Az ártatlanság vélelmét erősítené az RMDSZ – EU-s irányelvekhez kell igazítani a büntetőeljárási törvénykönyvet

2017.02.14. |
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az ártatlanság vélelmét erősítené az RMDSZ – EU-s irányelvekhez kell igazítani a büntetőeljárási törvénykönyvet

Fotó: Gábor Lajos

A Szövetség újraiktatta a szenátusban azt a jogszabály-tervezetet, amely értelmében ezentúl az ártatlanság vélelme biztosításának érdekében egyetlen hivatalos állami szerv sem beszélhetne úgy a vádlottakról vagy gyanúsítottakról, mintha már elítélt személyek lennének. Továbbá az RMDSZ azt is kéri, hogy egyetlen vádlottnak vagy gyanúsítottnak se kelljen ártatlanságát bizonyítania, ne lehessen arra kötelezni a per bármelyik fázisában, hogy önmaga ellen valljon, illetve hogy amennyiben a gyanúsított vagy vádlott él azon jogával, hogy nem nyilatkozik az üggyel kapcsolatban, ezt a későbbiekben ne lehessen ellene bűnössége igazolására felhasználni. A módosító javaslat azt is szabályozná, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a vádlott újratárgyalást kérjen, amennyiben távollétében született ellene döntés” – magyarázta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője. Az RMDSZ tavaly áprilisban iktatta először a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását célozó törvénytervezetet, amely összhangba hozná a romániai jogrendet az ártatlanság vélelméről szóló 343/2016-os EU-s irányelvvel. Az elmúlt parlamenti ciklusban a tervezet nem került a plénum elé, így az új ciklusban ezt ismét be kellett terjeszteni. Az említett uniós irányelv 2016. március 31-én lépett hatályba, előírásait a tagállamoknak 2018. április 1-jéig kell saját jogrendjükbe illeszteniük.

A büntetőeljárási törvénykönyv jelenlegi formájában részlegesen tartalmazza az uniós irányelvben foglaltakat, ezért a jogszabály módosításra és kiegészítésre szorul. A Szövetség által iktatott módosító javaslatok pontosabban szabályoznák az ártatlanság vélelméhez való jogot, illetve a saját bűnvádi peren való részvétel jogát. Az ártatlanság vélelme gyakran csorbul Romániában a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek kommunikációja és ennek médiában való megjelenési formája miatt” – fogalmazott Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője. Az RMDSZ szakpolitikusa hozzátette, hogy a módosító-tervezet előirányozza továbbá, hogy amennyiben egy nemzetközi bíróság a kártérítés kifizetésére kötelezi a román államot, a kárpótlás kifizetése azokra a személyekre háruljon, akik előidézték a kárt, illetve abban az esetben, ha az illető személy rosszhiszeműen vagy súlyos gondatlanságból követte el azt a cselekedetet, amelyért Romániát megbírságolták, akkor ez hivatali visszaélésnek minősüljön.

Ez a kitétel természetesen a bírák és az ügyészek felelősségét is jelenti, azonban az RMDSZ tervezete minden egyes vétkes személyre vonatkozik, nemcsak kizárólag a bírákra és ügyészekre. Az nem a mi hibánk, hogy Románia számos kártérítést kell visszafizessen, olyan nemzetközi bírósági ítéletek következtében, amelyek bebizonyítják, hogy vagy a vádemelés vagy az ítélet meghozatala nem történt megfelelő módon, és ezért mindenki a bírák és ügyészekre gondol, mikor ezt a tervezetet olvassa” – mutatott rá Márton Árpád képviselő. 

A törvénytervezetről első házként a szenátus dönt, majd ezt követően a képviselőház tárgyalja döntő házként. Az RMDSZ parlamenti frakciója sürgősségi eljárással kérte a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását célzó jogszabálytervezet megvitatását.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.