Az EP számon kérné a tagállamokon a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok biztosítását

2016.10.25. | Európai Parlament
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az EP számon kérné a tagállamokon a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok biztosítását

Az európai parlamenti képviselők támogatják egy olyan európai ellenőrzési mechanizmus bevezetését, amely nyomon követi a tagállamokban a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok érvényesülését – erről döntött kedden az EP plénuma. Sógor Csaba szerint erdélyi magyar szemüvegen át nézve ez lehet az eddigi legnagyobb gyakorlati hozzájárulása az Európai Parlamentnek egy olyan uniós rendszer kidolgozásához, amely lehetővé teheti a csatlakozáskor vállalt koppenhágai kritériumok – így a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításának – utólagos felülvizsgálását és a tagállamokon való számonkérését.

Az Európai Parlament plénuma október 25-én, kedden vitázott, majd meg is szavazta a Jelentés a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról c. jelentés-tervezetet. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szerint az erdélyi magyar érdekeket tekintve fontos előrelépés lenne egy ilyen mechanizmus bevezetése. „Támogatom egy ilyen monitoring-rendszer bevezetését és nagyon fontosnak tartom azt, hogy a tervezet kidolgozása során a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan több fontos fejezetet is megfogalmaztunk, amelyek végül helyet kaptak ebben a dokumentumban” – magyarázta a képviselő.

Sógor Csaba javaslatára az elfogadott dokumentumba belekerült, hogy az uniós polgárok kb. 8%-a nemzeti kisebbséghez tartozik és 10%-a regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél, viszont nincs egy uniós jogi keret a kisebbségek jogbiztonságának monitorizálására. Az erdélyi képviselő szakbizottsági munkája során azt is elérte, hogy a dokumentum hivatkozik az Európa Tanács kisebbségvédelemre vonatkozó dokumentumaira és hangsúlyozza, hogy az egyenlő bánásmód nem egy privilégiuma, hanem egy alapvető joga kell legyen a kisebbségeknek.

Egy ilyen mechanizmusra tulajdonképpen semmi szükség sem lenne, hiszen a tagállamok a csatlakozási tárgyalások során vállalták az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak biztosítását. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a csatlakozás után súlyos visszarendeződés figyelhető meg ezen a területen, az Európa Tanács monitoring-jelentései vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei semmilyen rendszerszintű következménnyel nem járnak” – érvelt Sógor Csaba a mechanizmus bevezetésének szükségessége mellett a parlamenti vitában. Arra is kitért, hogy az EU – tartva a tagállamok reakcióitól – egyáltalán nem foglalkozott azokkal a teljesen nyilvánvaló jogsértésekkel, amelyek sajnos nem ritkák az Európai Unió területén. „Reméljük, hogy ezzel a mechanizmussal új korszak kezdődik, amely azon az alapelven nyugszik, hogy az EU teljes területén ugyanazok az alapjogok illetik meg az uniós polgárokat” – mondta az erdélyi képviselő.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.