukat az adott közösség szempontjából. Ahhoz, hogy feladatukat magasabb szinten lássák el, meg kell erősítenünk ezt a hálózatot: a Magyar házak nagyobb odafigyelést igényelnek költségvetésük stabilitása, munkatársi körük képzése, valamint eszközállományuk korszerűsítése tekintetében”− hangsúlyozta Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke.

A panel további részében Menyhárt Ernő, a Szent Ferenc Alapítvány képviseletében a Böjte Csaba testvér által megálmodott hálózat tevékenységét mutatta be, majd Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója, László Erika, a Máltai Szeretetszolgálat képviselője és Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokok Országos Szövetségének elnöke szólalt fel.

Fontos a rendszeres találkozás és egyeztetés, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki a Szociális intézmények és szervezetek a szórványban, kihívások és megoldások témakörben vezette moderátorként a beszélgetést. Felidézte, hogy ez egy sorozat harmadik eseménye, először Marosvásárhelyen találkoztak a szociális gondozással foglalkozó erdélyi magyar civil szervezetek képviselői, majd Brüsszelben európai gyermekvédelmi és idősgondozási modelleket ismertek meg. „Most a magyar szórvány napja alkalmával azért tartottuk fontosnak, hogy külön panelben foglalkozzunk ezzel a témával, mivel a szórványban kiemelt fontossága van azoknak a szociális szolgáltatásoknak, amelyeket a civil szervezetek magasabb szinten tudnak biztosítani, mint az állam” –  fogalmazott az RMDSZ Hunyad megyei elnöke.

„Erdély olyan, mint Európa, mert Erdély kicsiben mintázza az Európában élő kisebbségek élethelyzeteit, a dél-tiroli németektől a németországi dán közösségig. Az európai helyzetekhez hasonlóan az erdélyi magyarok is szórványban, interetnikus környezetben, de tömbben is élnek. A kisebbségi polgári kezdeményezést azért indítottuk, hogy hozzuk létre az uniós kisebbségvédelmi szabályozást. Fontos, hogy mi szórványbeliek támogassuk a Minority Safe Pack-et, az egymillió aláírás között ott kell lennie a nagyenyedi, a vajdahunyadi, szamosújvári magyarok támogató  aláírásai is” – vezette fel a zárónyilatkozat szövegét Winkler Gyula, ismertetve a dokumentum pontjait.     

A romániai magyar szórványközösség egységesen kiáll a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés mellett

A Magyar Szórvány Napján zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben rögzítik: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség legfontosabb feladata az erdélyi magyar közösség jogainak kiharcolása és megtartása azért, hogy méltó életet élhessünk szülőföldünkön. Ez a törekvés csakis a teljes közösségünk szolidaritása által valósítható meg, a szórványban és a tömbben élő magyarokéval közösen. A dokumentum kimondja: „Mi, a Magyar Szórvány Napja alkalmával Szamosújvárra gyülekezett erdélyi, bánsági és partiumi szórványközösségek képviselői kijelentjük, hogy az Európai Uniónak változnia kell! Mi azt várjuk el, hogy Európa szavatolja a jogait annak az 50 millió állampolgárnak, akik valamely őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak.”

A zárónyilatkozat teljes szövege ITT érhető el.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.