Az RMDSZ Maros megyei képviselői és szenátorai: a Szövetség nem mond le arról, hogy az anyanyelv-használati küszöböt húsz százalékról tízre csökkentse

2017.10.06. | Kisebbségvédelem
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


Az RMDSZ Maros megyei képviselői és szenátorai: a Szövetség nem mond le arról, hogy az anyanyelv-használati küszöböt húsz százalékról tízre csökkentse

Az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy Románia modellértékű ország a kisebbségek helyzetének rendezését illetően mindaddig, amíg előfordulhat a törvényhozásban, hogy a párbeszédtől teljesen elzárkózva, érdembeli tárgyalás és vita nélkül utasít el a román többség olyan törvénymódosítást, amely megnyugtatóan tisztázná a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait – hangzott el pénteken az RMDSZ Maros megyei képviselőinek és szenátorainak Marosvásárhelyen tartott közös sajtótájékoztatóján. 

 Csép Éva Andrea képviselő elmondta, igen ritkán fordul elő, hogy a plénumi szavazást megelőző szakbizottsági munkálatok során reális párbeszéd, kompromisszum-keresés, jobbító javaslatok megfogalmazása nélkül döntsenek egy jogszabály-kezdeményezésről. „Az RMDSZ által benyújtott és a 2001/215-ös közigazgatási törvényt módosító tervezet esetében azonban sajnálatos módon ez történt. A Szövetség nyitott volt a párbeszédre, de a román többség elzárkózott ettől: javaslatunkkal kapcsolatban egyetlen konstruktív hozzászólás, módosító kezdeményezés sem hangzott el sem a jogi, sem a közigazgatási, sem pedig az emberjogi bizottságban, és az alsóház plénumi szavazásán az RMDSZ politikusai mellett egy képviselő támogatta szavazatával javaslatunkat. Ami a többségi képviselők elutasító hozzáállásánál is érthetetlenebb, az a kisebbségek képviselőinek magatartása: észérvek nélkül utasították el törvénymódosító javaslatunkat, holott ez az általuk képviselt közösségek számára is pozitív változást hozna. Szerintünk ezen lépésükkel cserben hagyták a nemzeti kisebbségeket” – nyilatkozta Csép Éva Andrea.

Vass Levente, a Szövetség képviselője kifejtette, országszerte több mint 87 ezer magyar ember él olyan településen, ahol a jelenlegi törvényes előírások értelmében nem kötelező az anyanyelvhasználat biztosítása, mert a magyar lakosok aránya nem éri el a húsz százalékot: Kolozsváron, Brassóban, Aradon, Nagybányán és Zilahon például jelentős számban élnek magyarok, mégsem kötelező a nyelvi jogok alkalmazása a túl magas anyanyelv-használati küszöb miatt. „A küszöb tíz, esetleg tizenöt százalékra való csökkentése Maros megyében hat település összesen 7132 magyar lakosát érintené, ők Maros megye összlakosságának az 1,3 százaléka. Segesváron, Bátos, Faragó, Szásznádas, Ratosnya, Héjjasfalva községekben is kötelezővé válna az anyanyelvi jogok biztosítása. Az említett közigazgatási egységekben 15 és 20 százalék között van a magyarság aránya. Az RMDSZ módosító javaslata a szórványközösségekben élő magyarokat támogatná az otthon való megmaradásban, hogy a román, szász, cigány emberekkel együtt építsék településük jövőjét.”

Császár Károly, a Szövetség Maros megyei szenátora elmondta, az RMDSZ nem mond le arról, hogy az anyanyelv-használati küszöböt húsz százalékról tízre csökkentsék. „A romániai magyarok kérése jogos és összhangban a nemzetközi egyezményekben foglaltakkal. Emellett a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Charta alkalmazásáról szóló első szakértői jelentés, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása is felhívja Románia figyelmét arra, hogy a húsz százalékos küszöb túl magas, mindkét dokumentum ennek csökkentését szorgalmazza. Módosító tervezetünkről a szenátus hozza a végső döntést. Mi továbbra is nyitottak vagyunk a párbeszédre, arra, hogy újból elmagyarázzuk, a többségi lakosoknak semmilyen hátránya nem származik az anyanyelv-használati küszöb csökkentéséből. A szenátusi szavazás alkalmával a román többségnek lehetősége lesz bebizonyítania, hogy nem pusztán hangzatos szavak, hogy toleránsak a nemzeti kisebbségekkel szemben” – vélte Császár Károly.

Novák Csaba Zoltán szenátor a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: „Ma október 6-án, az aradi tizenhárom vértanú kivégzésére, az 1848-1849-es szabadságharc leverésére emlékezünk. Ezen a napon különösen fontos hangsúlyozni a párbeszéd fontosságát. 150 évvel ezelőtt az akkori Habsburg hatalom megtagadta a párbeszédet a magyar nemzettel, és amint az a későbbiekben kiderült, a magyar szabadságharc leverése után megtagadta a párbeszédet a monarchiában élő összes kisebbséggel, így a román közösséggel is, amely támogatta Ausztriát a magyarokkal szemben vívott harcban. Az RMDSZ nem hátrál meg ebben a kérdésben, a következő hetekben a javaslatunk átkerül a szenátusba, ahol arra fogunk törekedni, hogy új szempontokat vessünk fel a többségi pártok számára, és elmondjuk világosan a többség számára, hogy kezdeményezésünk nem a többség jogait csorbítja, hanem egy olyan politikai gesztus, amely a kisebbségi jogköröket szélesíti ki.” 

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.