Arányosságot és kiszámíthatóságot kér az RMDSZ – A választójogi törvényekről egyeztettek a Szövetség képviselői az államfővel

2015.04.21. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Arányosságot és kiszámíthatóságot kér az RMDSZ – A választójogi törvényekről egyeztettek a Szövetség képviselői az államfővel

Fotó: presidency.ro

„Az RMDSZ 3 százalékos bejutási küszöböt javasol és támogat a megyei önkormányzati választások esetében, hiszen úgy gondoljuk, hogy ez egy méltányos arány, amely közösségünket is segíti. A parlamenti választások esetében pedig kezdeményezzük a listás rendszerre való visszatérést, valamint azt, hogy valamennyi megyének legkevesebb két szenátora és négy képviselője legyen. Ez jelentős létszámcsökkenést jelentene a jelenlegihez képest, ugyanakkor az arányos képviselet elve is érvényesülne” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök április 20-án, hétfőn a választójogi törvények kapcsán az államfővel folytatott egyeztetést követően, amelyen a Szövetség részéről továbbá Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető, Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes, Markó Béla szenátusi frakcióvezető, Biró Rozália szenátor, valamint Kovács Péter főtitkár vett részt.

A polgármesterek megválasztása továbbra is egyfordulós kell legyen, hiszen ez tükrözi leginkább a választói akaratot, ugyanakkor kizárja a politikai alkuk és háttéregyeztetések negatív hozadékait is, ami a kétfordulós választás esetében felmerülne, beleértve az etnikai feszültségkeltést. A megyei tanácselnökök közvetlen módon történő megválasztása nagyobb legitimitást jelentene, de a tanácsosok általi közvetett választás is elfogadható – tette hozzá a bukaresti egyeztetést követően az RMDSZ elnöke, aki szerint ennél sokkal fontosabb a magyar kisebbség megyei önkormányzati képviselete számára a jelenlegi 5 százalékos választási küszöb 3 százalékra való csökkentése.

 

„A parlamenti választásokra vonatkozó törvény módosításával jelentősen csökkenhet a törvényhozói testület létszáma, eközben pedig megőrizheti méltányos jellegét a jogszabály. Azt már láthattuk, hogy a jelenlegi érvényben lévő egyéni választókerületes elképzelés nem hozott változást, ráadásul aránytalanul nagy létszámúra duzzasztotta a parlamentet. A megyei listára való visszatérés, amely a töredékszavazatokat értékes voksokká tévő országos listával egészülne ki, a mostaninál kiszámíthatóbbá tenné a törvényhozó testület összetételét” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki továbbá azt is elmondta: nem számít alkotmánymódosításra a 2016-os választások előtt, ugyanis ez a munka körültekintést és átgondolt helyzetértékelést igényel. „Összefüggő és lényeges tartalmi módosításokat választásokig már nem lehet végrehajtani az ország alaptörvényén, mert sem a szükséges parlamenti többség nincs meg ehhez, sem elegendő idő a módosítások átgondolására. Ennek a munkának csak akkor van értelme, ha nem nehezedik semmiféle nyomás az alkotmányozókra, nem nyomja rá bélyegét a bizottság munkájára a közelgő választások velejárója, a populizmus” – fogalmazott a szövetségi elnök, aki szerint ennek a tevékenységnek elsősorban a társadalomban időközben végbement változásokat kell figyelembe vennie, ezeknek kell jelenteniük a mércét az alkotmányozók számára, ezek alapján kell a szükséges korrekciókat elvégezni.

 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.