Átadták az idei Orbán Balázs-díjakat

2014.10.14. | Kultúra , államelnök-választás
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Átadták az idei Orbán Balázs-díjakat

Fotó: Banga Előd-Ernő

Az idei Orbán Balázs-díjat olyan személyeknek ítélték, akik bebizonyították, hogy munka és család területén lehet sikeresnek lenni, ugyanakkor lehet közösségi feladatokat vállalni, társadalmunk jövőjének építésén, értékeink megőrzésén, hagyományaink ápolásán dolgozni.

Hargita megyéből Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete község polgármestere, Kovászna megyéből Ráduly-Baka Zsuzsa református lelkész, Maros megyéből pedig Ludescher László, a gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas szociális ágazatának a vezetője vehette át az elismerést az október 13-án, hétfőn a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában, az V. Székelyföld Napok keretében megrendezett ünnepségen. Hargita és Kovászna megye tanácsa, a marosszéki önkormányzatokkal összefogva, negyedik ízben adományozza az Orbán Balázs-díjat azoknak a személyiségeknek, akik a Székelyföld fejlődéséért tevékenykedtek, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.

 

„Mi, akik Székelyföldön élünk, határozottan állítjuk, hogy van elképzelésünk ennek a régiónak a jövőjéről. Vállaljuk örökségét, és megpróbálunk alkotó munkával hozzátenni ehhez. Van jövőképünk Székelyföldről, mert itthon maradtunk szülőföldünkön, magyar emberekként, vállalva és megélve mindazokat a sajátosságokat, amelyek minket meghatároznak: nyelvünket, vallásunkat, hagyományainkat, kultúránkat, egyszóval mindent, ami az identitásunkhoz szervesen kapcsolódik. És ragaszkodunk mindehhez, ezért azt szeretnénk, ha intézményes garanciák szavatolnák ezek megőrzését. Mi a jövőnket az itt élő román emberekkel közösen tervezzük, mert én a párbeszéd, az őszinte szó meggyőző erejében hiszek” – hangsúlyozta az ünnepségen Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ államelnökjelöltje. Hozzátette, akkor lesz Románia erős ország, amikor erős régiók, erős Székelyföld alkotja majd, ahol értéknek számít a regionális identitásokból eredő másság, különbség, és megerősödik a társadalmon belüli szolidaritás.

 

 „Rend, fegyelem és minőség – ez a három kulcsszó rejti Laczkó-Albert Elemér sikerének titkát. Mert siker, ha valaki negyedik mandátumát tölti egy önkormányzat élén, és siker, ha munkája eredményeként Gyergyóremete a Gyergyói-medence legdinamikusabban fejlődő nagyközségévé vált: a több mint 6000 lakosú település az elmúlt tíz esztendő során korszerű arculatot kapott, szervesen ötvözték a fejlesztésben a hagyományt és a modernizációt” – írja laudációjában Sarány István újságíró.

 

Ráduly-Baka Zsuzsáról Kisgyörgy Zoltán újságíró laudációjában így fogalmaz: „A legjobb pillanatban helyezte Erősdre a kedves, jól képzett lelkész asszonyt a püspök úr: felkarolta a maroknyi gyereksereget, s a vallásoktatás mellett valóságos iskolává alakította a kálvinista parókiát, ahol gyerekeivel együtt, hiszen öt gyerekkel áldotta meg a Fennvaló, mint igazi anya kezdett foglalkozni: legtöbben itt tanultak meg magyarul írni-olvasni, anyanyelvükön énekelni és imádkozni. Elismerő módon nyilatkoznak személyéről a falu román lakosai, Erősdön a »magyar egyház« egyenlő a magyarsággal – mondták!”

