Az EB figyelmébe került a közbirtokosságok jogosultsága uniós finanszírozásra

2012.10.04. | Mezőgazdaság , Európai Bizottság
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Kovászna és Hargita megyei közbirtokosságok és mezőgazdasági közintézmények képviselői az Európai Bizottság szakértőivel folytattak megbeszélést szerda délután Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A találkozót Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője kezdeményezte.

A megbeszélésen részt vett Alina Ujupan, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos kabinetjének tagja és Szedlák Tamás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatóság erdőgazdálkodással foglalkozó szakértője. A két székelyföldi megye küldöttségét az agrárkamarák és mezőgazdasági igazgatóságok, megyei önkormányzatok képviselői alkották. A találkozó központi témája volt az új Közös Agrárpolitika (KAP) és a közbirtokosságok pályázati jogosultsága a Vidékfejlesztési Politikák biztosította keretből.

A székelyföldi szakemberek a közbirtokosságok korlátozott uniós pályázati lehetőségeire hívták fel a figyelmet, valamint a romániai pályázati irányító hatóságok túlzott bürokráciájára, amely sokszor abból származik, hogy a hivatalnokok nem értik vagy nem akarják érteni a Közös Agrárpolitika alapjaiból finanszírozott programok célját és előírásait. A közbirtokosságok képviselői elmondták, hogy ezt a típusú közös tulajdont - legyen szó erdőről vagy mezőgazdasági területről - a romániai intézmények nem tartják jogosultnak európai finanszírozású projektekre, holott a közbirtokossági forma nemcsak Erdélyben, hanem Románia más régióiban is létezik.

Az EB szakemberei úgy vélték a közbirtokosságok képviselőinek össze kellene állítaniuk egy beadványt a mezőgazdasági biztosnak, amelyben ismertetik a közbirtokosságok státusát, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogyan részesülhet támogatásban ez az erdőgazdálkodási típus. A levél előkészítését Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség ügyvezető igazgatója, a mezőgazdasági tárca volt államtitkára hangolja össze.

Az EB szakértői hangsúlyozták az új agrárpolitika kidolgozásában nagy szerepet kapott a gazdákkal folytatott párbeszéd, de a tagállamok is nagy odafigyeléssel vettek részt ennek előkészítésében. Ezeket a párbeszédeket folytatni kell, elsősorban a gazdaszervezeteknek kell jelezniük elvárásaikat, alulról jövő kezdeményezésekre, visszajelzésekre van szükség, különösen most, amikor az Európai Bizottságban a KAP programjai által finanszírozott projektek kritériumrendszerén dolgoznak.

Az európai szakértők felhívták a figyelmet, hogy az elkövetkezőkben nem lesz elegendő a társulás megléte, figyelembe veszik, hogy mi a célja, hogyan működnek a különböző együttműködések, hogyan felelnek meg a különböző európai célkitűzéseknek, ami az élelmiszerbiztonságot, az erőforrás-gazdálkodást, a természeti erőforrások felhasználást és a területi kohéziót illeti. Azt javasolták a székelyföldi szakembereknek, igyekezzenek minél több társulási modellt megismerni, szervezzenek tapasztalatcseréket olyan országokban, ahol nagy hagyománya van a helyi sajátosságok kiaknázásának, a helyi értékek hasznosításának, beleértve az uniós projekteket is, amelyeket közös tulajdonba társulva, együttműködve pályáznak meg.

„Az új 2014-2020-as időszakra szóló európai politikák nagy jelentőséget tulajdonítanak a pályázók együttműködésének és társulásainak. Ezért is jogos elvárásunk, hogy a közbirtokosság is, amely hagyományosan közös tulajdonforma Erdélyben, megpályázhasson uniós forrásokat. Intenzívebbé kell tennünk a kormányzat és az Európai Bizottság szakembereivel a párbeszédet, mert így érhetjük el, hogy a közbirtokosságok is jogosultak legyenek uniós finanszírozásra” – nyilatkozta Winkler Gyula a találkozó végén.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.