Az Erdély 2020 célja kiküszöbölni a rossz tervezést

2012.11.10. | gazdaság , Parlamenti választások , Erdély 2020
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az Erdély 2020 célja kiküszöbölni a rossz tervezést

fotó: Henning János

Az Erdély 2020 előzményei ehhez a városhoz kötődnek, idézte fel a terv kidolgozásának kezdetét Winkler Gyula pénteken a sepsiszentgyörgyi városházán, ahol Antal Árpád polgármesterrel és Klárik Lászlóval, az RMDSZ szenátorjelöltjével tartott közösen sajtótájékoztatót.

A gazdasági témájú sajtótájékoztatón az uniós pályázatok fontosságát, a 2014-2020 között hozzáférhető európai alapok kérdését taglalták.

„Ha az ország teljesítményét elemezzük, akkor a legnagyobb fekete pontot mindenképpen az uniós alapok gyenge felhasználásáért kapják. Enyhítő körülmény, hogy 2006-ban a tervezési fázisban nem volt uniós tapasztalata Romániának. Az Erdély 2020 terv épp a rossz tervezést kívánja kiküszöbölni, akár operatív programjavaslatnak is nevezhetjük” –  ismertette Winkler Gyula. Az RMDSZ 55, Erdélynek fontos pályázati jogcímet azonosított, amelyből 13 prioritásra kiemelten érdemes figyelni. Az európai parlamenti képviselő elmondta, elégedetten nyugtázta, hogy a nemrég bemutatott, a Kovászna Megye Tanácsa által idén elindított Potsa József Megyefejlesztési és Közösségépítő Program számításai egybecsengnek az Erdély 2020 terv számításaival. “Egymástól függetlenül dolgoztunk a két stratégián, és ugyanarra a következtetésre jutottunk. A szükséges fejlesztéseket két erőforrásból lehet biztosítani: 70 százalékban saját forrásból (helyi, megyei vagy országos költségvetés), 30 százalékban uniós pályázatokból. A háromszékiek egy milliárd euró értékű beruházásról beszéltek 2020-ig, ennek 30 százaléka 300-320 millió euró, ami egybecseng a mi számításainkkal” – értékelte Winkler Gyula a Pótsa tervet.

Ezek a számok reálisak, tette hozzá Klárik László az RMDSZ szenátorjelöltje. A volt megyemenedzser elmondta, elemzést végzett, melyből kiderült, legrosszabbul teljesített a pénzügyminisztérium, amely felelős a kifizetett pályázatok elszámolásáért az Európai Bizottság felé. „A legjobban működő program a Regionális Operatív Program volt. A rendelkezésükre álló keretnek 99 százalékát leszerződték, 31 százalékát kifizették. Pont azért volt sikeres, mert ez az ágazati program  igazodott a legjobban a helyi realitásokhoz” – hangsúlyozta Klárik László, aki abban látja a legnagyobb problémát, hogy Romániában eddig meg sem próbálták összehangolni a különböző igényeket, elvárásokat, így például a kohéziós és az agrárpolitikai projektek egymással párhuzamosan futottak.

Antal Árpád polgármester bejelentette, kedvezően bírálták el Sepsiszentgyörgy város 9 millió euró értékű ipari parkos pályázatát. A pályázatot három éve adták le, ennek ellenére csak most értesítették őket arról, hogy zöld utat kapott a projekt.  A polgármester kifejezte abbéli reményét, hogy a jövőben sikerül csökkenteni a pályázati elbírálások futamidejét. Meglátása szerint az RMDSZ egyik feladata, hozzájárulni ahhoz, hogy a pályáztatási rendszer átláthatóbb és hatékonyabb legyen.  „Ha megoldható lenne, hogy a minisztériumokban ne üljenek három évet egy-egy projekten, akkor az sokkal elérhetőbbé  tenné az európai uniós pénzek lehívását. E tekintetben minden késlelkedés költséget jelent az államnak. Hiszen ha elkészül egy ipari park, az munkahelyeket és jövedelmet jelent a helyi embereknek. A késedelem azt jelenti, hogy a munkanélkülieknek segélyt kell fizetni és a munkavállalók adójától is elesik az állam. Mindenkinek jól felfogott érdeke tehát, hogy a pályázatok minél előbb sínre kerüljenek”- fejtette ki Antal Árpád.  A polgármester ugyanakkor azt is elmondta, nem igazak azok a vélekedések, miszerint a székelyföldi megyék a legszegényebbek az országban. Kovászna és Hargita megyék az egy főre eső GDP tekintetében a középmezőnyben vannak és akkor is közepes mutatókkal rendelkeznek, ha azt vizsgáljuk, hogy az állam költségvetése hogyan viszonyul a GDP-hez. Antal Árpád szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a visszaosztásnál a megyék és a városok mire kapnak pénzt az államtól. „Nem hiszem, hogy megyénkben az lenne az elsődleges prioritás, hogy csendőrkaszárnyát építsünk. Márpedig az állam legnagyobb beruházása megyénkben a több tízmillió eurós csendőrkaszárnya építése volt az utóbbi években. Ezt a pénzt sokkal jobb lett volna iskolákra, ipari parkokra, munkahelyteremtésre elkölteni”- összegezte Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Winkler Gyula a sajtótájékoztatón megköszönte a háromszéki elöljárók támogatását a Székelyföld – szórvány partnerség keretén belül. Tájékoztatta a sepsiszentgyörgyi sajtó képviselőit, hogy közeleg november 15-e, a Magyar Szórvány Napja, amelynek központi rendezvényét idén Brassóban tartják. „Fontos szerepe van ennek az ünnepnek, hiszen november 15-e nem a fogyó, elesett szórvány, hanem az aktív, kezdeményező szórvány napja” – hangsúlyozta Winkler Gyula. Kitérve a közelgő helyhatósági választásra, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke figyelmeztetett, a székelyföldi szavazatok a szórványnak hozhatnak mandátumot. „Egyetlen RMDSZ-re adott szavazat sem veszik el, ugyanis a választási törvény minden gyengesége ellenére megőrizte az arányos képviselet elvét, minden egyes, RMDSZ-re leadott szavazat végül mandátumot eredményez. Tehát a székelyföldi többlet szavazatok a szórványközösségeknek hozhatnak mandátumot” – magyarázta Winkler Gyula.  

Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, európai parlamenti képviselő pénteken délután Erdővidéken vett részt megbeszéléseken, Magyarhermányban és Szárazajtán a helyi gazdákkal, míg Baróton vállalkozókkal találkozott Márton Árpád képviselő és Klárik László szenátorjelölt meghívására.
 


Erdély 2020 - sajtótájékoztató Sepsiszentgyörgyön Erdély 2020 - sajtótájékoztató Sepsiszentgyörgyön Erdély 2020 - sajtótájékoztató Sepsiszentgyörgyön
Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.