 

Ludescher László „a Caritas strukturális átszervezését követően 2009-től a Főegyházmegyei Caritas szociális ágazatának a vezetője, hat megye – Fehér, Kolozs, Hunyad, Maros, Hargita, Kovászna – szociális munkáját koordinálja. Ebben a minőségében hozzájárult a Caritas tevékenységi palettájának a lényeges bővítéséhez, szakszerűsítéséhez, elsősorban a fogyatékos ellátás, korai nevelés-fejlesztés, családsegítés, romaprogramok és az önkéntes programok területén. Ágazati igazgatóként felel továbbá a Főegyházmegyei Caritas által működtetett öregotthonokért, valamint a vidékfejlesztési programért. Több száz önkéntessel, évi egymillió eurós költségvetéssel nagyon átfogó, színes tevékenységek és jelentős eredmények jelzik a végzett munka hatékonyságát” – áll a Tamási Zsolt, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium igazgatója által írt laudációban.

 

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta: „Háromszék és Hargita megye több éve működteti a Székelyföld–szórvány közösségépítő programot. Három éve nemcsak a megyén kívüli magyar szórványra, hanem a megyén belül is hatványozottan odafigyelünk azokra a településekre, ahol a magyarság lélekszáma 25 százalék alá csökkent. Székelyföld olyan, mint egy jó sütetű, éltető házikenyér. Azt is tudjuk azonban, hogy ha levágják a kenyérnek a karéját, akkor hamarosan megszárad a bele. Székelyföldnek csak együtt van esélye: a tömbben és a peremvidéken élőkre egyaránt szükség van. Éppen ezért az elkövetkezőkben is kiemelt figyelmet és anyagi támogatást biztosítunk a székföldi Erősd, Árapatak, Hídvég településeken élő magyar közösségeknek.” A Kovászna megyei elnök szerint elsődleges cél annak lehetővé tétele, hogy ott, ahol a magyar kultúra, kulturális élet nem tud kibontakozni, vagy nehezen tartható fenn, cselekedjünk úgy, hogy töltsön el mindenkit jó érzéssel magyarságának tudata. „Amint Kisgyörgy Zoltán újságíró laudációjából is kiderül, a legjobban kigondolt programhoz is szükség van legalább egy lelkes helyi mozgatórugóra. Erősdön, ahol kihívás odafigyelni a magyarságra, ez a mozgatórugó Ráduly-Baka Zsuzsanna református tiszteletes asszony. A lelkészi hivatáson túlmutató munkája évek óta önzetlen és kitartó. Éppen ezért sikeres is. A munka mellett férjével nagycsaládot alapítottak, hiszen öt gyermek boldog szülei. Családja tagjai pedig szintén részesei, szereplői a peremvidék magyarsága identitásőrzésének, erősítésének” – jelentette ki.

 

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében elmondta, hogy a jelöléseket a három megye életében meghatározó szerepet játszó intézmények, szervezetek, közületek és közösségek tették, s ezek nyomán kiderült, számos székelyföldi személyiség megfelel annak a kritériumnak, hogy a munka és a család terén egyaránt sikeres legyen. Mint fogalmazott, Székelyföld legrangosabb és talán legfontosabb eseménye ez a díjátadó ünnepség, és afeletti örömét fejezte ki, hogy a Székelyföld és a Székelyföldbe vetett hit mára megkerülhetetlen tényezővé vált. „Orbán Balázs kívánsága teljesülőben van, a székelyföldi erőfeszítések meghozzák eredményüket” – mondta a Hargita megyei elnök köszönetet mondva kollégáinak azért, hogy „újra egyfelé húzunk”. „Nehéz volt mérlegelni, nehéz volt dönteni. Hosszas mérlegelés után Hargita megyében a kulturális szakbizottság elnöki rendelettel felhatalmazva úgy döntött, hogy a Hargita megyei jelöltek közül idén a székelyföldi Orbán Balázs-díjat Laczkó-Albert Elemér tanár, Gyergyóremete polgármestere kapja. A negyedik mandátumát töltő, negyvenes éveinek elején járó polgármester bebizonyította, hogy négy gyermek nevelése mellett is lehet sikeres embernek lenni, eredményesen vezetni egy nagyközséget, a térség referencia-településévé téve azt” – méltatta a gyergyóremetei díjazottat az elöljáró.

