Az európai idegengyűlölet és nacionalizmus nem kedvez az autonómia-törekvéseknek – Kelemen Hunor előadása Marosvásárhelyen

2015.09.17. | Aktuálpolitika
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az európai idegengyűlölet és nacionalizmus nem kedvez az autonómia-törekvéseknek – Kelemen Hunor előadása Marosvásárhelyen

A menekültügy egyik napról a másikra nem megoldható problémáinak orvoslása után is szembe kell néznünk majd az idegengyűlölettel és nacionalizmussal. Ez a mi kisebbségi törekvéseinkben is jelentősen megnehezíti a megoldás- és partnerkeresést. De ez nem jelenti azt, hogy megtorpanunk, és nem beszélünk a romániai magyar közösség célkitűzéseiről” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök szeptember 17-én, csütörtökön, Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány által Autonómia: elmélet és gyakorlat címmel megszervezett kisebbségi szeminárium első napján megtartott előadásában.

Az RMDSZ elnöke szerint a jelenlegi szélesebb geopolitikai helyzetben felmerülő fontos kérdés az, hogy a Románia szomszédságában történő események kedveznek-e most az őshonos kisebbségek jogairól és törekvéseiről való közéleti állásfoglalásnak. „Mindezek ellenére is meggyőződésem, hogy ügyeinkről folyamatosan beszélnünk kell, még akkor is, ha az Európai Uniót most a határainál történő helyzet foglalkoztatja és az aktuális téma a menekültügy. Ismételten hangsúlyoznunk kell azt is, hogy nem moshatjuk össze az őshonos és bevándorló kisebbségek ügyeit és jogait. Mindemellett, térségünk országaiban a legnagyobb gondot jelenleg a felkorbácsolt faj- és idegengyűlölet és az egyre elharapózó nacionalizmus jelenti, és ez lassan nemcsak Kelet Európában, hanem Nyugaton is egyre nagyobb méretet ölt.  Aggodalmunk tehát nem megalapozatlan” – szögezte le.

Kelemen Hunor szerint ma nem az autonómia-elméletek, illetve az erről kialakított vélemények képeznek hiánycikket, hanem az jelent problémát, hogy a kisebbségi lét gyakorlata, a közösségi jogok tiszteletben tartása esetleges. Ezért az RMDSZ-nek folyamatosan helyzetképet kell nyújtania a magyar közösség érdekérvényesítéséről.

Az RMDSZ elnöke a kisebbségi jogok tekintetében három korszakról beszélt Marosvásárhelyen: az első időszak 1993-ig tartott, Romániának az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe való felvételéig. Az ezt követő másik periódusban a kisebbségek képviselői egyre sikeresebben fogadtatták el törekvéseiket a többségi társadalommal, azonban ennek 2007-ben vége szakadt az ország Európai Unióhoz való csatlakozásával. A jelenlegi, harmadik korszakban, Romániában lelassult a kisebbségi jogok érvényesítése, a többségi politikumra nem nehezedik külső nyomás, nemzetközi szintű elvárás.

Tavaly mutattuk be a hazai társadalomnak a regionális autonómiára vonatkozó törvénytervezetünket, amely bizonyos tekintetben kiindulópontként használja, más vonatkozásokban pedig átemeli a sok ideje működőképes dél-tiroli modell elemeit. Ez az autonómia-forma abban a régióban megoldást nyújtott többség és kisebbség békés együttélésére, ugyanakkor folyamatosan tökéletesíthető a különböző társadalmi helyzetek adta változások függvényében. Ezért is gondoltuk úgy, hogy a Székelyfölddel számos hasonlóságot mutató régióban használt modell számunkra is megfelelő. Ráadásul, Olaszország és a teljes Európa elfogadta évekkel ezelőtt” – fogalmazott a szövetségi elnök, aki az autonómia hazai közvitája kapcsán nehezményezte a folyamatosan ismétlődő berögződéseket, sztereotípiákat, illetve a másság és az újszerűség keltette félelmeket. Ezek állnak a többségi társadalom ellenszegülésének hátterében – jelentette ki. „Ezzel egy időben a regionális identitások egyre fontosabbá és körvonalazottabbakká válnak a többségi társadalomban is. Ennek fényében is joggal hagyhatjuk nyitva a kérdést: mi lesz az autonómia-törekvések sorsa a közeljövőben?” – vélte Kelemen Hunor, aki a tanügyi törvényt nevezte meg a legutolsó olyan romániai jogszabályként, amely a kisebbségi közösségek igényeit is figyelembe vette, és amely a magyarság szempontjából kulcsfontosságú. „Felháborító azonban az, hogy ennek a törvénynek a szabályozásait semmilyen módszerrel nem sikerült betartatni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében. Demokratikus és értékelvű ember számára egyszerűen felfoghatatlan az, hogy ilyen helyzet létezhet egy jogállamban” – tette hozzá Kelemen Hunor, aki európai és amerikai látogatása kapcsán elmondta, hogy megütközést keltett az RMDSZ külföldi partnereiben a MOGYE helyzete.

A szövetségi elnök szerint az RMDSZ továbbra is minden demokratikus eszközét latba vetve megpróbálja rábírni az illetékeseket a törvények alkalmazására, bel- és külpolitikai állásfoglalásaiban pedig továbbra is kitartóan emlékeztet a jogcsorbításra és jogállami értékeknek ellentmondó intézkedésekre.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.