Az európai kisebbségeknek szükségük van a Diszkriminációellenes direktívára

2015.04.23. | Kisebbségvédelem , Európai Unió
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az európai kisebbségeknek szükségük van a Diszkriminációellenes direktívára

A tagállamokban egyre nagyobb az intolerancia szintje, éppen ezért az Európai Parlamentnek kezdeményeznie és nyomást kell gyakorolnia az Európai Unió Tanácsára és az Európai Bizottságra, hogy fogadják el azt az irányelvet, amely előírja a személyek közötti egyenlő bánásmód elvének betartását – fogalmazott Winkler Gyula szerdán, április 22-én az Euranet Plus által szervezett kerekasztal megbeszélésen, amelynek az említett direktíva volt a témája.

Az irányelv-tervezet a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szól, a dokumentum 2009 óta az Európai Tanács asztalán rostokol. Az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló direktívának az a célja, hogy kiegészítse az Európai Unió ehhez kötődő jogi szabályozását, amelyet a következő irányelvek alkotnak: egy, a faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmódról szóló, a nők és férfiak közötti, a munkaerőpiacon kívüli egyenlő bánásmódról szóló és a foglalkoztatás és munka területén történő egyenlő bánásmódról szóló irányelv.

 

A kerekasztal megbeszélésen Winkler Gyula rámutatott, az Eurobarométer adatai szerint az utóbbi években az európai polgárok 10-15 százaléka jelezte, hogy hátrányos megkülönböztetésben volt részük, vagyis olyan arányban, amely igencsak aggodalomra ad okot. Az EP-képviselő szerint a gazdasági, pénzügyi, szociális válság nagyobb mértékű intoleranciát váltott ki a tagállamokban. Elmondta, „nagyon könnyen a diszkrimináció csapdájába lehet esni", ez történt tulajdonképpen az Európai Bizottság esetében is, amely úgy bocsátotta vitára az irányelv-javaslatot, hogy nem vette be a dokumentumba a nemzeti kisebbségekhez való tartozás miatti hátrányos megkülönböztetést.

 

Winkler Gyula kiemelte, a Kelet-európai államokban történtek előrelépések a nemzeti kisebbségi jogok területén, azonban nagy az eltérés a jogi keret és az alkalmazás között. „Egyetlen példát mondok: az oktatáshoz való jog az egyik tipikus, indirekt módon megtapasztalható, többszörösen hátrányos megkülönböztetés esete. A jogi szabályozás szintjén megvan az anyanyelvű oktatáshoz való jog, de ha az adott tannyelvű iskola 20-30 kilométerre van a lakóhelyedtől, akkor nyilvánvalóan, hogy majdnem lehetetlen anyanyelven tanulni" – magyarázta. Az EP-képviselő elmondta, bízik abban, hogy az Európai Parlament nyomást gyakorolhat annak érdekében, hogy a Tanács ne blokkolja az egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló direktíva elfogadását és felügyelje, hogy minél hatékonyabban alkalmazzák azt a tagállamokban. Felhívta a figyelmet, hogy a direktíva végrehajtásához európai forrásokat is fel lehet használni. Winkler Gyula szerint az oktatásnak lehet a legfontosabb szerepe abban, hogy csökkenjen az intolerancia a faji, vallási, kisebbségi hovatartozás, fogyatékosság, életkor miatti megkülönböztetés terén. Az Euranet vitáján részt vettek még Mary Honeyball és Jean Lambert brit képviselők, az észt Marju Lauristin, valamint Dumitru Fornea, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja.

 

Ugyancsak szerdán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt parlamenti csoportjának, valamint Sógor Csaba, Csáky Pál és Nagy József EP-képviselők szervezésében került sor az Őshonos kisebbségek védelme című szakmai meghallgatásra. A közmeghallgatáson olyan szakemberek és közéleti személyiségek vettek részt, mint Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Josef Marko, a dél-tiroli Kisebbségi Jogok Intézetének elnöke. Winkler Gyula felszólásában ismertette azt a javaslatát, amely szerint a diszkriminációellenes irányelv előírásait terjesszék ki a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekre is. „Tudom, hogy egy ilyen javaslatot nehéz életbe léptetni, de nekünk EP-képviselőknek az a kötelességünk, hogy legyen elképzelésünk és a többi európai jogalkotóra nyomást gyakoroljunk, hogy megvédjük a kisebbségeket az őket ért hátrányos megkülönböztetéstől" – mondta Winkler Gyula.

     

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.