 

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke értékelte, hogy Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala idén már pozitívan viszonyult a Vásárhelyi Forgataghoz és a Székelyföld Napokhoz is, és reményét fejezte ki, hogy „a közelebbi jövőben” Maros Megye Tanácsa is részt vállal a szervezésben, mert ez Székelyföld érdeke. „Dolgozunk ennek érdekében, mert hisszük, hogy Székelyföld nemcsak a magyaroké, hanem a románoké és a romáké is” – jelentette ki. Elmondta, sikerült bebarangolnia Maros megyét, amely csodálatos táj, látszik a fejlődés, ugyanakkor felhívta a figyelmet a szegénységre is. „A szociális gondokra is nagy figyelmet kell fordítani, ez a legnagyobb kihívása Székelyföldnek. Minden ember számít, senkiről nem mondhatunk le. Ennek érdekében cselekszik a Főegyházmegyei Caritas szociális ágazatának a vezetője, Ludescher László” – hangsúlyozta az RMDSZ Maros megyei elnöke.

 

Az eseményen részt vevőket köszöntötte Péter Ferenc, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének politikai alelnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke és Lukács Bence Ákos, Magyarország konzulja is. Péter Ferenc Orbán Balázst hozta fel példaként arra, hogy siránkozás helyett cselekedni kell. A legnagyobb székelyt a legnagyobb magyarhoz, Széchenyi Istvánhoz hasonlította, aki szintén közcélokra fordította pénzét. Bíró Zsolt szerint Székelyföld a belső anyaország szerepét csak gazdaságilag megerősödve töltheti be, ennek érdekében magunk kell hogy alakítsuk sorsunkat. Lukács Bence Ákos azt mondta, a sikeresség nemcsak a kitüntetett, hanem közösség számára is fontos, mert útmutatást jelent.

 

A Székelyföldi Orbán Balázs-díjat először a II. Székelyföld Napok keretében, 2011. június 8-án a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában az önkéntesség jegyében adományozták Hargita megyéből Kovács Piroska nyugalmazott pedagógusnak, Kovászna megyéből Váncsa György sepsikőröspataki önkéntes tűzoltóparancsnoknak, míg Maros megyéből Simon Juditnak, a HIFA Egyesület elnökének.

 

2012-ben a III. Székelyföld Napok rendezvénysorozat kiemelkedő eseményeként május 24-én a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve jegyében adományozták a kitüntetést Beder Tibor nyugalmazott földrajztanárnak (Hargita megye), Haszmann Pál Péter muzeológusnak (Kovászna megye) és Domokos Ilona tanítónőnek, népnevelőnek (Maros megye).

 

2013-ban a IV. Székelyföld Napok keretében, a Kós Károly-emlékév kapcsán, Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban Hargita megyéből az Országépítő Kós Károly Egyesülést, Kovászna megyéből a Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaságot és Maros megyéből az ARCUS Egyesületet tüntették ki.

 

2014 a család és a munka összehangolásának éve. A család az a biztos pont az életben, ahol önzetlen szeretetet, támogatást lehet kapni, ezzel ellentétben a munka a megélhetés elengedhetetlen tevékenysége. A kettő együtt teszi teljessé az életet, mégis nagy kihívást jelent egy időben boldog családanyának, családapának lenni és sikeresnek a munka területén. Felgyorsult világunkban nem könnyű feladat a családok és a munkáltatók számára, hogy a munka és a család egyensúlyba kerüljön. Lassan a munkaadók is felismerik, hogy az ő érdekük is az, hogy segítsék munkavállalóikat a családi élet és a munka összeegyeztetésben.

 

A Székelyföldi Orbán Balázs-díj kör alakú, 70 mm átmérőjű, 4,5 mm vastagságú, kétoldalas ezüstből készült vert érme, amelyet emléklap és pénzjutalom kíséretében adományoznak a megyei önkormányzatok vezetői egy külön, erre az alkalomra szervezett ünnepségen a Székelyföld Napok keretében.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.